A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)
GALLINA Zsolt – MOLNÁR István: Az intenzív állattartás feltételezett nyomai egy Árpád-kori településen
adásul ezek nem tartalmaztak fűtésre alkalmas köveket. Bár e sajátos tüzelőberendezések Takács Miklós szerint a lakáskultúra részeként értelmezendők, azonban véleményünk szerint erősen kérdéses, hogy — hangsúlyozottan — ebben az esetben lakóház fűtésére alkalmas volt-e ez. Ebben az épületekben semmilyen jel nem utal egyéb emberi tevékenységre, esetleges műhely funkcióra. 8 A4., 5. épületek viszonylag nagyméretűek, 20 m 2 körüliek voltak. A nagy méret és az elnagyolt belső kialakítás nem emberi lakóhelyre, tartózkodásra utal. A meneteles lejárat inkább az állatok mozgását/mozgatását sejteti. A nagyméretű, tüzelőberendezések nélküli építményeket a kutatás egy része összekapcsolja a földólak, -istállók kérdésével (MÉRI 1964, 28-36; HABOVSTIAK 1985, 103-104; TAKÁCS 1996, 201). Hasonló szerkezeti elemekkel rendelkező, ólként vagy istállóként meghatározható épület Kardoskút-Hatablakról ismert (MÉRI 1964, 28-36), Dunaújváros 1., 5. és 8. (BÓNA 1973,18), Lébény-Billedomb 45., Ménfőcsanak-Szelesdülő 121. objektumoknál (TAKÁCS 1996, 200-201) gazdasági melléképületeket, főleg istállókat feltételeztek. Hasonló, viszonylag nagyobb, tüzelőberendezés nélküli épületek kerültek napvilágra Kóson/Kos (Sk) (HABOVSTIAK 1989. ll, 3. ábra). Legalább 4 ól, illetve istálló nyomát tártuk fel 2000-200l-ben Ordacsehi-Bugaszegen (M7 autópálya S-29 lelőhely) (NAGYt-GALLLNA-MOLNÁR-SKRIBA 2001, 187-220). A bugaszegi épületekhez hasonló, oldalbejáratos, cölöpös szerkezetű, háromágasos, tüzelőberendezés nélküli épületet találtak Balatonöszöd-Temetői dűlőben. 9 Az általunk közölt épületek szerkezeti megoldásait vizsgálva felfedezhetjük, hogy igen gazdag néprajzi anyaggal rendelkezünk a földólak, -istállók körében a Nyírség, a Hajdúság és a Duna-Tisza köze területéről még a múlt század első feléből is. 10 A fentiek alapján az általunk vizsgált veremépítmények valószínűleg gazdasági épületek voltak. A néprajzi és régészeti párhuzamok alapján, számosállatok tartására szolgáló földbe mélyített ólnak határozhatjuk meg a 12. objektumot. Valószínűleg ide sorolható a 4. épület is. Érdekes probléma vetődik fel az 5. építménnyel kapcsolatban, amelynek bár volt alkalmi tüzelőberendezése (tüzelőgödör), de egyéb jellemzői, nagysága, szerkezeti elemei miatt nagy hasonlóságot mutat a fenti két épülettel, vagyis istállóra emlékeztet. Fenti megállapításunkat erősíti az a tény, hogy az 5., 12. épületek az alább ismertetendő 30. körárok és a karámként meghatározható 20. árok mellett helyezkedtek el (2. kép 1-2). Körárok Az épületek vizsgálata kapcsán egy olyan régészeti jelenségre szeretnénk utalni, ami kapcsolódik a fent közölt építményekhez. Egy körárok (30.) került elő az 5., 10., 12., 14. épületek között, soruktól kissé É felé kiugorva (2. kép 2 ). Körárok számos Árpád-kori telepfeltárásból ismert. 11 Csongrád-Felgyőn számos ilyen körárok került elő, amelynek kapcsán felvetődött, hogy ezek kunyhók alapozásai vagy jurták körbeárkolásai lennének. Egy esetben négyzetes árkon belüli körárkot is megfigyelt László Gyula (LÁSZLÓ 1966, 118-119; LÁSZLÓ 1976, 25-26; LÁSZLÓ 1988, 45., 22. ábra; LÁSZLÓ 1996, 23., 10. ábra; K. CSILLÉRY 1970, 40^11; K. CSILLÉRY 1982, 65-71). A fenti elgondolásokhoz kapcsolható Freisingi Ottó 1147. évi magyarországi utazásáról szóló, már klasszikusnak számító leírása, amely szerint: „Mivel a falvakban és városokban a lakásaik igen hitványak, nádból, ritkán fából és még ritkábban kőből valók, egész nyáron át és ősszel sátrakban laknak" (CATALOGUS III). Ezt támaszthatná alá, hogy Méri István szerint a sátrak a földházak közvetlen környékén helyezkedtek el az egész Árpád-koron keresztül (MÉRI 1964, 47-48, 74). Szabó István szerint pedig a nyári-őszi időszakban a magyarok a ház mellett sátrakat vertek fel a falun belül (SZABÓ 1966, 16, 31-33). A kutatók többsége azonban inkább állatösszetartó helyként, karámként rekonstruálja a körárkokat (SZABÓ 1975, 24 skk.; VÉKONY 1980, 3, 29; BENCZE 1999, 22). Kovalovszki Júlia szerint feltehetően sáncárok 8 Ehhez az épülethez nagyban hasonló objektum került elő a közeli Kiskunfélegyháza-Haleszben egy késő Árpád-kori településrészletből. Ez az építmény is nagyméretű, téglalap alaprajzú, széles, meneteles lejáratú. A kövek nélküli tüzelőgödrön kívül nem tartalmazott egyéb tüzelőberendezést (SOMOGYVÁRI 1997, 87-90). 9 Belényessy Károly szíves szóbeli közlése. 10 A kérdésről bővebben ld. NAGYf-GALLINA-MOLNÁR-SKRIBA 2001, 205-210! 11 Doboz-Hajdúirtáson kör alakú és félköríves árok (KOVALOVSZKI 1975, 207-210, 2. kép), Csongrád-Felgyőn számos (LÁSZLÓ 1976, 25-26; K. CSILLÉRY 1970, 40-41, K. CSILLÉRY 1982, 65-71), Kengyelen három körárok vált ismertté. Az egyik egy veremház mellett helyezkedett el (LASZLOVSZKY1982, 281-285,1-3. kép). Kiskunhalas-Zöldhalmon (BICZÓ 1984,175), Budapest-Rákospalota, Újmajorban (BENCZE 1999, 65, 35. kép 2), Tatabánya-Dózsakertben egy-egy körárok került elő (VÉKONY 1980,29; VÉKONY 1988, 289) stb.