A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)

KERTÉSZ Róbert – SÜMEGI Pál: Őskörnyezeti tényezők és a Kárpát-medence neolitizációja: egy új geoarcheológiai modell néhány aspektusa

móddal jellemezhető mezolit közösségekre? A kérdés megválaszolásakor két lényeges összefüggésre szeretnénk rámutatni: Egyrészt a késő mezolit vadászcsoportok és a kora neolit élelemtermelők egymás közelébe kerültek, s ezáltal megteremtődött a lehetősége a neolit innovációk átvételének. Azonban az eltérő életmódnak és területhasznosítási tényezőknek köszönhetően jelentős lélekszámbeli különbségek alakulhattak ki (KERTÉSZ-SÜMEGI 2001, 233; RACZKY 1980, 14; RACZKY 1986, 29). Ezek a népességszámban jelentkező eltérések ciklikusan mérséklődhettek az ún. zöld folyosók, ezen belül különösen a folyóvölgyek esetében, melyeket elsődleges mezolit és kora neolit infiltrációs zónáknak határoztunk meg. A folyóvölgyek viszonylag szűk, csatornaszerü térsége az alacsonyabb lélekszámú mezolit közösségeket kisebb helyre tömörítette, így növelve ott a népsűrűséget (KERTÉSZ 1993, 100; KERTÉSZ 1996; KERTÉSZ 2001, 55-56; SÜMEGI 2000, 11-12; SÜMEGI-KERTÉSZ 1998; SÜMEGI-KERTÉSZ 2001, 411-412). Feltételezésünk szerint a Kárpát-medencében a neolitizációs folyamat legfontosabb színterei, a mezolit és kora neolit kontakt zónák/interakciók főként a folyóvölgyek azon részein jöhettek létre, melyek a KEB AÖB térségében találhatók (Kárpát-medencei neolit adaptációs zóna). Másrészt fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a balkáni típusú termelőgazdálkodás feltételeinek kimerülése miatt a KS közösségei nem tudták a KEB AÖB-től északra található területet birtokba venni. így az ott élő mezolit csoportok időt nyertek a neolit technikai és gazdasági újítások átvételére anélkül, hogy kulturálisan, gazdaságilag vagy demográfiailag/etnikailag beolvadtak volna a kora neolit népességbe. A KEB AÖB-től délre élő mezolit közösségek azonban gyakorlatilag nyom nélkül feloldódtak a KS népcsoportjaiban és az egész balkáni típusú neolitizációs folyamatban, kivéve azokat a helyeket, ahol az izoláció lehetősége hosszabb-rövidebb ideig megvolt (pl. Vaskapu). A KEB AÖB tehát alapvető szerepet játszott a barri értől északra az új, teljesen más arculatú, a helyi körülményekhez adaptálódott vonaldíszes kerámia kultúra (AVK, DVK) létrejöttében. AZAGROOKOLOGIAI BARRIER MODELL UJASPEKTUSAI Az agroökológiai barrier modell tehát reális magyarázatot nyújt a Kárpát-medencei neolitizációra több ezer km

2-es területen. Regionális szinten tudjuk-e ezt a folyamatot rekonstruálni? A kora neolitikumban a balkáni kulturális és gazdasági gyökerű KS Kárpát-medencei megjelenése és elterjedése a térség környezetének megváltozására jelentős befolyással volt. Ekkor kezdődött el ugyanis az a markáns antropogén hatás, mely a medence természetes környezetének átalakulásához vezetett (KERTÉSZ-SÜMEGI 1999; KERTÉSZ-SÜMEGI 2001; SÜMEGI 1999; SÜMEGI-BODOR 2000; SÜMEGI-KERTÉSZ 1998; SÜMEGI-KERTÉSZ 2001; SÜMEGI et al. 2002; WILLIS et al. 1995; WILLIS et al. 1998). Ugyanakkor az alföldi elterjedésü Körös-kultúra települései makroszinten az árterekhez, az alluviális síkságokhoz kötődnek (KALICZ-MAKKAY 1977; MAKKAY 1982; SHERRATT 1982; SHERRATT 1983; WHITTLE 1996). Emiatt több kutató arra a következtetésre jutott, hogy az ártéri hidromorf talajok fontos szerepet játszottak a Körös-kultúra gazdálkodásában (KÖSSE 1979; NANDRIS 1972; SHERRATT 1982). A regionális és lokális vizsgálatok azonban lehetővé tették a kérdés árnyaltabb megvilágítását (SÜMEGI 2000). Megállapítható, hogy a Körös-kultúra két, környezeti szempontból jól elkülöníthető településtípust alakított ki: - Az egyik a holocén allúviumokban, közvetlenül az egykori aktív folyómedrek közelében található. Ezt a típust eddig nem tanulmányozták és kutatták alaposan, s csak nagyon gyér ismereteink vannak a megtelepedési pontokról. — A másik a pleisztocén végén kialakult, infúziós és helyenként eolikus löszökkel borított folyóhátakon, „löszös szigeteken" mutatható ki, amelyek az alföldi süllyedékterületek legkiemelkedőbb, ármentes pontjait alkotják (2-3. kép). Ez esetben semmiképpen sem beszélhetünk alluviális, hidromorf talajok kialakulásáról, mert e talajtípus vízgazdálkodása, szemcseösszetétele, alapkőzete, szerkezeti jegyei a csernozjom talajokkal mutatnak kapcsolatot. Amennyiben áttekintjük a döntően infúziós löszökkel borított kiemelkedő térszíneket képviselő pleisztocén maradványfelszíneket a kora neolit megtelepedés és gazdálkodás szempontjából, akkor egy olyan modellt szerkeszthetünk, mely alapján jól látható, hogy a regionális és a mikroszintű mo-