A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)

BALOGH Csilla: Martinovka-típusú övgarnitúra Kecelről. A Kárpát-medencei maszkos veretek tipokronológiája

temető indulását Erdélyi István a 7. század első évtizedeire tette, de a maszkos veret időrendi helyzetével a temetőn belül nem foglalkozott (ERDÉLYI 1958,57-58). A temető legkorábbi horizontjához tartozik a 26. sír Tarnaméra-típusú övgarnitúrájával (ERDÉLYI 1958, XII. t. 1-2, 4, 6). Ez a garnitúra egyike a Tarnaméra-típusú övdíszek használatának felső időhatárát jelző daraboknak, Garam Éva a 7. század közepére keltezi (GARAM 2001, 144). Vagyis a temető indulását a 7. század középső harmadánál korábbra nem tehetjük. A 67. sír préselt, maszkos veretének pontos kronológiai besorolásához a sír leletegyüttese nem nyújt támpontot, azonban az előbb említett 26. sír alapján ezt sem tehetjük annál korábbra. Ahogyan a maszkos veretek megjelenése, úgy használatuk felső időhatára sem mentes a problémáktól. Egyes darabok egészen sokáig használatban maradhattak, mint pl. a Szekszárd-Bogyiszlói út 314. sírjából előkerült áttört, öntött, maszkos szíjvég, ami másodlagos felhasználásban közép avar jellegű leletek társaságában került elő. Úgy gondolom, hogy elsősorban az orosz kutatás előtt áll az a feladat, hogy a kelet-európai steppe Martinovka-típusú vereteinek (maszkos és heraldikus veretek) Ambroz által felállított, máig egyetlen tipokronológiai modelljét revízionálja, és a maszkos veretek 6-8. század közötti datálását (AMBROZ 1971, 115) pontosítsa. Ezután nyílik lehetőség arra, hogy előállítási technikájuk különbségeit kronológiai és etnikai szempontból megfeleltessük egymásnak. Bár a maszkos veretek tipokronológiája felülvizsgálatának szükségessége már korábban felmerült (BÁLINT 1995, 163), de erre csak akkor kerülhet sor, ha az orosz kutatók a nagy, feltárt temetőket részletes leírásokkal és jó minőségű illusztrációkkal teszik közzé, és így a kelet-európai steppei anyag korrekt módon kutathatóvá válik. KATALÓGUS MASZKOS VÉRETEKET TARTALMAZÓ LELETEGYÜTTESEK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN

12 1. Adony (HAMPEL 1880, 348-349, 43. t.; FETTICH 1926, VI. t. 1-13; FÜLÖP 2002) 2. Bruckneudorf-Heidwiesen/Chuningesbrunn (A) (SOMOGYI 1987, 132, Abb. 3; WINTER 1997, 131, Taf. 28. 20b:l)

13 3. Budapest-Farkasrét (BÓNA 1983, 119 120, 14. kép; NAGY 2002) 4. Deszk-G (KÜRTI 2002) 4/a 8. sír (CSALLÁNY 1939, 126-129, 4; LŐRINCZY 1992, 1 14) 4/b 18. sír (7-8. kép) (LŐRINCZY 1992, 114): T.: K-Ny. M.: 120 cm, h.: 210 cm, sz.: 70 cm. Az emberváz felett lóés marhacsontok voltak. Mell.: 1. A medence alatt kerek átmetszetű, négyzet alakú vascsat (7. kép 1). H.: 2,4 cm, sz.: 2,7 cm. 2. Egy nagyobb, kerek átmetszetű vascsat (7. kép 2) töredéke a jobb kéztőnél. 3. Rossz ezüstből préselt, peremes, ólombetétes, pajzs alakú övveret (7. kép 3). Alsó oldala ívelt, felül csúcsos, rajta préselt arcábrázolás: felül ívelt vonal a szemöldököt, alul két pont a szemeket stilizálja. Rossz megtartású, töredékes darab. EL: 1,9 cm. 4. Rossz ezüstből préselt, peremes, ólommasszával kitöltött, pajzs alakú övveret (7. kép 4) töredéke. Felül csúcsos, az alsó, ívelt oldala mellett a szélét követő vonalú bevésett vonal látható. 5-6. 2 db bronzlemezből kinyírt, hosszúkás, hatszögletű veret (7. kép 5-6), hátoldalukon a felerősítésüket szolgáló bronzkapoccsal. H.: 2,1 cm, sz.: 1 cm. 7-10. 2 db, bronzlemezből kinyírt, téglalap alakú veret és még két kisebb verettöredék (7. kép 8-11). Az egyiken a felerősítő kapocs töredéke. EL: 2,5 cm, 3,5 cm, sz.: 0,9 cm, 0,7 cm. 11. Rossz ezüstből préselt, peremes kisszíjvég (7. kép 7) töredéke. Rajta erősen stilizált arcábrázolás: két, párhuzamos, hosszanti bekarcolt vonal fut, melyeket alul egy karika zár le. A veret belseje ólommasszával van kitöltve. 12. Bronzlemezből kinyírt, sima, oldalpácás nagyszíjvég (7. kép 12) apró töredékekben. 13. A jobb kézfejnél csiholó (7. kép 3) ismeretlen rendeltetésű vastöredékkel összerozsdásodva. H.: 8,5 cm, sz.: 1,5 cm. 14. Mellette kova (7. kép 14). 15-17. A bal kéztőnél íjcsontok (8. kép 1-3) töredékes állapotban. 18-21. A jobb vállnál elszórtan 4 db nyílcsúcs (8. kép 4-7): 2 db háromélű, ezeknek tüskéje hiányzik, 2 db levél alakú. H.: 4,9 cm, 4,5 cm, 7,5 cm, 4,2 cm. 22. A lócsontok között karikás csikózabla (8. kép 8), melynek karikája és szára is téglalap átmetszetű. Az egyik karika hiányzik. Szár h.: 8,3 cm, karika átm.: 2,9 cm. 23. Ugyanott egy hurkos fülű kengyel (8. kép 9) volt. A fül téglalap átmetszetű, a szára kerek, a talpaló ré12 A Katalógusban felsorolt lelőhelyek egy része a szakirodalomból jól ismert és gyakran idézett, ezért utánuk csak az első vagy a legteljesebb publikációt hivatkoztam meg, illetve a további tájékozódás kedvéért az ADAM-szócikk oldalszámát tüntettem fel. Az eddig közöletlen síroknál igyekeztem minden érdemi irodalmi hivatkozást feltüntetni. Néhány esetben (Magyarcsanád-Bökény, Szentes-Nagyhegy 29. sír) a pontatlan vagy elnagyolt leírások korrigálását indokoltnak tartottam, ezért ezeket újraközlöm. Az eddig közöletlen lelőhelyeknél, illetve síroknál szintén az ADAM-ot hivatkoztam meg, illetve feltüntettem a leletek és dokumentációk nyilvántartási számát. 13 Somogyinál a veret lelőhelye Parndorf (SOMOGYI 1987. 132).