A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)

SZATMÁRI Imre: Késő gótikus, ember alakú bronz gyertyatartó Sarkadról

15. században a falu lakosságának csaknem teljes egésze nemesi származással büszkélkedhetett (MÁRKI 1877, 128-131; JAKÓ 1940, 102, 314; MÓDY é. n. 31-32, 37). A kisnemesi családokra vonatkozó adatok között sajnos nem maradt fenn olyan, amely esetleg valamely család tagjainak a térségtől messze vezető kereskedelmi kapcsolatát bizonyíthatná, de a jelenlétük, a környékben betöltött szerepük önmagában is lehetőséget biztosított arra, hogy például a távoli délnémet vagy éppen nürnbergi áruk e vidéken is gazdára találjanak. A fentiek természetesen csak általános feltételezések, de a tárgy idekerülésének magyarázatára kétségtelenül lehetőséget jelentenek. Nem szabad azonban kizárni emellett még azt sem, hogy a gyertyatartót ugyan még a 15. században készítették, de előkerülésének környékére esetleg csak jóval később, például már a 16. században került. Hosszú ideig való használata ugyanis nem zárható ki, hiszen sérülését követően még utólagos megmunkálás árán is próbálták hasznosítani. A sarkadi ember alakú gyertyatartó jelentősége eredeti formájának elvesztése, későbbi átalakítása és lelőhelyének jellegtelensége ellenére mégis kiemelkedő, s újabb bizonyítékát adja a magyar Alföldre is eljutó nyugati kézmüvestermékek egyik igen ritka csoportjának.

16 IRODALOM CSÁNKI 1890 Csánki D.: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I. kötet. Budapest 1890. FALKE 1930 von Falke, O.: Bronzegerät des Mittelalters. In: Die Sammlung Dr. Albert Figdor, Wien. Erster Teil, Fünfter Band. Berlin-Wien 1930, Nr. 436-527. FODOR 1984 Fodor I.: Emberalakos gótikus bronz gyertyatartó Jászágóról. — Gotischer Bronzeleuchter in menschengestalt aus Jászágó. FolArch 35 (1984) 161-174. FODOR 1984a Fodor I.: Iskolamúzeum Jószágon. Honismeret 12 (1984:4) 60-62. GERE 1998 Gere L.: Gótikus csillár és asztali gyertyatartók töredékei az ozorai várkastélyból. — Fragmente gotischer Krön- und Tischleuchter aus dem Schloß von Ozora. Műemlékvédelmi Szemle 1998:1,95-116. GEREVICH 1956 Gerevich L.: Gótika és protorenaissance (A 14. század végétől a 15. század derekáig). In: A magyarországi művészet története I. Magyarországi művészet a honfoglalástól a 19. századig. Szerk.: Dercsényi D. Budapest 1956, 175-214. GEREVICH 1971 Gerevich, L. : The Art of Buda and Pest in the Middle Ages. Budapest 1971. GYÖRFFY 1987 Györffy Gy.: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. Budapest 1987. GYUCHA 1996 Gyucha A.: Kora vaskori leletek Sarkad határában. — Früheisenzeitliche Funde in der Gemarkung von Sarkad. BMMK 16 (1996) 67-127. GYUCHA 1999 Gyucha A.: Bronz övszorító korong Sarkad határából. - Bronze disc used as belt mount from the environs of Sarkad. ŐL 1 (1999) 43^18. HAAN 1878 Haan L.: Dürer Albert családi nevéről s családja származási helyéről. B.-Csabán 1878. IMPLOM 1961 Implom J.: Gyula város története szemelvényekben I. 1313-1695. Gyula 1961. IMPLOM 1973 Implom J.: Gyula város története (1214-1972). Gyula 1973. JAKÓ 1940 Jakó Zs.: Bihar megye a török pusztítás előtt. Budapest 1940. KARÁCSONYI 1896 Karácsonyi J.: Békésvármegye története I. Gyula 1896. KARÁCSONYI-BOROVSZKY 1903 Karácsonyi, J. - Borovszky, S.: Regestrum Varadinense examinumferri candentis ordine chronologico digestum. — Az időrendbe szedett váradi tüzesvaspróba-lajstrom. Budapest 1903. KEMENCZEI 1990 Kemenczei T. : A sarkadi bronzszobrocska. - Die anthropomorphe Bronzestatuette von Sarkad. FolArch 41 (1990) 29^12. KRISTÓ 1981 Kristó Gy.: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében. Békéscsaba 1981. LISKA s. a. Liska A.: 17. századi aranypénz lelet Sarkadról. BMMK 23 (2003) s. a. LOVAG 1979 Lovag Zs.: A középkori bronzművesség emlékei Magyarországon. Budapest 1979. LOVAG 1999 Lovag, Zs.: Mittelalterliche Bronzegegenstände des Ungarischen Nationalmuseums. CMNH Seria Arch 3, Budapest 1999. MÁRKI 1877 Márki S.: Sarkad története. Budapest 1877. 16 A lelet feldolgozása közben Lovag Zsuzsa és Fodor István segítségére, illetve Kovalovszki Júlia lektori megjegyzéseire is támaszkodhattam. Fogadják érte ezúton is köszönetemet. A rajzokat Kékegyi Dorottya, a tárgyfotókat Váradi Zoltán készítette.