A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)

SZALONTAI Csaba: Attila-film, Attila-út, Attila-kifli. Attila-kultusz Szentesen a korabeli sajtó alapján

azonban nem vette el sem a szentesiek, sem pedig Csallány Gábor azon hitét, hogy valóban Szentes és környéke volt Attila központjának körzete. Az 1928-1929-es évek különösen intenzívek voltak az Attila-kultusz szempontjából Szentesen, melyet jól igazolnak az alábbi újsághírek. Nevezzék el a Széchenyi-utat Attila-utnak. Ezt és a múzeum hathatósabb támogatását kérik a múzeumbarátok. A szentesi muzeumbarátok, — a város társadalmi és közéletének vezetőemberei — elhatározták, hogy a szentesi múzeum felvirágoztatása érdekében erősebb propagandát kezdenek. Elgondolásukban az a szempont vezeti őket, hogy más városok hírnévre és idegenforgalomra tettek szert sokkal kevésbé gazdag gyüjteményü muzeumok megfelelő propagálása révén. Azonkívül más városok, vidékek azáltal is nevezetessé váltak, hogy bizonyos történelmi emlékek és események kapcsolatosak a nevükkel. Szentesnek is van ilyen történelmi emléke: Attila. Attila úgyszólván az egész világot érdekli. Attila-emlék a legbővebben Szentesen található, csak fel kell rá hivni a figyelmet. Ezek a szempontok csendülnek ki abból a terjedelmes emlékiratból, melyet a muzeumbarátok most eljuttattak Csergő Károly alispánhoz. Az emlékiratban konkrét javaslatokat is tesznek a múzeum és vele együtt Szentes idegenforgalmának felvirágoztatására. — Kérjük méltóságodat — szól az emlékirat — úgyis, mint a Csongrádvármegyei Kultur Egyesület elnökét, de úgyis, mint a vármegye vezetőjét, hasson oda, hogy a városi tanács a politikai és közgazdasági szempontok mellett legyen figyelemmel a kulturtörekvésekre és a becsülettek megszolgált elismerés tekintetében tanúsítson valamelyes hálát azzal a polgárával szemben, aki nem egy előnyt biztosított és nevet szerzett a város számára. Hivja fel továbbá a tanács a közgyűlés figyelmét a múzeum által elért eredményekre s hogy ez a munka a jövőben még intenzivebbé válhasson s az intézmény valóban a köz kulturigényeinek legfőbb kielégítője legyen, juttasson a képviselőtestület költségvetésileg biztosított évi segélyt ugy a régiségtar, mint a könyvtár gyarapítására. — Végül ezzel egyidőben mondja ki, hogy a múzeum kutatásainak az elhivatott tudomány részéről történt elismerését tudomásul véve azonosítja magát a társadalom óhajtásával s a honfoglalást megelőző történelmi mult tudatát kifejezésre juttatja azáltal, hogy a város egyik sugárút)'át Attila útnak nevezi el. Erre a célra, mint legmegfelelőbbet, amelynek elkér észlelése sem tradíciót, sem kegyeletet nem sért, a csongrádi országútnak azt a szakaszát szemeli ki, mely a Széchenyi liget melletti Kurca hidtól, a Kucori szivattyútelepig terjed. Az egykori kongó utat, amelyet ma a köztudat nem hivatalosan bár, de következetesen Széchenyi útnak nevez egy másik ily nevü utca dacára. — Ez az ut elkeresztelésének kétségtelen történelmi adatokon nyugvó oka és indoka van. Ugyanis ez vezet az egykor nagyfontosságú böldi révhez, amelyet a legrégibb magyar okmányok is, mint jelentős stratégiai pontot, beinstuált átkelő helyet említenek. Bizonyos, hogy a hun nép és nagy fejedelme Attila használták, mint rendes közlekedési utat a Tisza keleti és nyugati partja között. Bizonysága ennek a kongó-ut melletti homokbányában feltárt hun temető is. Az emlékirat ezután azt fejtegeti, hogy a muzeumbarátok kérésének teljesülése esetén milyen előnyökhöz jut a város és közönsége. A jelenleg szabadságon levő alispán hazaérkezése után foglalkozik a muzeumbarátok emlékiratával. Szentesi Hírlap X. évf. 157., 1928. július 14. Közgyűlés elé kerül az Attila-utról szóló memorandum. Mintegy másfél héttel ezelőtt részletesen beszámoltunk arról, hogy városunk tekintélyes polgárai egy memorandumot adtak át az alispánnak A memorandumban azt kérik, hogy először is Csallány Gábor további nagy munkáját segítse elő a város azáltal, hogy régiségtárának és könyvtárának gyarapítására költségvetésileg biztosittassék bizonyos évi segély a múzeumnak. A memorandum második részében pedig azt inditványozák az aláírók, hogy az egykori Kongó utat, vagyis a csongrádi országútnak azt a részét, amely a Széchenyi-liget melletti Kurca hidtól a kucori-i szivattyútelepig terjed, nevezzék el Attila-utnak. Ez az utrészlet vezet t. i. az egykor oly nagy fontosságú bődi révhez, melyet már a legrégibb okmányok is mint fontos stratégiai pontot említenek. Attila hunjai is ezt az utat használták rendes közlekedésre a Tisza keleti és nyugati pontja közötti átkeléshez, amit a Kongó-út melletti homokbányában feltárt hun temető is bizonyít. — Az alispán azzal küldte meg tegnap a városi tanácsnak azt a memorandumot, hogy tárgyalás céljából a legközelebbi közgyűlés tárgysorozatába vegye fel. Alföldi Újság XXVIII. évf. 164., 1928. július 22.