A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)

POLGÁR Szabolcs: A „Bajos Geográfus” néhány Kelet-Európára vonatkozó ország- és népnevéről

adatok hitelessége vitatható. Minden esetre az el­képzelhető, hogy a szlávok egy részét a kazárok legalább névlegesen még ebben az időben is adófi­zetőjükként tartották számon. Közismert, hogy a PVL korai évszámai nem megbízhatók. Az évek szerinti rendszerezés még valószínűleg nem volt meg a legkorábbi feljegyzé­sekben, amelyeket beledolgoztak a krónikába. A szláv-rusz „őstörténetre" vonatkozó részek nagy­részt szóbeli hagyományból származtak (FONT 1996, 126-127). Minden esetre a PVL-ből az derül ki, hogy a ruszok legkorábban északon tűntek fel (Novgorod, Beloozero, Izborszk). Kijevben csak a 860-as évektől kezdve szerepelnek, de a krónika szerint ezután már a Kijev környéki poljánok felett is uralkodni kezdenek. Lehet, hogy ebben az eset­ben a 882 utáni állapot visszavetítéséről van szó. A PVL szerint egyébként Aszkold és Dir Konstan­tinápoly ellen is vezettek hadjáratot 866-ban, ami téves évszám (PVL 1950 i, 19 /text/, 215 /ford./). A té­ves évszámok figyelembe vételével feltételezhető, hogy Oleg uralma még 882-nél is később kezdő­dött Kijevben (talán összefüggésben a magyarok Etelközből történt kivonulásával, a 890-es évek kö­zepén). Ezt megelőzően a Rusz központja északon volt (FRANKLIN-SHEPARD 1996, 107), a Dnyeper, a Daugava és a Volga vízválasztójának környékén. Erről a területről könnyen el lehetett érni a Feke­te-tenger, a Balti-tenger és a Kaszpi-tenger felé ve­zető vízi utakat. Ugyanezek az utak ezen a terüle­ten találkoztak, ezért nem véletlen, hogy itt alakult ki a távolsági kereskedelemben igencsak aktív sze­repet játszó ruszok első, legkorábbi kelet-európai központja (pl. HELLER 1993, 25-29). A közép-Dnye­per-vidéki régészeti leletanyagban az északi jellegű („normann") elemek 900 előtti előfordulása nem jelentős, ami arra utal, hogy északról nem történt nagyobb arányú betelepülés a mai Kijev környéké­re (BÓNA 2000, 23). A steppei, „nomád" stílusú tár­gyak nemcsak a középső-Dnyeper-vidékre voltak jellemzők, hanem északra is eljutottak, és ebben az etelközi magyarok fontos szerepet játszottak (FO­DOR 1994, 51-52; FODOR 1994a, 109). O. Pritsak még ennél is későbbre tette a Kijev rusz kézre kerülését, és a Rusz központjává válását. Szerinte ez Igor (megh. 945) fejedelemsége idején, valamikor 930 körül következett be (GOLB-PRITSAK 1982,67-69, 71). Ha ezután összevetjük a Descriptio kronológiá­ját a 9. századi Kijevről szóló híradásokkal, meg lehet állapítani, hogy a bajor leírásban szereplő ruszok (Ruzzi) nem tehetők Kijev környékére. A ruszok kijevi jelenlétét a 9. század első felé­ben csak úgy magyarázhatjuk, ha feltételezzük, hogy ebben az esetben a Descriptio nem a politi­kai-területi viszonyokat tükrözi, hanem a Kijevben lakó rusz kereskedők kolóniájára utal. Ebben az időben a ruszok már közlekedtek a Dnyeper vízi útján, és nyilván Kijev is egy kereskedelmi állomás volt számukra. A Descriptio azonban a politikai­hatalmi viszonyokat tükrözi, ezért indokoltabb a ruszokat ennek megfelelően elhelyezni. A Ruzzi te­rületét a Dnyeper felső folyása, az Ilmeny-tó, La­doga-tó vidékére tehetjük, a források híradásaival összhangban. Az Ungare szintén az azonosítható nevek közé tartozik. Az Ungare névalak vagy egy szl. *ogbrb lejegyzése a szláv flexió megőrzésével, vagy pedig egy ófn. -ári képzővel ellátott *og(brb) forma (NAZARENKO 1993,46). Az ogbrb, ungri elnevezést a 9. században általában a magyarokra használták. Általánosan elfogadott nézet szerint ez a névalak az onogur etnonimából származik (pl. KIRÁLY 1977, 12; esetleg az ugur népnévből: vö. GYÖRFFY 1990, 5). A Descriptio Ungare nevét a legtöbben a Kár­pátoktól keletre lakó magyarokkal (Etelköz) azo­nosítják (pl. HORÁK-TRÁVNÍCEK 1956, 47-48; HERR­MANN 1988, 162, Abb. 1; NAZARENKO 1993, 45^16; WITCZAK 1992, 255; GORSKIJ 1997, 278). A magyarok (türk, hun, valamint éppen az előbb említett ungri néven) 837 (esetleg 832) körül tűnnek fel az Al­Duna vidékén. A dunai bolgárok hívták őket segít­ségül, hogy leverjék a bolgárok makedón foglyai­nak lázadását. Az erről tudósító bizánci forrást általában hitelesnek fogadják el, annak ellenére, hogy az ábrázolt eseménynél később keletkezett (Georgius Monachus Continuatus: MORAVCSIK 1984, 55-56; HKÍF 1995, 141, 144-145). Ungrik ennél koráb­ban is, már a 81 l-es bizánci-bolgár háború leírásá­zz'.- KOKOVCOV1932, 99, 4.J.). A WNNTYT- vjatics azonosság mellett foglalt állást F. Westberg is (WESTBERG 1900, 213). T. Lewicki a WNNTYT alakot *WWNTYT-re emendálta, ami pontosabban képes visszaadni a „vjatics" nevet (LEW1CKI1962, 94). A SWWR alakot Kohn szavarnak vagy szuvarnak (esetleg csuvasz) olvasta (KOHN1881, 39, l.j.). Harkavy előbb a Szura folyó mentén lakókkal („szuraiak"), majd a szeverjónokkal azonosította (idézi: KOKOVCOV 1932, 98-99, 4. j.). Lewicki a SWWR alakot szintén a szeverekkel (szeverjánok) azonosította (LEWICKI 1962, 94). A CLWYWN nevet egyöntetűen „szláv"-nak olvassák, illetve értelmezik, Lewicki *CLWYNN-ra javítást javasolt, ami így egy *slovënin alakot tükrözne (LEWICKI 1962, 95).

Next

/
Thumbnails
Contents