A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)

GALLINA Zsolt – MOLNÁR István: Épületek és szerkezeti elemeik egy késő Árpád-kori településen (Kiskunfélegyháza-Amler-bánya, Déli összekötő híd)

nem bonthattunk rá. Alja egyenetlen, itt sárgásszürke, alig érzékelhető járószintet figyeltünk meg. DK-en egy 1,5 m hosszú, meneteles kiugrás került elő. D-en egy sekély cölöplyukat találtunk (átm.: 21-29 cm, m.: 11 cm). Leletanyag: kevés, apró jellegtelen, kaviccsal soványított, kézi korongon készült, redukált égetésü, Árpád-kori fazékoldal-töredék. 12. épület (4. kép 2; 8. kép 1): méretei: 420x260 cm (12,3 m

2

). Lekerekített sarkú, téglalap alaprajzú. Fala enyhén befelé rézsüs, az alja enyhén a közepe, illetve É felé lejtett. Az épület szinte teljes alján érzékelhető volt egy vékony, szürkéssárga, agyagos, letapasztott járószint. Az ÉNy-i sarokban helyezkedett el a 80-90 cm széles bejárat, amely erőteljesen lejtett, tapasztott, meneteles kialakítású volt. Az itt kibontott két cölöplyuk (átm.: 22-36 cm, m: 24 és 27 cm) a bejárati gádorhoz tartozott. A DNy-i sarokban, egy félig kiugró (átm.: 30 cm, m: 23 cm) cölöplyukat bontottunk ki. Az É-ÉK-i rövid oldal közepén egy (átm.: 16x18 cm, m: 30 cm), valamint a D-DNy-i fal közepén egy cölöpnyom (átm.: 22 cm, m.: 40 cm) az ágasfákat jelölte ki. A D-DNy-i oldalon további egy kisebb (átm.: 10x12 cm) és egy nagyobb cölöplyuk (átm.: 30x40 cm, m.: 10 cm) helyezkedett el az ágasfa cölöplyuka mellett. Az objektum vágta a 22. árkot. Leletanyag: kevés, jellegtelen, Árpád-kori fazéktöredék, kevés állatcsont. 13. ház (4. kép 4; 8. kép 2): méretei: 470x388 cm (18,2 m

2

). Lekerekített sarkú, téglalap alaprajzú ház. Az ÉNy-i oldalon kb. 70x80 cm-es sekélyebb kiugrást tártunk fel, amely 35^40 cm-rel magasabban volt a ház aljánál. Itt lehetett a ház bejárata, de elvileg a ház DNy-i, meneteles oldalánál is elképzelhető. A kiugrástól Ny-ra sekély, keskeny padka helyezkedett el. Helyenként vastag, szürke, kemény, lejárt padlószint nyomát figyeltük meg. K-i sarkában réti mészkőből kirakott, agyaggal összetapasztott, összeomlott kemence került napvilágra. Eredetileg téglalap alaprajzú lehetett. Szája DNy felé nézett. A kemencét alkotó rétimészkő-omladék alatt kisebb mélyedést (m.: 10 cm) tártunk fel, amelynek betöltése fekete, hamus, égett, omladékos volt. A kemencétől DNy-ra, a ház DK-i fala mentén 2 m hosszú, lekerekített, széles padkát bontottunk ki. D-DK-i sarkában kisebb, ovális ülőgödröt (átm.: 70x80 cm, m.: 19 cm) találtunk. Sem a házon belül, sem körülötte cölöplyukakat nem észleltünk. Leletanyag: néhány Árpád-kori kerámiatöredék (10. kép 13-16), vassalak, állatcsontok. 14. épület(?) (5. kép 1): átm.: 510x440 cm (22,6 m

