A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)

LŐRINCZY Gábor – STRAUB Péter: Újabb adatok az avar kori szűrőkanalak értékeléséhez II.

cm a nyeséstől. A folt a mai felszíntől a homokos altalaj­ban mintegy 65 cm mélyen jelentkezett. Az akna foltjának északkeleti fele sárga, agyagos, míg a délnyugati fele fe­kete betöltésü volt. Az akna északnyugati oldalához egy ovális, barnásszürke, nem határozott szélű folt kapcsoló­dott. Ennek színe jellege és összetétele megegyezett a ho­mokos altalaj felett elhelyezkedő vadtalajjal. A téglalap alakú, lekerekített sarkú akna délkeleti, déli oldala ívesen kiszélesedett. Alja az akna északnyugati hosszoldalába vájt padmaly felé mintegy 10°-os szögben lejtett. Az aknában egy szarvasmarha részleges maradványa, a koponya és a csonkolt lábak csontjai kerültek elő. A koponya orral északkeletnek feküdt a sírgödör északkeleti végében, a két mellső láb csontjai alatta feküdtek. A két hátsó láb a sír dél­nyugati végében, az akna két hosszoldala mellett feküdt. A bal mellső és hátsó lábcsontok az akna padmaly felőli olda­lának támaszkodtak. Az akna közepén, a marhacsontok kö­zött került elő egy juh részleges maradványa, a koponya és a csonkolt lábcsontok. A marhacsontok elhelyezkedése alapján az állatbőrt kitömve helyezték a sírba. A lenyúzott bőr sírba helyezését igazolja a farok csigolyasor is. Az akna északnyugati oldalán kivájt padmaly két vége ívesen kiszélesedett, így hosszabb volt, mint maga az akna. Alja közel vízszintes, oldalát mintegy 45 cm magas­ságban lehetett megfigyelni. A padmaly h.: 155 cm, sz.: 48-60 cm, m.: 10 cm az akna aljától. A padmaly északke­leti harmadában egy 4-5 éves gyermek hanyatt fekvő, nyújtott helyzetű, gyenge megtartású csontváza feküdt. Koponyája jobbra és előrebillent, hosszúcsontjai 3-4 cm vastag betöltésen feküdtek. Mell.: 1. A koponya mögött, szorosan a padmaly északkeleti falánál, álló helyzetben egy sötétbarna színű, szürkésfekete foltos, szabad kézzel formált edény (5. kép 9) került elő. Durván kidolgozott anyagú, homokkal és ke­rámia törmelékkel erősen soványított, felülete rücskös, re­pedezett, igen egyenetlenül megmunkált, erősen horpadá­sos, rossz megtartású, vékony agyagmáz fedi. Fala vastag, keményre égetett. Rövid, vastag pereme enyhén kihajló, ujjbenyomkodással tagolt. Válla lecsapott, legnagyobb szélessége a középvonalnál mérhető. Erősen aszimmetri­kus kiképzésű, oldalra billen, díszítetlen. Alja egyenesen levágott. Ma.: 15,2 cm, pá.: 9,8 cm há.: 11,2 cm, fá.: 8,1-8,4 cm. Az állkapocs körül, valamint az állatjárat által kissé megbolygatott bal mellkasnál gyöngyök kerültek elő: 2. Zöld színű, matt, érdes, kopott felületű, hatszög át­metszetű hasáb alakú, áttetsző üveggyöngy (5. kép 2), szé­lei ferdén levágottak. H.: 1,1 cm, sz.: 0,55 cm, v.: 0,55 cm, furat 0: 0,5-1 cm. ID.No: 1169, VIII.04.1/00. 3. Zöld szí­nű, matt, érdes felületű, rövid henger alakú, áttetsző üveg­gyöngy (5. kép 3), bázisos, hengeres furattal. H.: 0,6 cm, 0: 0,8 cm, furat 0: 0,3 cm. ID.No: 1164, [11.02.1/00. 4. Barna színű, fényes, forgatott felületen 6x-os fehér szí­nű, lapos hurokfolyatott rátétdíszes rövid henger alakú, opak üveggyöngy (5. kép 4), kónuszos furattal. H.: 0,6-0,7 cm, 0: 0,8 cm, furat 0: 0,3-0,32 cm. ID.No: 1165, III.02.1/04.06. 