A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)

BÁLINT Marianna: Cölöpszerkezetes faház a Kiszombor-Nagyszentmiklósi úti Árpád-kori településen

MFMÉ - StudArch IX (2003) 333-340 CÖLÖPSZERKEZETES FAHÁZA KLSZOMBOR-NAGYSZENTMLKLÓSL ÚTIÁRPÁD-KORL TELEPÜLÉSEN BÁLINT Marianna A Kiszombor határában, a Nagyszentmiklósi út mentén található kora Árpád-kori falutelepülés feltárásához a Kiszombornál nyitandó új, állandó határátkelőhöz vezető út szélesítése adott alkalmat. A lelőhely Kiszombor délkeleti határában, a román határ irányába, a Nagyszentmiklósra vezető országút két oldalán, a Maros árterének szélén helyezkedik el. A megelőző feltárás során a nagy kiterjedésű lelőhely északkeleti szélét érintette a kutatás. Az ásatás alkalmával kora bronzkori, késő avar és újkori objektumok mellett egy kora Árpád-kori település részlete került napvilágra (KÜRTI 2002). Az Árpád-kori település objektumai elsősorban a lelőhely keleti részén voltak megfigyelhetők. A feltárt 350x8 méteres felületen nagyszámú árok, gödör, valamint cölöplyuk mellett kilenc ház maradványát sikerült részben vagy teljesen feltárni. Két esetben szuperpozíciót is meg lehetett figyelni a házaknál. A szuperpozíciók alapján legalább két települési fázist lehet elkülöníteni az Árpád-kori falu életében. Jelen dolgozatomban a település korai fázisához tartozó tíz oszlophelyes veremházat mutatom be.

1 82. OBJEKTUM A gépi humuszolás után, a szelvény kézi nyesésekor szépen kirajzolódott a ház lekerekített sarkú, négyzetes alakú foltja. A foltszinten a ház betöltésében sok apró paticsszemet, helyenként nagyobb rögöket, hamu- és faszén szemcséket figyeltünk meg. A ház északnyugati sarkában a kemence vékony paticsos csíkja jelentkezett a foltszinten. A ház vörösbarna színezetű foltjában fekete humuszos betöltésű, később beásott objektumok foltjai különültek el. A későbbi cölöplyukak is Árpád-korinak bizonyultak. Már a ház foltszintjén több jellegzetes Árpád-kori kerámiatöredék jelentkezett. Lekerekített sarkú, szabályos négyzet alakú, kissé földbe mélyített cölöpszerkezetes faház, északnyugati sarkában kemencével ( 1. kép). Lakógödrének oldalai 380x375 cm hosszúak. A ház keleti oldala 30°-al tér el az északi iránytól nyugati irányba. A ház a nyesett felszíntől számítva alig mélyedt az altalajba, mélysége a nyesett felszíntől számítva 12 cm. A ház teljes területén jó minőségű, lesározott padlót bontottunk ki. A ház padlóján kisebb-nagyobb kiterjedésű hamus, faszenes foltokat figyeltünk meg. A ház északnyugati sarkában, bontás közben, a padlószinttől magasabban figyeltük meg a kemence összefüggő, paticsos, hamus omladékát. A kemence omladékának elbontása után kirajzolódott egy sárga agyagtömb, amelybe kialakították a kemencét. A kemence omladéka körül, a ház északnyugati sarkában, a ház belső oldala mentén húzódó, vastag agyagtapasztás a ház felmenő falának védelmét szolgálhatta. Az agyagtapasztás mellett bontottuk ki a házhoz tartozó kemence szabályos kör alakú, 43 cm átmérőjű, jól átégett platniját. A sütőfelület 1 cm vastagon átégett, amelybe a hőtárolás hatékonyságának fokozása céljából sem kavicsot, sem állatcsontot, sem kerámiatöredékeket nem tapasztottak be. A kemenceplatniból archeomágneses kormeghatározásra mintát vettünk. A ház négy oldala mentén összesen 10, a padlószintből induló cölöplyukat bontottunk ki. A ház északi és déli oldala mentén négy-négy cölöplyuk volt, valamint kettő a ház kelet-nyugati tengelyében. A cölöplyukak oválisak, 24x26, 28x30 cm átmérőjűek, függőleges oldalfalúak, aljuk gömbölyű, mélységük 54-33 cm között váltakozik, a / Ezúton szeretnék köszönetet mondani Kürti Bélának, az ásatás vezetőjének az Árpád-kori település publikálási jogának átengedéséért.