A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)

MIKLÓS Zsuzsa – VÍZI Márta: Ete – egy elpusztult középkori mezőváros a Sárközben

metszett előlapú, bögre alakú kályhaszemek, a változatos oromdíszek (MIKLÓS-VIZI 2001, 31. t.) részletes feldolgozását a közeljövőben készítjük el. Etén azonban nemcsak bögrés szemeskályhák fordultak elő. Csalog József 1933-ban, a 4. számú ásatási felületén két fazekaskemencét tárt fel. A nagyobbik kemence szája előtt kályhacsempéket és kályhacsempe-negatívokat talált (CSALOGOVITS 1937, 330-332, 16. ábra). A csempék és a negatívok az ún. tapétamintás csempék csoportjába tartoznak. Ezeken a keretelés nélküli csempéken a szalagszerű ívekből és egyenesekből képzett mezőket gazdag növénydíszes késő reneszánsz motívum tölti ki. A csempékből több elem egymás mellé és fölé illesztése adott ki egy motívumot. Parádi Nándor késő középkori kályhacsempenegatívokról készített tanulmányában az etei negatívok 4 típusát közölte (PARÁDI 1957, 182, XXXI. t. 1-6). Az újabb ásatási eredmények alapján, a korábbi csoportokba sorolható pozitív- és negatívdarabokat, valamint új csempetípust is találtunk (MIKLÓSVIZI 2001, 52, 31. t., 34. t. 4; MIKLÓS-VIZI 2002a; MIKLÓS-VIZI 2002b, 203-208). A fazekasház és környékének feltárása igen sok új darabot, köztük lapés párkánycsempe-negatívokat és pozitív- csempéket eredményezett (3. kép 2-3). Ezek közül igen fontos darab a minden valószínűség szerint a tapétamintás kályhák sarokpárkányának készítésére szolgáló, párkánysarok-negatív.

16 Ezek részletes elemzése szintén ma még előttünk álló feladat. A szemeskályhákhoz hasonlóan ezeknek a daraboknak az elemzése igen sok új eredményt fog hozni, mint azt az előzetes vizsgálataink mutatják. Igen fontos lesz a tapétamintás kályhacsoport különböző típusainak elemzése, a már eddig megfigyelt, az osztrák területek kályhaművessége irányába mutató kapcsolatok további kutatása. Eddigi eredményeink azt bizonyítják, hogy igen helyesen ismertük fel, hogy a Dél-Dunántúl török időkben elpusztult mezővárosának már 1933-ban megkezdett kutatását a mai kor követelményeinek megfelelően újra kell kezdeni, a régi eredményeket felhasználva, újraértékelve, a maiakkal összegezve, komplex kutatást végezve, új eredményekkel gazdagíthatjuk középkori településkutatásunkat A fazekasház kerámiaanyagának részletes feldolgozása, összevetése a korábbi etei kutatások leletanyagával, az eddig megfigyelt új edénytípusok, az edénykészítési technológia (redukált és oxidált égetés egy helyen) vizsgálata már az eddigi eredmények alapján is új irányokat szabhat kora újkori kerámiakutatásunknak.

17 IRODALOM CSALOGOVITS 1935 Csalogovits J.: Népi építkezés emiékei a tolnamegyei Sárközben. NÉ 27 (1935) 1- 10. CSALOGOVITS 1937 Csalogovits J.: Tolna vármegye múzeumának második ásatása a török hódoltság alatt elpusztult Ete község helyén. — Ausgrabungen des Museums des Komitates Tolna an der Stelle des in der Türkenzeit verwüsteten Dorfes Ete. NÉ 29 (1937) 321-333. GAÁL-KŐHEG

YI 1972 Gaál A. - Kőhegyi M. % Tob na megye Pesthy Frigyes helynévtárában. BBÁMÉ 2- 3 (1971-1972) 1972, 271-332. HOLUB 1958 Holub J.: Ete város története. Adalékok a Tolna megyei Sárköz település- és gazdaságtörténetéhez. Történeti Statisztikai Közlemények 2 (1958) 3-4, 1-19. MIKLÓS-VIZI 1999 Miklós Zs. - Vizi M.: Előzetes jelentés a középkori Ete mezőváros területén végzett kutatásokról. — Vorläufiger Bericht über die Ausgrabungen im mittelalterlichen Marktfelcken Ete. WMME21 (1999)207-269. MIKLÓS-VIZI 2001 Miklós Zs. - Vizi M.: Decs-Ete középkori mezőváros. In: Tolna megye évszázadai a régészet tükrében. (Válogatás az elmúlt tíz év ásatási anyagából.) Időszaki régészeti kiállítás a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeumban 1999. május 18. - 2002. szeptember 30. Szerk.: Gaál A. Szekszárd 2001, 49-52, 28-34. t. MIKLÓS-VIZI 2002 Miklós Zs. - Vizi M.: Ete. Egy elpusztult középkori mezőváros. Kiállításvezető a paksi Városi Múzeum időszaki régészeti kiállításához. 2002. november 28. - 2003. február 28. Szerk.: Miklós Zs. - Vizi M. Paks 2002, 1-20. MIKLÓS-VIZI 2002a Miklós, Zs. - Vizi, M.: Beiträge zur Siedlungsgeschichte des mittelalterlichen Marktfelckens Ete. Acta ArchHung 53 (2002) 195-253. 16 Gy. n.: 440+484. A 70. és a 74. gödörből származó két töredék, amely egy egész saroknegatívot alkot. 17 Ezúton köszönjük a cikk lektorának, Holl Imrének segítségét, értékes tanácsait. A légifelvétel Miklós Zsuzsa, a kályhacsempék rajzai Ősi Sándor, fotói Gere László munkai.