A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)

MADARAS László: Kora avar kori sírok Öcsödről

kezesek gyakori megléte, a nyúzás módja, a kopó- te be. Mindenesetre ez a jelenség arra figyelmeztetnya mellé tett kerámia. Talán az ilyen archaikus het bennünket, hogy a jövőben a sírok közötti, ilgondolkodás meglétére utalhat a temető területén letve a temetők szélén található jelenségekre a feltárt állatcsont együttes, amely nem kizárt, hogy mainál is nagyobb figyelmet kell fordítanunk, az őskultuszhoz köthető áldozóhely szerepét töltötCSONTLEMEZEKKEL DÍSZÍTETT TEGEZ AZ ÖCSÖDI TEMETŐBEN Temetőnk legfontosabb lelete az 1-2. sírból előkerült, in situ megfigyelt, rekonstruálható (3. kép 9), csontlemezekkel díszített tegeze. A tegez szája a halott férfi jobb „vállánál" volt, azt még a sírban, kiemelés előtt fényképeztük, 1:1 arányban lerajzoltuk. A megbolygatott sírrészből került elő a tegez alsó peremének díszítő csontlemeze. Tegezünk az ún. „bócsai típusú" tegezek közé tartozik, azok csontlemezekkel díszített variánsa. Analógiáját az avar „fejedelmi" sírokból aranyból (LÁSZLÓ 1955, 219-238; H. TÓTH-HORVÁTH 1992, 155-160), köznépi változatát vasból (KISS 1977,95-96) ismerjük. Legutóbb Straub Péter, az avar kori csontlemezes tegezeket elemző dolgozatában, három párhuzamát is említi a káptalantóti 24. és 34. (BAKAY 1973, 35. t., 41. t.), valamint a mokrini temető 67. sírjából (STRAUB 1997, 134). Ahhoz, hogy elfogadjuk ezt a véleményt, egyenként kell megvizsgálnunk ezeket a sírokat. Már csak azért is, mert ezeknek a síroknak vizsgálódásunkba történő bevonása jelentősen befolyásolhatja későbbi kronológiai eredményeinket. Bakay Kornél a káptalantóti sírok csontlemezeinek funkcióját nyeregdíszként határozta meg. Az azonban nem derül ki, mire alapozta ezt. Feltehetőleg arra, hogy lósírokban tárta fel azokat. A sírleírások sajnos értékelhetetlenek — mivel azok egyszerűen nincsenek —, a leközölt sírrajzok pedig annyira elnagyoltak, hogy azokból érdemi információkat nyerni szinte lehetetlen (BAKAY 1973, 51, 61, 14., 18. rajz). A fényképes és rajzos táblák alapján ugyancsak nehéz határozott véleményt formálni. A csontlemezek egyrészt nagyon töredékesek, másrészt egy tegezlemezhez talán túl szélesek is. Mi nyeregdíszként való meghatározásukat elfogadhatónak véljük, különösen annak ismeretében, hogy Bakay már korábban a 21. sírban talált faragott tegezlemezeket. Ezek ugyanúgy kirabolt lósírban voltak, mint a 24. és 34. sír csontlemezei. Nem vethetjük el annak valószínűségét, hogy az ásató felismerte a leletek közötti különbséget. Más a helyzet a mokrini temető 67. sírjának esetében. A halott férfi jobb combcsontja felső harmadának külső oldalán egyértelműen egy csontlemezekkel díszített tegez található. Az ásató részletes leírása

6 megengedi, hogy itt egy öcsödihez hasonló típusú tegez sírba helyezését valószínűsítsük. A sír fűlkesír, amelynek előtérgödrében teljes lóváz feküdt fel szerszámozva. A tegezbe helyezett nyílvesszők vascsúcsai a tegez alja felé feküdtek, értelemszerűen a nyílvesszők tollas vége volt a tegez szájánál. Pontosan ugyanúgy, mint Öcsödön. A férfi övének ezüst szíjvégei olyan övhöz tartoztak, amelynek analógiája, pontos mása az öcsödi harcos derekát is díszíthette. Ráadásul kardjaik is egy típust reprezentáltak. így már kettő csontlemezekkel díszített „bócsai típusú" tegezünk is van, s a korábban föltárt — de eddig még nem közölt — mokrini. Az öcsödi tegeznek azonban van még további két sajátossága is. Egyik ezek közül az, hogy a lemezek faragott indadíszcit még kék és fehér festéssel is kiemelték. A festéknyomokat a faragványok mélyedéseiben figyelhettük meg. A tegezek különféle színekkel történő festése a steppén egyáltalán nem volt szokatlan, erre már LJ. Kőhalmi Katalin is felhívta figyelmünket (U. KŐHALMI 1972, 106). Arra már csak csupán óvatosan szeretnék emlékeztetni, hogy a türk rovásírásos emlékekben a kék szín az Ég, a kiválasztott, isteni hatalommal bíró, esetleg ezt a mindennapokban megjelenítő(?) személyekhez kapcsolható. Ugyanebbe az irányba mutat a másik különlegesség is. A tegez szájának hátsó, széles csontlemezén két bekarcolt állatfigurát, lovakat

7 láthatunk, ráadásul az egyik rontott karcolat. Talán az sem teljesen mellékes, hogy ezek az állatok a külső szemlélő számára láthatatlanok voltak, hiszen a tegez hátsó csontlemezére karcolták azokat. 6 MFMRégAd: 1577-93/35. 7 Vörös István meghatározása.