A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)
GYUCHA Attila – PARKINSON, William A. - YERKES, Richard W.: Kora rézkori településkutatás a Dél-Alföldön. Előzetes jelentés a Körös regionális régészeti program 1998-2002 között végzett munkájáról
részeiről, a kora rézkori rétegből földmintákat vettünk, melyek iszapolása helyben megtörtént. A szántás rétege alatti minden ásatási egység földjét további leletek reményében átrostáltuk. Geomorfológiai vizsgálatok A 2001-2002-es ásatási szezonban a projekt geomorfológusa, Tod Frolking (Denison University, USA) Vésztő környékén talajmintákat gyűjtött, hogy megérthessük azokat a paleohidrológiai folyamatokat, amelyek a holocén során a régióban hatottak. Szemben a holocén geomorfológia jelenlegi modelljével, amely évi kétszeri, egy kora tavaszi és egy kora nyári áradással számol, Frolking előzetes adatai arra utalnak, hogy a pleisztocén végének rendkívül aktív periódusát követően egy jóval szilárdabb és kevésbé szélsőséges folyóvízi dinamikával számolhatunk a holocén folyamán. Ebben a szisztémában a táj viszonylagosan változatlan maradt volna a neolitikum és rézkor időszakában. Geofizikai kutatások 2002-ben nyílott lehetőségünk Vésztő-Bikeri geofizikai felmérésére. Apostolus Sarris (Foundation for Research and Technology, Görögország) a településszerkezet tisztázása érdekében magnetométeres vizsgálatokat végzett fluxgate gradiométer segítségével. 0,5 méteres közökkel mérte fel a teljes lelőhelyet, néhány esetben azonban a mérések közötti távolságot 0,25 méterre csökkentette, hogy kiszürhetőek legyenek a mérési bizonytalanságok. A kutatás eredményeképpen két, a települést kerítő, koncentrikus kör alakban kirajzolódó anomália mellett jónéhány, a lelőhely központi részén sűrűsödő négyszögletes és kerek jel mutatkozott (2. kép 2; 3. kép 1). VÉSZTŐ-BIKERI: A TELEPÜLÉSSZERKEZET ELEMEI A körárokrendszer és a település általános képe A geomágneses felmérés egyik legfontosabb eredménye egy olyan körárokrendszer felfedezése volt, amelyet — a további adatok, az egyéb elkülönített településelemek alapján is — a kora rézkori telephez tartozónak tételeztünk fel. Az árokrendszer határozott nyomai annak északi, keleti és délkeleti peremén látszanak, míg déli és méginkább nyugati része úgy tűnik, hogy az erózió és az intenzív talajművelés következtében már elpusztult. Az északi, illetve északkeleti részen két— 10x1, illetve 15 x l méteres (5-6. szelvény) — szelvényt nyitottunk az objektum vizsgálata céljából. A geomágneses felmérési eredmények alapján sejtett kettős árokkal szemben azonban mindkét szelvényünkben azt tapasztaltuk, hogy egy harmadik, keskenyebb árok ékelődik azok közé. Az altalajba mélyülő árkok betöltésében kizárólagosan talált kora rézkori kerámia szintén megerősítette az árokrendszer településünkhöz tartozását. A belső körárok (1. árok) mind az északi 5., mind az északkeleti 6. szelvényünkben mintegy 80 cm szélességben és 20 cm mélységben hatol az altalajba. Mindkét szelvényben cölöplyukakat figyeltünk meg az árokszakaszokban, melyek átmérője 20-30 cm, mélysége körülbelül 50 centiméter volt (135-160 cm a mai felszíntől) és 10-20 centiméteres közökkel követték egymást. A középső árok (2. árok) mindkét szelvényben jóval keskenyebbnek bizonyult a belsőnél, szélessége 30^10 cm, mélysége 15-30 cm volt (105-110 cm a mai felszíntől). Szemben a másik két, viszonylag sok edénytöredéket tartalmazó árokkal, a 2. árokban csak igen csekély mennyiségű keramikus anyagot találtunk. A külső árok (3. árok) a középsőnél jóval szélesebbnek, 60-80 centiméteresnek bizonyult és körülbelül 15 centiméternyire mélyült az altalajba (105 cm a mai felszíntől). Szintén kora rézkori edénytöredékek kerültek elő a bontás során. Az árkokban — az említett kora rézkori kerámiaanyag mellett — viszonylag kevés patics, állatcsont, faszén és kagyló volt. A 6. szelvényünk egyik cölöplyukában talált tekintélyes mennyiségű és méretű faszén maradvány egyrészt segítséget nyújthat a datálásban, másrészt arra is választ adhat majd, hogy milyen fajta fából készíthették az árkokban álló cölöpöket. Epületek A geomágneses felmérés a jelek sűrűsödését mutatta a lelőhely legmagasabb részén. A legérdekesebb