A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)

MADARAS László: Kora avar kori sírok Öcsödről

KORA AVAR KORI SÍROK ÖCSÖDRŐL MADARAS László Jász-Nagykun-Szolnok megye s általában a kora avar kor kutatásában sokat jelentenek — már csak ritkaságuk miatt is — a teljes egészében feltárt temetők. Ezek közül az egyik az Öcsöd-MRT 96a néven ismertetendő, viszonylag kis sírszámú temető (1. kép 2).

1 A lelőhely azért kapta ezt a furcsa nevet, mert a volt kunszentmártoni járás topográfiai terepbejárása során egy viszonylag sértetlenül talált kurgántól (Öcsöd 96. lh.) mindössze néhány tíz méterre kerültek elő a sírok (1. kép 1). Éppen ezért már előzetes jelentésünkben is ezt a nevet használtuk (RégFüz I. No. 40 (1987) 67). A LELŐHELY ES KÖRNYEZETE A fent már említett kurgán mellett homokbányát nyitottak, s ekkor került elő az a lovassír (1-2. sír), amelynek egy részét a megtaláláskor megsemmisítették, feldúlták. A Damjanich János Múzeumba bekerülő tárgyak és csontanyag alapján már az első pillanatban nyilvánvalóvá vált, hogy a munkások és a munkagépek egy korai avar lovassírt bolygattak meg. Később a munkások elbeszélése alapján rekonstruálni tudtuk a sír eredeti állapotát. A feltárás ezután indult meg. A terület már korábban is bolygatott volt. Egy korábbi nagyméretű baggergödör határolta le a feltárható felületet. Ennek megásásakor azonban nem kerültek elő sírok. Ugyanez elmondható a majorba vezető szervizút területéről is. így a feltárt terület nagysága, valamint a terepviszonyok ismeretében feltételezzük, hogy temetőnk nagy valószínűséggel teljesen feltártnak tekinthető, tehát egy kicsiny kora avar kori temetőt kutattunk meg. Lelőhelyünk közvetlen környezetéből, Csépa, Kunszentmárton, Szelevény és Öcsöd területéről mintegy tíz kora avar kori lelőhely ismeretes. A tágabb környezetről ugyanez mondható el akár Szentes és környezete felé, akár a volt szarvasi járás felé terjesztjük ki figyelmünket.

2 Mindezek alapján bátran állíthatjuk, hogy területünk a kora avar korban (567/568-670/680) viszonylag sűrűn lakott volt. Feltűnő az is, hogy a lelőhelyek mennyire követik a Körös folyó folyását, egészen a Tiszába való betorkolásig (MADARAS 1995, 101-102). A SÍROK 1. sír (1. kép 1; 9. kép 3): T.: NyÉNy 286°. H.: ?, sz.: 74 cm, m.: 220 cm, vh.: a bolygatásig 78 cm. Háton fekvő férfi eredetileg bolygatatlan csontváza, amelyet a földkitermelés során bolygattak meg egészen a medencéig. A férfi váz lábának folytatásában feküdt a léicsontváz? Ugyaninnen származnak egy kiskérődző (juh vagy kecske?) csontjai is. Mell.: 1. Ezüst nagyszíjvég (1. kép 7) a jobb felkar belső oldalán, a tegezszáj mellett. Hátlapja bronz, lapjait egy keskeny pántra forrasztották bordázott LEÍRÁSA pánttal lezárva, egy nittszeggel. 2. Kicsi, lekerekített sarkú, aranyozott előlapú bronztárgy ( 1. kép 4) a koponya jobb oldalán, a kard, a tegez és a borotva között, alsó végén egy nittszeggel. 3. Kicsi vastárgy (fül?) (1. kép 5) a csontok közül. 4. Vastag vaslemez (2. kép 2) a jobb medencelapát külső oldalán. Leginkább páncéllemezhez hasonlít, de azokkal ellentétben ez nincs körben kilyukasztva. 5. Téglalap alakú, lekerekített sarkú vascsat (1. kép 6) a jobb oldali bordacsontokon, a vaskard középső harma/ A tárgyak rajzait Szűcs Árpád és Kováts Margit festőművészek készítették. Munkájukat köszönöm. 2 Erre vonatkozóan Id.: ADAM2002 vonatkozó címszavai; MADARAS 1991, 11-18; MADARAS 1995, 8l-l07! 3 Ezt a helyzetet a földkitermelést végző munkások elmondása alapján rekonstruáltuk.