A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)

HORVÁTH Ciprián: Láncékszerek a honfoglalás kori leletanyagban

967/968-as balkáni kalandozások nyomán kerülhetett tulajdonosához — a 10. század harmadik harmadának elején még használatban volt. A harta-freifelti temetőbe a 10. század első felében temetkeztek (KUSTÁR-LANGÓ 2003, 42). A karláncok használata a fentiek fényében a 10. században, annak is főként első kétharmadában jellemző, később valószínűleg teljesen háttérbe szorultak a huzal- és lemezkarperecekkel szemben. A Budakeszi-barackos-dülői 39. sírban nyugvó nő ezüstből öntött, csüngős kaftándíszei, életében jómódú személyre utalnak. A tiszaeszlár-dióskerti 7. sírban talált gömbsorcsüngős fülbevalókat a 10. századi középréteg hölgytagjai viselték (RÉVÉSZ 1988, 148). Az előzőeknél szegényesebb a karosi III/16. sír, ez azonban talán az elhunyt fiatal korával is magyarázható. A sírok tanulsága szerint tehát a karláncok használatával a honfoglaló magyarság tehetősebb tagjainál számolhatunk. Nyakláncok A csoporton belül elkülöníthetők a kifejezetten ékszerként viselt és a feltehetően hitvilági okokkal magyarázható nyakláncok. Más, nyakban viselt ékszer gyakoriságához képest — nyakperec, gyöngysor stb. — ezen darabok száma is meglehetősen alacsony. A gáva-vásártéri 33. sírban a koponyatetőnél, és annak jobb oldalán feküdt a lánc. A Sárbogárd-Tringer-tanya területén feltárt temető 24. sírjában a női váz állkapcsa alatt, a Tiszaeszlár-Vörösmarty úti temető 3. sírjában a női váz koponyájának jobb oldalánál, a váll felé mutató irányban volt a lánc. A csekeji 762. sírban a gyermekváz nyaki részén, az áll alatt került elő lánc, míg Tiszanána-Cseh-tanyán a 25. sírban nyugvó gyermek állkapcsa alatt, a szájüregbe tapadva volt egy töredékes lánc. A ptuji 13. sírban a lánc a halott nyakánál feküdt. A Hajdúböszörmény-Bodaszőlő, Büdöskút 7. sírjából előkerült lánc az arckoponya jobb oldalán és részben a csonton feküdt. A kunszentmártoni sírból előkerült nyakláncként meghatározott — lánc pontos sírbéli helyzetét nem ismerem.

11 Nyaklánc meglétéről tudunk továbbá Szentes-Nagyhegy lelőhelyről is (FÉK 1962, No. 1020) (2. kép 2-4). A sírbéli helyzet ismerete nélkül vagy szórványként előkerült darabok funkciójára néhány esetben utalhat a lánc kivitele is.

12 A hetényi 300. sírból származó láncok leletkörülményei sajnos ismeretlenek, a hosszabbik lánc azonban nagy valószínűséggel e csoport egyik tagját alkotja. Ezt támasztja alá a mérete (45 cm), a középen elhelyezkedő függők, valamint a lánc két végét összekötő, egymásra hajló végű huzalkarika (3. kép 1). Ezek a darabok kerek; vagy síkjával egymásra merőlegesen meghajlított, egymásba kapcsolt; vagy U alakú, egymásba hurkolt ezüst- vagy bronzszemekből készültek. Középen a szemek sorozatát néha nagyobb átmérőjű huzalkarikához lemezes füllel vagy a csüngő felső oldalán lévő furattal kapcsolódó szív/levél alakú csüngő szakítja meg, ezek száma 1 vagy 3 db volt.

13 A csekeji 762. sírból jó állapotban előkerült lánc alapján valószínűsíthető, hogy voltak olyan darabok is, melyek nem érték körbe a nyakat, hanem azt valamilyen zsinórra fűzve viselték, jelen esetben bizonyára a nyakékként viselt gyöngyök közé fűzve. A kunszentmártoni és a sárbogárdi darab kapcsolókarikával zárult, a Tiszaeszlár-Vörösmarty úti példány végén lévő karika ugyancsak a záródást szolgálhatta egykor. A valószínűleg nyakláncként alkalmazott hetényi 300. sírból előkerült lánc végeit is kapcsolókarika köti össze. Nyakláncot tartalmazó sírból, annak pontosabb keltezésére alkalmas érem sajnos máig nem került elő. A csekeji temetőből — de nem a láncot tartalmazó sírból - - Burgundi Rudolf (923-936), Guillaume auvergne-i gróf (918-926), I. István (1000-1038), I. András (1046-1060), Béla dux (1048-1060), I. Béla (1060-1063), Salamon (1063 IIA kunszentmártoni sir publikációja nem tér ki a lánc sírbéli helyzetére, csupán annak meghatározását adja: nyaklánc (NEMESKÉRI 1948, 387). 12 A Békés-Hidas-hát lelőhelyen előkerült, közepén szív alakú csüngővel ellátott darab a nyakláncok vagy a fülbevalókat összekötő láncok közé sorolható. 13 1 db függött a Hajdúböszörmény-Bodaszőlő, büdöskúti és a kunszentmártoni, 3 db a hetényi és a ptuji láncon. A gáva-vásártéri 33. sírból előkerült láncon 1 db csüngő és 1 db, egykor bizonyosan ugyancsak csüngőt tartó karika volt. Az erősen hiányos lánc esetében sajnos nem dönthető el, csupán valószínűsíthető — az ép nyakláncok csüngőinek elhelyezkedése kapcsán megfigyelhető szimmetria alapján —, hogy eredetileg itt is három darab díszítette a láncot. A Tiszaeszlár-Vörösmarty úti 3. sírból előkerült 2 db csüngő egykor valószínűleg lószerszámdíszként szolgált, melyeket jelen esetben — sírbéli helyzetük alapján — másodlagosan, varkocsdíszként használhattak. 1 db csüngő díszítette a Sárbogárd-Tringer-tanyai 24. sírban lévő láncot is, azonban ennek alakja pontosan nem ismert.