2

). Szabálytalan alaprajzú, 3 karéjos, ívelt oldalú objektum. Fala rézsüs, alja egyenes volt. Az É-i falnál egy nagyobb, sekély mélyedés, benne egy ovális cölöplyuk (átm.: 26—40 cm, m.: 30 cm) került elő. Az épületben tetőszerkezetre és tüzelőberendezésre utaló nyom nem volt. Leletanyag: Árpád-kori bográcsoldal-töredékek, több összetartozó fazékperem- és oldaltöredék (10. kép 18; 11. kép 1-7), szögletes kőtöredék, vörös homokkő, sok állatcsont. 21. árok (1. kép 2): méretei: 8,7x14 m, sz.: 1,1-2,3 m. Az árok horog alaprajzú, keresztmetszete U alakú volt, Ny-i falánál helyenként csapott padkát figyeltünk meg. Vonalvezetése, fala szabálytalan, befelé rézsüs, helyenként kisebb kinyúlásokkal, padkákkal tagolt. Alja egyenes, Ny-i szárnya mélyebb volt, É-on elsekélyesedett. Leletanyag: nagy mennyiségű Árpád-kori edénytöredék, rétimészkő-töredékek, nagy mennyiségű állatcsont. Az árok ÉNy-i részén egy Árpád-kori edény összefüggő darabjai (11. kép 15-16), D-en fazék- és bográcstöredékek. A leletanyag az árok Ny-i szárnyában sűrűsödött. 30. körárok (1. kép 2): Belső átm.: 6,8

X

7,2 m, külső átm.: 8,2x9,2 m, m.: 24 cm. Szabályos kör alaprajzú. Bejárata a D-DK-i oldalán volt, itt az árok végei kiszélesedtek. Fala befelé rézsűs, alja egyenetlen, erősen lejárt, egyfajta padlószintet alkotott, D-i fele kevésbé lejárt. K-i részében hosszúkás mélyedések, ÉNy-i falánál kisebb kiugrás helyezkedett el. É-i részén az árok lépcsős kialakítású. Az árok Ny-i felén két kisebb mélyedés került elő, amelyekben vörösre égett falat, hamut, tüzelés- és koromnyomokat figyeltünk meg. D-i fele sekély, lépcsős kialakítású volt. Leletanyag: közepes mennyiségű bográcsperem- és fazékoldal-töredék, kevés állatcsont, réti mészkő (9. kép 1,3,5; 11. kép 9). AZ EPÜLETEK Alak és méret A földbe mélyített építmények többsége téglalap (2-6., 10-13. épület), kisebb része négyzet (1., 8.?) alaprajzú volt. Hossztengelyük többnyire ÉNy-DK, illetve DK-ÉNy (1. ház 1. periódus, 2., 5-6., 10., 11.?, 13.), egy-egy esetben K-Ny (8.), É-D (7.), ÉK-DNy (3^L, 12.) irányú volt. Az épületek gödreinek mérete 2,4-4,4x3,4-6,4 m között mozgott. Ez alapján alapterületük 8,2-22,6 m

2 közé esett, egy kivételével (6.), 11 m

2 felettiek voltak.

7 A lelőhelyen az átlagosnál jóval nagyobb alapterületű épületek is napvilágra kerültek (3-5., 8., 10.). Ez azonban nem tekinthető egyedülállónak, hiszen az Árpád-kori átlagos méretet (kb. 9-12 m

2

) jóval meghaladó építményeket több lelőhelyről is ismerünk.

8 Ezekben az esetekben ugyanakkor azt is figyelembe kell vennünk, hogy ez csak a házak 7 A részben feltárt épületek egy-egy mérhető oldalainak adatai valószínűleg felfelé tolnak ki a mérethatárt. 8 Például Kardoskút-Hatablakon (MÉRI 1964, 28-34), Kiskörén (KOREK1976, 97) és Örménykúton 15 m

2 (RégFüz l. No. 36 (1983) 83-84), Doboz-Faluhelyen I5,8m

2 (KOVALOVSZK11975, 213), Kerekegyházán (IRÁSNÉMELIS1992, 75) és Szebény-Szentlászlón