A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)

NAGY Margit: A hódmezővásárhely-kishomoki gepida temető (elemzés)

homoki vereten kívül felbukkan a Band/mezőbándi temető XXIX. sírjának pántokkal ellátott ezüstveretén (KOVÁCS 1912, 30. kép 7). Gepida területről a fémveretekkel díszített szalagok (cingula) viselete in situ megfigyelhető és rekonstruálható formában eddig csak a szentes-nagyhegyi 84. sírból került elő (CSALLÁNY 1941, 138-139, 2-3. kép; CSALLÁNY 1961, 58-64, Abb. 10; BÓNA 1974, 43, Abb. 8). A kishomoki 77. sír bolygatottsága miatt nem tudjuk, hogy ez esetben a veretes szalagok kapcsolatban lehetettek-e a ftbulaviselettel, amint erre a langobard (SÁGI 1991, 117, 7. kép 15-20, 22-26; BÓNA 1993, 128) és a nyugati germán női viseletnél (MARTIN 1997, 354 356) következtetni lehet. A kishomoki 77. sír csüngőjének vereteihez hasonlók Szentes-Nagyhegyről (22. és 25. sír), Szentes-Berekhátról (79., 103. sír), Kiszomborról (149., 224. sír), a szőregi temető három sírjából (16., 18., 19. sír), a szolnok-szandai temető öt sírjából (1., 64., 73., 154., 222. sír) és Kölked-Feketekapu B 85. sírjából került elő

71 (11. táblázat). A gepida nők fíbulaviseletének többféle változatát lehetett megkülönböztetni (NAGY 1993,63-64). Az övfüggős viseletnél a fibulákat a felsőtesten (Szőreg 16. sír) vagy csípőtájékon (3 eset: Szentes-Nagyhegy 22., 84. és Szőreg 19. sír) tűzték a ruhára. Szolnok-Szandán a hét kengyeles fibulas nő közül négyen a fibulát a jobb medencecsont magasságában viselték; a veretes övfüggőket azonban a fibula nélkül is hordták (222. sír) (BÓNA 2002, 234, Taf. 54. 2-4, 6-9, 13) (11. táblázat). A fémveretes övfüggők többnyire a szalagok aljára felvarrt nagy szemű gyöngyökkel záródtak; ezek anyaga lehet mészkő, borostyán, üveg és hegyikristály. Az avar foglalás után, a 6. század második felétől a gepida és a langobard övfüggőkhöz igen hasonló viselet terjedt el, melyet az avar kori asszonyok a Kárpát-medencében maradt germán néptöredékek közvetítésével, a bizánci udvari női viselet hatására vettek át (VIDA 2000,374-375). Munkaeszközök, használati tárgyak. A női munka eszközei közül a sírokban csak az agyag orsógombok maradtak meg. A kishomoki temetőben 7 db korongolt, 2,4-3-4 cm átmérőjű, kettős csonka kúp alakú, agyag orsógomb került elő; a nők 21,2%-át temették el orsójával. Az orsókat két esetben (26. és 93. sír) fiatal leányok mellé is betették a sírba. Az orsók előfordulási aránya a többi temetőnél is a női sírok 18,7-27,6%-a között mozog.

72 Említésre méltó az orsók előfordulási aránya a szentes-kökényzugi temetőben, ahol a nők 50%-a mellé eltemették munkaeszközét (9 esetben). Az orsó(szárakat) Kishomokon két sírban a halott jobb oldala mellé fektették (26., 72. sír). Előfordult a lábakra helyezett orsó is (95. sír). 4. A keramika Kézzel formált edények. A kishomoki temetőben összesen két gepida sírból kerül elő kézzel formált edény: a 8. sírból (korongolt, besimított díszű edénnyel együtt) és a 24. gyermeksírból. A 8-18 cm magas, kissé kihajló peremű, vastag falú, rosszul kiégetett agyagedények valószínűleg nem használatra, hanem a temetésre készültek. A kézzel formált keramika a gepida temetőkben nem gyakori, de nem is tartható szokatlannak. Elsősorban gyermeksírok melléklete, szórványosan előfordul felnőtt temetkezésekben is. A Tisza-vidéken főként gyermeksírokból került elő kézzel formált vagy kézikorongolt edény; több esetben, a kishomoki 8. sírhoz hasonlóan, második edényként. Mivel a kézzel formált bögréket besimított díszű, korongolt edényekkel együtt találjuk, készítésük egyidejűsége nem lehet kétséges. A kézzel formált edények ún. Prága-Korcak-típusú, kissé behúzott peremű formája eddig csak két gyermeksírból, a szolnok-szandai 205. és a kisköre-paptanyai 24. sírból ismert.

73 71 Szentes-Nagyhegy 22. sír (CSALLÁNY 1961, 49-50, Taf. 27. 1-5; 25. sír: 50, Taf 28. 5-7, 8-10, 26); Szentes-Berekhát 79. sír (CSALLÁNY 1961, 79, Taf 67. 21-27; 103. sír: Taf. 78. 9, 19); Kiszomhor 96. sír - hegyikristályhói csiszolt amulett (CSALLÁNY 1961, 178, Taf 122. 12); 149. sir (181. Taf 128. 20-24, 29); 224. sír (183-184, Taf. 121. 5-6); Szőreg 16. sír (CSALLÁNY 1961, 153, Taf. 165. 5-10, 12-15; 18. sír: 153-154. Taf 166. 12-16; 19. sir: 154, Taf 168. 5-14); Szolnok-Szanda 1. sír (BÓNA 2002, Taf 30:2); 64. sír (Taf 36. 5-9); 73. sír (Taf. 38. 5-8); 154. sír (Taf 48. 3-5); 222. sír (Taf 54. 6-9, 13). Kölked-Feketekapu-B 85. sír (KISS 2001, 34-35, 317, Liste 12, Taf 30. 11-12, 15-16, 20-21). 72 Kiszomhor: 9 db orsó = 25,7%, Szőreg: 8db = 27,6%, Szentes-Nagyhegy: 3 db = 18,7%. 73 Kézzel formált edények: Szentes-Kökényzug 43. sír (CSALLÁNY 1961, 30, Taf 20. 9); 51. sír (CSALLÁNY 1961, 31); Szentes-Nagyhegy 22. sír (CSALLÁNY 1961, 49-50, Taf. 27. 1-5); 25. sír (CSALLÁNY 1961. 50, Taf 28. 5-7. 8-10, 26); Szentes-Berekhát 79. sir (CSALLÁNY 1961, Taf 20. 7); a 79. sír egyik edénye (CSALLÁNY 1961. 37, Taf 20. 8); Szentes-Nagyhegy 64. sír egyik edénye (CSALLÁNY 1961, 54, Taf 47. 10); Szentes-Berekhát 210. sír (CSALLÁNY 1961. 90, Taf 103. 10); betűjelzéses szórvány edények, A2, A 12, A30, A31 (CSALLÁNY 1961, 96, Taf 101. 4, 97, Taf 102. 16, 99, Taf 102. 8, 99, Taf 102. 18). Szőreg 84. sír, kézikorongolt edény (CSALLÁNY 1961, 164. Taf 184. 1). Egerlövő 7. sír egyik edénye (LOVÁSZ 1991. 59, III. t. 1); Mezőkeresztes-Cethalom 12. sír