A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)

SZALONTAI Csaba: Attila-film, Attila-út, Attila-kifli. Attila-kultusz Szentesen a korabeli sajtó alapján

azonban nem vette el sem a szentesiek, sem pedig Csallány Gábor azon hitét, hogy valóban Szentes és környéke volt Attila központjának körzete. Az 1928-1929-es évek különösen intenzívek voltak az Attila-kultusz szempontjából Szentesen, melyet jól igazolnak az alábbi újsághírek. Nevezzék el a Széchenyi-utat Attila-utnak. Ezt és a múzeum hathatósabb támogatását kérik a múzeum­barátok. A szentesi muzeumbarátok, — a város társadal­mi és közéletének vezetőemberei — elhatározták, hogy a szentesi múzeum felvirágoztatása érdekében erősebb propagandát kezdenek. Elgondolásukban az a szempont vezeti őket, hogy más városok hír­névre és idegenforgalomra tettek szert sokkal ke­vésbé gazdag gyüjteményü muzeumok megfelelő propagálása révén. Azonkívül más városok, vidé­kek azáltal is nevezetessé váltak, hogy bizonyos történelmi emlékek és események kapcsolatosak a nevükkel. Szentesnek is van ilyen történelmi emlé­ke: Attila. Attila úgyszólván az egész világot érdek­li. Attila-emlék a legbővebben Szentesen található, csak fel kell rá hivni a figyelmet. Ezek a szempontok csendülnek ki abból a terje­delmes emlékiratból, melyet a muzeumbarátok most eljuttattak Csergő Károly alispánhoz. Az em­lékiratban konkrét javaslatokat is tesznek a mú­zeum és vele együtt Szentes idegenforgalmának fel­virágoztatására. — Kérjük méltóságodat — szól az emlékirat — úgyis, mint a Csongrádvármegyei Kultur Egyesület elnökét, de úgyis, mint a vármegye vezetőjét, has­son oda, hogy a városi tanács a politikai és köz­gazdasági szempontok mellett legyen figyelemmel a kulturtörekvésekre és a becsülettek megszolgált elismerés tekintetében tanúsítson valamelyes hálát azzal a polgárával szemben, aki nem egy előnyt biztosított és nevet szerzett a város számára. Hivja fel továbbá a tanács a közgyűlés figyelmét a mú­zeum által elért eredményekre s hogy ez a munka a jövőben még intenzivebbé válhasson s az intézmény valóban a köz kulturigényeinek legfőbb kielégítője legyen, juttasson a képviselőtestület költségvetési­leg biztosított évi segélyt ugy a régiségtar, mint a könyvtár gyarapítására. — Végül ezzel egyidőben mondja ki, hogy a múzeum kutatásainak az elhivatott tudomány ré­széről történt elismerését tudomásul véve azono­sítja magát a társadalom óhajtásával s a honfogla­lást megelőző történelmi mult tudatát kifejezésre juttatja azáltal, hogy a város egyik sugárút)'át Atti­la útnak nevezi el. Erre a célra, mint legmegfele­lőbbet, amelynek elkér észlelése sem tradíciót, sem kegyeletet nem sért, a csongrádi országútnak azt a szakaszát szemeli ki, mely a Széchenyi liget melletti Kurca hidtól, a Kucori szivattyútelepig terjed. Az egykori kongó utat, amelyet ma a köztudat nem hi­vatalosan bár, de következetesen Széchenyi útnak nevez egy másik ily nevü utca dacára. — Ez az ut elkeresztelésének kétségtelen törté­nelmi adatokon nyugvó oka és indoka van. Ugyanis ez vezet az egykor nagyfontosságú böldi révhez, amelyet a legrégibb magyar okmányok is, mint je­lentős stratégiai pontot, beinstuált átkelő helyet említenek. Bizonyos, hogy a hun nép és nagy feje­delme Attila használták, mint rendes közlekedési utat a Tisza keleti és nyugati partja között. Bizony­sága ennek a kongó-ut melletti homokbányában feltárt hun temető is. Az emlékirat ezután azt fejtegeti, hogy a mu­zeumbarátok kérésének teljesülése esetén milyen előnyökhöz jut a város és közönsége. A jelenleg szabadságon levő alispán hazaérke­zése után foglalkozik a muzeumbarátok emlékiratá­val. Szentesi Hírlap X. évf. 157., 1928. július 14. Közgyűlés elé kerül az Attila-utról szóló memoran­dum. Mintegy másfél héttel ezelőtt részletesen be­számoltunk arról, hogy városunk tekintélyes polgá­rai egy memorandumot adtak át az alispánnak A memorandumban azt kérik, hogy először is Csal­lány Gábor további nagy munkáját segítse elő a város azáltal, hogy régiségtárának és könyvtárá­nak gyarapítására költségvetésileg biztosittassék bizonyos évi segély a múzeumnak. A memorandum második részében pedig azt inditványozák az alá­írók, hogy az egykori Kongó utat, vagyis a csong­rádi országútnak azt a részét, amely a Széchenyi-li­get melletti Kurca hidtól a kucori-i szivattyútelepig terjed, nevezzék el Attila-utnak. Ez az utrészlet ve­zet t. i. az egykor oly nagy fontosságú bődi révhez, melyet már a legrégibb okmányok is mint fontos stratégiai pontot említenek. Attila hunjai is ezt az utat használták rendes közlekedésre a Tisza keleti és nyugati pontja közötti átkeléshez, amit a Kon­gó-út melletti homokbányában feltárt hun temető is bizonyít. — Az alispán azzal küldte meg tegnap a városi tanácsnak azt a memorandumot, hogy tár­gyalás céljából a legközelebbi közgyűlés tárgysoro­zatába vegye fel. Alföldi Újság XXVIII. évf. 164., 1928. július 22.

Next

/
Thumbnails
Contents