A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)

NAGY Margit: A hódmezővásárhely-kishomoki gepida temető (elemzés)

viseli. Fiatalkorú (12-20 év között) halottat hat esetben temettek el (8,2%). A férfiak halálozása a 40-60 közötti életkorban kétszer annyi esetszámú, mint 20-40 év között. A nök adultus-maturus korosztályából közel azonos számú egyént temettek (a férfiaknál az adultus-maturus korosztály halandósági aránya 8:17; a nőknél 10:13). A férfiak között 60 éven túli halálozás csak egy esetben fordult elő; a nők között hat személy érte meg a 60. évet. A férfiak-nők-gyermekek száma: 27-32-12 (meghatározhatatlan: 2); a felnőtt-gyermek arány a temetőben 61-12 (BÓNA-NAGY 2002, Tab. 43). Az Al-Duna menti Viminacium (Stari Kostolac) 98 sírós gepida temetőjének népességénél az antropológiai feldolgozás eredménye szerint a férfiaknők-gyennekek száma 39-34-16; a felnőtt-gyermek arány a kishomokihoz hasonló: 73-16 (ZOTOVIC 1994, 183). Az átlagéletkor a temető egészét tekintve 32,3 év; a férfiaknál 40,1, a nőknél 35,4, a gyermekeknél 5,6 év (MIKIC 1994, 198). A kishomoki népesség átlagéletkora 35,7 év; a férfiaké 36,6 év, a nőké 43,1 év.

88 Összehasonlításként említjük, hogy a szentendrei langobard temető átlagéletkora 37 év; a férfiaké 40 év 4 hónap, a nőké 34 év 8 hónap (KISZELY 1966, 62). A pannóniai langobard temetők átlagéletkora ennél alacsonyabb: 30-35 év (BÓNA 1974, 38).

89 Mivel a táblázatokhoz felhasznált alföldi gepida temetők nemek szerinti megoszlását — a teljes humán csontanyag vizsgálatának hiányában —, a Csallány Dezső által közölt sírleírások meghatározásai és a régészeti leletek egyeztetése alapján állítottam ÖSSZe (BÓNA-NAGY 2002, Tab. 37-41), így a kishomoki temetőnél is a teljes sírszámra (az 1928-as sírokkal együtt) érvényes adatokat használtam (13. táblázat). Egyes temetőknél (pl. Szentes-Berekhát) túlságosan magas a meghatározhatatlan sírok aránya; ennek magyarázata az antropológiai vizsgálatok és a régészeti leírások, valamint a jellemző leletek hiánya. A meghatározhatatlan kategóriában a melléklet nélküli gyermeksírok és a teljesen kirabolt, jellegzetes tárgy nélküli felnőttsírok egyaránt megtalálhatók (BÓNA-NAGY 2002, Tab. 39). Az alföldi gepida népességet jellemző általános jelenség, hogy a nemek aránya a férfiak javára tolódik el: a nagyobb temetőkben több a férfisír, mint a női. A férfiak aránya az alföldi temetők közül a kökényzugiban a legmagasabb (36,5%). A kiszombori (26% a férfiak, 25% a nők) és a kishomoki temető népességénél (35,1% a férfiak, 36,3% a nők) a nemek aránya kiegyenlített (13. táblázat).

90 Szolnok-Szandán a férfiak a népesség 33,5%-át, a nők 20,2%-át tették ki (12. táblázat). A berekháti népnél a férfiak aránya viszonylag magas, (30,4%-os) ami azért is figyelemre méltó, mert a sírrablás és az ásatás dokumentálatlansága miatt a temetőnek csaknem a fele (46,1%-a) meghatározhatatlan. A szentes-nagyhegyi (27%) és a kiszombori temetőben (26%) a férfiak aránya csupán egy százalékkal tér el egymástól (13. táblázat). A Duna menti Viminacium 98 sírós gepida temetőjében viszont a meghatározhatatlanok 9,1%-a mellett —, kiemelkedően magas a férfiak aránya: 39,8%, (a nőké 34,7%, a gyermekeké 16,3%) (ZOTOVIC 1994, 183). A népesség összetétele bizonyára összefüggésben van a település földrajzi helyzetével. Természetes, hogy az Al-Duna melletti, feltehetően bizánci szolgálatban álló, határvédő feladatot ellátó telep lakóit elsősorban a fegyveres férfiak alkották (QUAST 2001,441). A kishomoki temetőben a nemek aránya kiegyensúlyozott, sőt a nők az antropológiai és a régészeti adatok összesítése szerint többségben voltak. A kormadin-jakovói huszonhat sírós temetőrészletben is a nők nagyobb számban voltak kép88 A teljes csontanyagra vonatkozó átlag, a hét meghatározhatatlan nemű Inf. I, iL és Juv. korú egyén beszámításával, alacsonyabb. 89 A 6-7. századi frankoknál a születéskor várható életkor 30-40 év között volt. A férfiak általában kedvezőbb túlélési eséllyel rendelkeztek (KUNTER-WITWER-BACKOFEN1997. 455-457). A pannóniai langobard temetők közül hármat (Hegykő, Szentendre, Tamási) Irene Barbiera antropológiai és régészeti szempontból értékelt, felhasználva és összesítve Bona István és Kiszely István eredményeit. A három lelőhelyen a férfiak-nők aránya nagyjából azonos. A hegykői népnél magas gyermekhalandóság, a tamásinál a népvándorlás kori átlagot messze meghaladó átlagéletkor mutatható ki, Barbiera, I. : Migration and Identity during the Lombard Invasions, PhD-Dissertation, CEU, Budapest, 2003. Megköszönöm a Szerzőnek, hogy kéziratos munkáját használhattam. 90 A régészeti módszerek nemmeghatározásaival kiszámított százalékos arányokat a Tisza-vidéki temetőknél az antropológiai meghatározások összegzése alátámasztja. A SzTE gepida csontanyagával két kéziratos dolgozat foglalkozott. Tömösközy Rozália: Avar és gepida temetők összehasonlító vizsgálata. Szakdolgozat, Szeged 1964; Csáki Eva: V- VI. századi humán csontvázanyag embertani vizsgálata. Szakdolgozat, Szeged 2002. Eredményeiket Marcsik Antónia segítségével ismerhetem. A dolgozatok használatának engedélyéért fogadják hálás köszönetemet!