5. Világos zöld színű, matt, érdes, lukacsos felületű, deformált lapított gömb alakú, fényáteresztő üveggyöngy (5. kép 5), kónuszos furattal. H.: 0,65-0,8 cm, 0: 1-1,1 cm, furat 0: 0,35-0,4 cm. ID.No: 1168, 1.04.1/00. 6. Fehér színű, fényes felületen 5 x-ös áttetsző világoskék színű, lapos hurokfolyatott rátétdíszes, hosszú henger alakú, opak üveggyöngy (5. kép 6), kónuszos furat­tal. H.: 0,75 cm, 0: 0,72 cm, furat 0: 0,28-0,32 cm. ID.No: 1167,111.01.1/04.05. 7. Világos zöld, kopott, matt, érdes felületű, hordó alakú, fényáteresztő üveggyöngy (5. kép 7), furata kónuszos, szélei egyenesen levágottak. H.: 1,1 cm, 0: 0,8 cm, furat 0: 0,28-0,4 cm. ID.No: 1166, III.05.1/00. 8. A bal felkar belső oldalánál, azzal párhuza­mosan egy kúpos formájú, ezüstözött felületű bronzhen­ger (5. kép 10) feküdt, keskenyebb végével a koponya irá­nyában. A lemezből hajlított henger mindkét végét sima bronzszalag keretezi. Keskenyebb végét középen lyukas bronzlemezzel zárták le. Eddig nem meghatározott szer­ves anyag került elő belőle. H.: 7,6 cm, s.: 5,8 g. 9. A bronzhenger szélesebb vége mellett vasmorzsalék került elő, amely 7-8 vasláncszem (5. kép 8) maradványa lehe­tett. 10. Az állatjárattal megbolygatott bal mellkason, a gerincoszlop mellett, azzal párhuzamosan, nyelével a lá­bak irányában feküdt egy bronz szűrőkanál (5. kép 11) tö­redékes állapotban. Letört feje a bal lábszárcsont belső ol­dala mellől került elő. Nyelének vége hurokban végződik. Az ovális keresztmetszetű nyelet közvetlenül a fej előtt enyhén el lapították. A csepp alakú, enyhén teknősre kala­pált fejét három lyuk üti át. A kanál felületén nyomokban ezüstözés maradványa figyelhető meg. H.: 13,5 cm, átm.: 2,8 cm, s.: 7,32 g. 134. sír: Fülkesír (6. kép). T.: ÉK-DNy, 48-228°. H.: 255 cm, sz.: 90 cm, m.: 28 cm. 12 Az akna téglalap alakú, lekerekített sarkú, minkét végén enyhén ívelt, a délnyugati végén pedig kissé kiszélesedő foltjának északkeleti har­mada/fele élénksárga színnel, míg a délnyugati fele barna színnel jelentkezett a sárgásbarna altalajban, 60 cm mély­ségben. A folt élénksárga betöltése megegyezett a fülke mélyén lévő homokkal, melyet onnan az akna aljára ter­meltek. Az akna falai függőlegesek, alja eredetileg víz­szintes volt. A fülkéből kitermelt élénk sárga színű homok egy része az akna alján maradt, északkeleti végét kitöltöt­te, ám délnyugati irányba, a fülke szája felé fokozatosan keskenyedett és vékonyodott. Ezen a részen e sárga színű homokot barna betöltés fedte. Az akna délnyugati végé­ben, közvetlenül a fülke szájánál, annak teljes szélességé­ben a betöltés zsírosra és feketére váltott, jelezve az össze­göngyölt állatbört, amivel a fülke száját elrekesztették. Nagyjából az akna közepén a sírgödör egy ívelt végű, 30 cm mély lépcsövei mélyült, melynek alján egy szarvas­marha csonkolt lábvégénck csontjai és bal oldalára fekte­tett koponyája, illetve részben rajtuk egy másik szarvas­marha csonkolt lábcsontjai és koponyája feküdtek. A fentieken kívül az aknában még egy harmadik szarvas­marha csonkolt lábvégei is előkerültek. 13 A fülke h.: 240 cm, sz.: 135 cm, szájának ma.: 50 cm, lejtési szöge: 35° volt. A fülke meredeken indult az akna 12 A mélység mindig a folt jelentkezésétől értendő. 13 A szegvári állatcsontok meghatározását Vörös Istvánnak (MNM) köszönhetjük.

Next

/
Thumbnails
Contents