A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)

MADARAS László: Kora avar kori sírok Öcsödről

is indokolja, az 1970-es évek ásatási ismeretei alapján helyesen (KÜRTI 1971, 13 15). Ugyanakkor már hivatkozik Török Gyulára is, aki szerint a fehértói sír „...majd 100 évvel fiatalabb a VI-VII. század fordulóján benépesített móri temetőnél. " (KÜRTI 1971, 15). Ráadásul dolgozata végén még arra is felhívja a figyelmet, hogy csak a temető részletes elemzése után lehet a kronológiai, társadalomtörténeti stb. kérdésekre válaszolni. Abszolút korrekt, a mai ismereteink fényében is helytálló elemzés ez. A két tegez elképzelés jóval később kap nyilvánosságot, ott is csupán egy lábjegyzetben. „A Fehértó-B 12. sírban talált csontborításos tegez rekonstrukcióját 1970 márciusában készítettük el (Kürti Béla: Egy avar tegez rekonstrukciója. Acta Iuvenum, Szeged 1971, 16-27). E rekonstrukciót és a tegezről akkor írottakat fő vonásaiban ma is fenntartjuk. Az újabb szakirodalom alapján kétségtelennek tartjuk, hogy e tegezek viselői valahonnan Belső-Azsiából származhatnak, s talán a 670-es hullámmal jutottak el hazánk területére. A leletek, és a szakirodalomban közölt párhuzamok alapján ugyanakkor nagy biztonsággal állítható, hogy a Fehértó-B 12. sírjában két tegez volt(l). Az egyik száját, nyakát díszített, testét díszítetlen csontlemezek fedték keresztirányban, a másik nyakára széles indadíszes lemezt, testére pedig hosszirányban egyenes pontkörös, illetve geometrikus díszítésű lemezeket ragasztottak E tegezek zárszerkezet, fedél nélkül kerültek elő, egészen más típusúak, mint a közép-ázsiai (illetve honfoglaló magyar) tegeztípusok. " (KÜRTI 1983, 268. j.). Ezt az álláspontját Kürti Béla azután több alkalommal is megismételte (KÜRTI 1984, 114-118; KÜRTI é. n. 19-20). Ez a rekonstrukció — még ha Kürti Béla ki is hangsúlyozza, hogy korábbi 197l-es rekonstrukciójának fő vonásait fenntartja - - alapjaiban más a korábbinál. Ugyanakkor ebben a munkában már szó nincs a tegez korai avar keltezéséről, hiszen Kürti ismerte a Szeged-Fehértó-B temetőről írott elemzéseimet. Magam a Szeged-Fehértó-B temető elemzése kapcsán két alkalommal írtam a 12. sír tegezéről. Mindkét alkalommal ugyanazt az álláspontot foglaltam el a kérdésben. Egy kivételesen szép, csontlemezekkel díszített tegez volt ebben a sírban (MADARAS 1981, 41; MADARAS 1995a, 176-177). Ez a véleményem teljesen egybeesett Kürti Béla 1971ben megfogalmazott véleményével. Ezt a kérdést ma is így látom. Meg kell azonban jegyeznem, hogy míg az 198l-es közleményemben a félpalmettadíszes, széles csontlemezt még a 12. sír leletei között szerepeltettem a rajzos táblán — elsősorban azért, mert a szegedi Móra Ferenc Múzeum leltárkönyvében is így található —, addig az 1995-ben megjelent monográfiában már a csontpánt rajza a szórványleletek között látható. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy az analógiák között a fejezet megírásakor nem volt olyan tegez, amelyhez két széles csontpánt is tartozott volna. Ma már azonban pontosan tudjuk, hogy több analógia is megengedi a két széles csontpánt egyazon tegezen való elhelyezését (pl. Kunbábony, Jászapáti-Nagyállás út, Öcsöd-MRT 96). A fentiek ismeretében legalább kétféle lehetőséget is említhetünk az összes sírban található csontlemez egy tegezen történő elhelyezésére. Az egyik ilyen lehetőség szerint a szalagfonatos széles csontpánt a tegez száját, a két keskeny szalagfonatos léc a tegez nyakát díszítette, a félpalmetta díszes, széles lemez a tegez alsó szélének dísze volt. A tegez testén egymástól egyenlő távolságra helyezkedtek el szimmetrikusan a díszítetlen csontlemezek, a nyitható tegezajtót pedig a három egyenes végű, téglalap alakú csontlemez merevítette, mégpedig úgy, hogy a pontkörös díszü lemezek között volt a hosszabbik szalagdíszes lemez. A rövidebb szalagdíszes lemez pedig a felnyitható tegezfedőt díszíthette felülről. A kis, három lyukkal átütött csontlapocska tegez ajtajának vagy szájának zárszerkezete lehetett. A másik rekonstrukciós lehetőség esetében azzal számolunk, hogy a tegez szájának nem volt lehajtható, merev ajtaja. A nyílvesszők védelmét ugyanis más módon is megoldhatták, pl. egy bőrtakaróval. Ebben az esetben a rekonstrukció annyiban változik, hogy a kisebb szalagfonatos, téglalap alakú csontlemez is a nyitható tegezajtóra kerül. Végül, de nem utolsó sorban nem zárhatjuk ki azt sem, hogy egy „bócsai típusú" tegez töredékes csontanyaga került elő a Fehértó-B temető 12. sírjából, bár ennek a valószínűsége nem túl nagy. A fenti rekonstrukciós javaslatok átgondolása után úgy véljük, felesleges két tegezzel számolnunk a fehértói 12. sírban. Ráadásul még mindig nincs olyan temetkezés a Kárpát-medencében, amelyben hiteles megfigyelés után két tegezt rekonstruálhatnánk. Straub Péter szinte teljesnek mondható gyűjtése szerint csontlemezekkel díszített tegez 50 lelőhely 101 sírjából ismeretes. Ha ezt az adatot összevetjük azzal, hogy a Kárpát-medencében több mint 50 000 temetkezést ismerünk a korszakból, akkor nem tévedhetünk túl nagyot az-