A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)

SÁNTA Gábor: A halomsíros kultúra leletei Zákányszék határában

2. Zákányszék-Homokkultúra Mgsz (Ny/37 A-B lh., 1. kép 3) A falutól ÉNy-ra 3-3,5 km távolságban, Zákány­szék és Üllés határán fekszik a kifli alakú, 400-500 m hosszú, 100 m széles település. Itt egy ENy DK-i irányú, vizjárta mélyedés húzódik, amit kétoldalt dombhát (tszf. 102,5 m) kísér. A háton (37/B lh.) és a tőle DNy-ra fekvő, alacsonyabb ré­ten (37/A lh.) nagy területen találtunk halomsíros kerámiaanyagot. 5 1977. április 28-29-én a Homokkultúra Mgsz földjén Saliga László és Korkes Zsuzsa leletmen­tést végeztek, 6 amely a halomsíros kultúra nagy mennyiségű leletanyagát eredményezte, kevés kora bronzkori (Makó-kultúra) lelettel. 7 Nem tudjuk, hogy pontosan mekkora felületre terjedt ki az ása­tás. Három gödörből és a környékükről, illetve egy csatorna mellől kerültek elő a leletek. 8 Feltehetőleg csak a tereprendezés közben lehumuszolt felületen került sor a gödrök kibontására. Az előkerült leletanyag: 1. Kívül szürkésbarna, belül sötétszürke, kerámiazúzalékkal soványított, durva, köze­pesen égetett tárolóedény-töredék (7. kép 9). A perem egyenes, vízszintesen levágott, alatta lapos, egyenesen álló fogóbütyök, mellette ujjbenyomásos bordadísz kez­dete. A felszín simított-fényezett. Pá.: 40 cm körül, v.: 9-13 mm. 2. Kívül barna, belül sötétbarna színű, kerámia­zúzalékkal soványított, rossz kidolgozású, közepesen égett, vastag falú, nagy tárolóedény hastöredéke (2. kép 4). A hason ujjbenyomkodással tagolt borda fut körbe víz­szintesen, a felület felette kézzel elsimított, alatta felfröcs­költ agyaggal durvított. Belül simítás nyomai. V.: 13 mm. 3. Sötétszürke, világosszürke foltos, zúzott kerámiával, homokkal soványított, igen jó kidolgozású jói égetett ur­natöredék (8. kép 1). Pereme erősen kihajló, legömbölyí­tett, a nyak tölcséres. Az edénytöredék felülete finoman fényezett, csillogó. Pá.: 20-22 cm, v.: 4-7 mm. 4. Kívül vi­lágosszürke, szürke foltos, belül fekete, szürkésbarna fol­tos, kerámiával soványított, jó kidolgozású, jól égetett urna peremtöredéke (8. kép 3). A perem közel vízszinte­sen kihajló, a nyak tölcséres. Felülete fényezett. Pá.: 40 cm-nél nagyobb, v.: 6 mm. 5. Kívül-belül fekete színű, barna foltos, kerámiazúzalékkal soványított, jó kidolgozá­sú, jól égetett urna vagy öblös tál perem-, nyak- és válltö­redéke (2. kép 6). A perem egyenes, legömbölyített, a nyak rövid, tölcséres, a váll ívelt. A perem alól keskeny, vastag fül indul, és a vállvonalra támaszkodik. Fényes fe­lületű. Pá.: 24-25 cm, v.: 2-5 mm. 6. Kívül szürkésbarna, belül világosbarna, zúzott kerámiával soványított, jól ki­dolgozott, jól égetett, külső oldalán másodlagosan átégett urna válltöredéke (2. kép 5). A vállvonal igen erősen be­karcolt vonallal hangsúlyozott. Alatta két vízszintesen futó vonalból álló szalag fut körbe, a szalag felszínét fer­dén benyomkodott szaggatott vonal vagy inkább tűzdelt dísz borítja. A szalag alatt balra dőlő, sürü sraffozással ki­töltött csüngő háromszögek vannak. Felülete kismérték­ben hólyagos, égett. V.: 7 mm. 7. Világosbarna, kerámia­zúzalékkal soványított, közepesen kidolgozott, közepesen égetett tárolóedény válltöredéke (9. kép 5). A nyak alatt ujjbenyomkodással tagolt bordadísz fut körbe, alatta a felszín elkent barbotinnal (schlickwurf) kezelt, felette a nyak simított. V.: 7-9 mm. 8. Barna színű, kerámiazúza­lékkal és homokkal soványított, jól kidolgozott jói égetett táltöredék (2. kép 3). Alakja csonka kúpos lehetett, a pe­rem kissé befelé hajló, belső oldalán 1-1,5 cm-es sávban megvastagodó. A megvastagodás alatt vízszintes átvágás (réselés) részlete látszik. Belső oldala fényezett, kívül si­mított. V.: 7-8 mm. 10. Barna, vörösesbarna, másodlago­san átégett, kerámiazúzalékkal soványított urna válltöre­déke (7. kép 5). A váll erős árkolással hangsúlyozott, alatta két párhuzamos, mélyen bekarcolt vonal fut körbe. V.: 10 mm. III. gödör: 9 11. Lilásszürke, narancsbarna, kerámiazú­zalékkal soványított, rosszul kidolgozott, másodlagosan keményre átégett tálperem. Egy csonka kúpos tálhoz tar­tozott, aminek a pereme egy kicsit behajló volt. Ily módon belső, megvastagodó része is ívelt, homorú. A peremről belső borda nélküli csücsköt húztak fel, amire a perem egy szakaszának íveltsége utal. Pá.: 32-35 cm, v.: 8 mm. 12. Világos narancsbarna, homokkal és kerámiazúzalékkal soványított Jól kidolgozott, valószínűleg kisebb-nagyobb mértékben másodlagosan átégett finomkerámia-töredé­kek. Vékony falúak, csengő hangot adnak. Az egyik nyak­töredék, a másik válltöredék fülindítással. Felületük fé­nyezés nyomait mutatja. V.: 4-6 mm. 13. Barna színű, ke­rámiazúzalékkal soványított, közepesen égetett, fényezett felületű edénytöredék. V.: 1 cm. 14. 2 db töredék egy leltá­ri szám alatt, a kisebb a 16. edény része. A másik kívül li­lásbarna, belül szürkésbarna, kevés zúzott kerámiával so­ványított, közepesen kidolgozott, másodlagosan átégett eí/é«ytöredék. V.: 9 mm. 15. Kívül szürkésbarna, belül fe­kete, bama foltos, kerámiazúzalékkal soványított, közepe­sen kidolgozott és kiégetett, kívül fröcskölt és elkent 5 A rét egy részén végzett mélyszántás erősen megbolygatta a lelőhelyet. Innen összeillő urna- és táltöredékek kerültek elő. A dombon hol sűrűbben, hol ritkábban hevertek a felszínen bronzkori, szarmata, avar és középkori cserepek. A leletanyag­ban a halomsíros anyag dominált. 30-40 m-es körben 4-5 gödör hamus elszíneződése mutatkozott sok kerámiával, állat­csonttal. 6 Saliga László terepbejárást naplója, I. rész, 61-62. o. (MFM RégAd: 1779-94). 7 MFMltsz.: Ö. 99.3.1-124., 99.4.1-8., 99.5.1-98. 8 Terepbejárásunkon azonosítottuk a csatornát, és feltételezzük, hogy Ny felé az általunk megfigyeltnél jóval kiterjedtebb a telep. Ezen a területen fiatal erdőt találtunk. 9 A leírásban a gödör teljes anyaga szerepel (11-16.).

Next

/
Thumbnails
Contents