A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)

GALLINA Zsolt – MOLNÁR István: Épületek és szerkezeti elemeik egy késő Árpád-kori településen (Kiskunfélegyháza-Amler-bánya, Déli összekötő híd)

3. Vízszintes tetejű, kifelé gömbölydeden, befelé tagoltan, lépcsőzetesen megvastagodó típus. Ilyen töredékek a 6. házból ismertek (9. kép 13-14).

38 4. Gömbölydeden, kissé kifelé vastagodó, duzzadt típus (9. kép 1-2, 7-8, 9-11; 10. kép 17). Néha kissé befelé is vastagodik (9. kép 3; 12-13). Ez igen gyakori volt, a 3., 4., 5., 14. épület és a 30. körárok leletanyagából került elő. Takács Miklós az ehhez hasonló példányokat tartja a legtovább élő típusnak, de keltezése igen tág határok között mozog: (1050) 1100-1300 (1350) (TAKÁCS 1993b, 478).

39 A szűkebb keltezésre alkalmasabbnak tűnő 1-3. csoport kapcsán párhuzamként felsorolt cserépbográcsok többsége a 12. és a 13. századra datálható. A bográcsokon kívüli egyéb leletanyag — erősen kihajló, ferdén levágott vagy gömbölyített, máskor tagolt, profilait, fedőtartós fazékperem-töredékek, olykor csigavonallal vagy mélyebben, bordaszerüen bekarcolt egyenes vonallal díszített fazékoldaltöredékek (11. kép) szűkebb keltezésre nem igazán alkalmasak, de nem mondanak ellent a fent említett datálásnak. A leletanyag alapján igen nehéz a pontos keltezés. A fenti, viszonylag kis számú és nem túlzottan jellemző kerámia alapján a település általunk vizsgált részét a 12-13. századra keltezhetjük. TELEPÜLÉSSZERKEZET A településszerkezettel bővebben — a bevezetőben említett okok miatt — nem foglalkozunk. Annyit azonban meg kell jegyeznünk, hogy a különböző típusú, félig földbe mélyített Árpád-kori épületek nagy része ÉK-DNy-i irányú, utcás rendbe illeszkedett. Két sort alkottak, a D-i sorba 6 (2-5., 13-14.), az É-i sorba újabb 6 építmény (7-12.) tartozott. A két sortól D-re helyezkedett el az 1. és 6. épület. E két csoport közötti viszony nem állapítható meg, mert a köztük levő területet elpusztították a földkitermelés során. Hasonló épületsorokat, soros-utcás szerkezet több, főleg késő Árpád-kori telepfeltáráson figyeltek meg. Házsorok TúrkeveMóricról (MÉRI 1954, 140-142), Dunaújvárosból (BÓNA 1973, 80), Veresegyháza-Ivacsról (MESTERHÁZY 1983, 147), Muzsla-Csenkéről (KUZMA 1983, 13-15), Bajcs-Farkaspusztáról (TOCÍK 1964, 17), Kecskemét-Kiscsukás 44/II/2. lelőhelyről

40 ismertek. Szeren két, egymással L alakban érintkező sorba rendeződött 4-4 nagyobb, bonyolultabb szerkezetű, a 11. század közepe és a 12. század közepe közé keltezett épületet tártak fel (VÁLYI 1986, 123). Az utcás-soros falu előképét, a falut ketté osztó utat Tiszafüred-Morotvaparton figyelték meg (LASZLOVSZKY 1991, 351). Három házsor került elő Szigetszentmiklós-Üdülősoron (IRÁSNÉ MELIS 1992a, 41). Derékszögben megtörő házsort figyeltek meg Lébény-Bille-dombon (TAKÁCS 1996, 6. t.). Rákospalota-Új majorban ÉNy-DK-i irányú utcarészlet, mellékutcák kerültek elő (BENCZE 1999,23-24). A település objektumainak egykorúságára az egymásra rétegződések hiánya és a fent említett két építménysor utal, amelybe besorolható a házak túlnyomó többsége. Szentmihály-Nagyigmánd (HÖLLRIGL 1933, SS, 26. ábra 4; TAKÁCS 1986, 11. t„ Kai. 22), Mór-Új lakótelep (TAKÁCS 1986, 17. t. 2, Kat. 38), Dunaújváros-Öreghegy 12-13. századi (BÓNA 1973. 18. t. 1, 34. t. 2; TAKÁCS 1986, 16. t. 3, Kat. 36), Kajárpéc-Belterület-Felszabadulás út 12-13. századi (TAKÁCS 1993b, 474), Kajárpéc-Pokolfadombfent említett (TAKÁCS 1993a, 212-213, 9. kép 3, 10. kép 22), Sarud-Báb 12. század vége -13. század eleje közé keltezett (SZABÓ 1975, 35, IV. t. 5, 11), BudapestHadtörténeti Múzeum udvara 1250-es évekre datált (BENCZE 1992, 136, 138-140, 4. kép, 6. kép 2, 8, 10, 7. kép 2, 5, 9. kép), Győr-Homokgödrök 13. századi (HÖLLRIGL 1933, 88, 26. ábra 2; TAKÁCS 1986, 11. t. 1, Kat. 21) stb. településről ismertek. 38 Hasonlót Kajárpéc-Pokojadomb 12-13. századi településéről közöltek (TAKÁCS 1993a, 212, 9. ábra 12). 39 Többek között Doboz-Hajdúirtás 10. századtól keltezett (TAKÁCS 1986, 45. t. 3, 49.1.1-3, 56.1.1-2, Kat. 101,108-110,124-125), Örménykút 54. lh. (TAKÁCS 1986, 77. t. 2, Kat. 106), Csongrád-Felgyő 10. századi (TAKÁCS 1986, 72. t. 1, Kat. 160), Ópusztaszer 11-12. század fordulójára datált (TAKÁCS 1986, 71. t. 1-3, Kat. 157-159), Kardoskút-Hatablak 12. szazad eleje és a 13. század eleje közé keltezett (MÉRI 1964, 9. t. 3; TAKÁCS 1986, 70. t. 1, 73. t.. Kat. 155, 163), Kengyel-Halastó (TAKÁCS 1986, 63. t. 2, 76. t. 1, Kat. 141, 168), Pártos 12-13. századi (MÜNTE

ANC 1982, 115, IV/J; TAKÁCS 1986, 77. t. 2, Kat. 171), Tiszaug-Kisérpart 13. század első felére datált (TAKÁCS 1986, 76.

1.1, Kat. 168), Kecskemét-Árvaház 13. századi (SZABÓ 1929, 2. ábra; SZABÓ 1938, 14. ábra 2; TAKÁCS 1986, 68. t. 1, Kat. 151) stb. településekről kerültek napvilágra hasonló példányok. 40 Pintér László szíves szóbeli közlése.