A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)

POLGÁR Szabolcs: A „Bajos Geográfus” néhány Kelet-Európára vonatkozó ország- és népnevéről

BULGAKOV 1958, 136, igaz, ez csak a munka végleges összeállításának az időpontja, a benne található információk jórészt korábbi időszakra mennek vissza). Mindez arra utal, hogy a Frank Birodalomban a 840-es években (de 880 körül biztosan) már viszonylag pontos ismeretekkel rendelkeztek a kazárokról (és feltehetően a ruszokról is). Összességében azt lehet megállapítani, hogy a ruszokról szóló híradások a 9. század elejétől kezdve eljuthattak a délnémet területre. Több időpont is lehetséges, végső soron egy elég tág időhatárt lehet megvonni. A legnagyobb valószínűsége annak van, hogy azok az információk, amelyeket a Descriptio szerzője felhasznált, már a 9. század második harmada (vagy közepe) előtt eljutottak német területre. Mindez azért fontos, mert a források tanúsága szerint Kijev egészen a 9. század legvégéig nem volt rusz fennhatóság alatt. A Povest' Vremennyh Let (PVL) 9. századra vonatkozó bejegyzései ezt támasztják alá. A PVL egyik, a szlávok korai történetére vonatkozó híradása szerint a Kijev környékén lakó poljánok a kazároknak kardokkal adóztak. A leírás a krónika évekkel nem keltezett részében van, a szlávok történetének korai szakaszához kapcsolódik (PVL 1950, I, 16-17 /text/, 212-213 /ford./). A ruszok legkorábban Novgorodban tűnnek fel. A PVL megőrizte a varég fejedelmek Novgorodba történt meghívásának elbeszélését. Ezeket a varégokat a krónika szerint ruszoknak nevezték (862. év: PVL 1950 1,18 /text/, 214 /ford./)

3

. A ruszok kijevi jelenlétéről csak ezután van említés. A krónika szerint 862-ben Rurik novgorodi fejedelem kíséretéből két ember, Aszkold és Dir Kijevbe mentek (PVL 1950 I, 18-19 /text/, 215 /ford./).

4 Az orosz krónikái hagyomány szerint Kijev csak Oleg fejedelem (megh. 912) idejében lett a Rusz központja. A PVL a 882. év eseményei között beszéli el Kijev Oleg általi elfoglalását. Oleg harcosait csónakokban rejtette el, ő maga vándorkereskedőként mutatkozott be, lecsalta Aszkoldot és Dirt a Dnyeper partjára, ahol katonái megölték őket (PVL 1950 I, 20 /text/, 216-217 /ford./). A krónika a 883., 884. és a 885. évnél arról emlékezik meg, hogy Oleg a Dnyeper-vidéki szláv törzseket (drevljánok, szeverjánok és radimicsek) adófizetésre kötelezte. A szeverjánok és radimicsek addig a kazárok adófizetői voltak (PVL 1950 I, 20 /text/, 217 /ford./). A szeverjánok lakóhelyét a krónika a Gyeszna, Szejm és Szula (a Dnyeper jobb oldali mellékfolyói) folyók környékére tette (PVL 1950 I, ll /text/, 207 /ford./). A radimicsek a szeverjánoktól északra, a Szozs folyó (a Dnyeper és a Gyeszna között) környékén laktak (SEDOV 1982,151, 153-154). A Kazár Kaganátus befolyása tehát a 880as évekig — az orosz hagyomány szerint — kiterjedt a Dnyeper középső folyása mentén lakó szláv törzsekre. Olegnek az említett szláv törzsek adóztatására tett törekvései arról tanúskodnak, hogy a Kijevben élő ruszoknak nem volt befolyásuk a város tágabb környékére. A József kagán levele néven idézett leírás (bővebb redakciója) arról tanúskodik, hogy a vjaticsok (amennyiben a WNNTYT nevet a vjaticsokkal), szeverjánok (amennyiben a SWWR nevet a szever/ján/okkal azonosítjuk), és a „szlávok" a 10. században még a kazárok adófizetőinek a sorában szerepeltek (KOKOVCOV 1932, 31 /text/, 98 /ford./).

5 Ebben az esetben figyelembe kell venni, hogy a forrás keltezése és a benne szereplő 3 „A 6370. (862.) évben. A varégokat elűzték a tengeren túlra, nem fizettek nekik adót, hanem a maguk gazdái lettek. De mert nem ismerték az igazságot, testvérviszály tört ki közöttük — egyik nemzetség a másikkal civódott. Ezért így okoskodtak: 'Keressünk magunknak egy igazságosan uralkodó és ítélkező fejedelmet. ' Elmentek a tengeren túlra a varégokhoz. Ezeket ruszoknak hívták, csakúgy, mint más varég törzseket svédeknek, normannoknak és angoloknak, vagy gótoknak. A csudok, szlávok, krivicsek és a vjeszek így szóltak a ruszokhoz: 'Országunk hatalmas és gazdag, de nincs benne rend. Gyertek, és uralkodjatok közöttünk. ' Ki is választottak három fivért, akik a szlávok földjére települtek egész nemzetségükkel. Rurik — az idősebbik fivér — Novgorodban, Szineusz Beloozeróban, a harmadik testvér meg Izborszkban telepedett le. Ezekről a varégekről nevezték el az orosz földet. " (Iglói E. fordítása: IGLÓI-MISLEY 1979, 12-13). 4 ,, [.. .j Rurik tehát egyedül uralkodott valamennyi törzsön. Volt két bojár vitéze, akiknek megengedte, hogy egész nemzetségükkel együtt útnak induljanak Cárgrádba. Ezek a Dnyeperen hajózva útközben egy kicsiny városkát vettek észre a hegyen. 'Kié ez a városka? '— kérdezték. Az ottani lakosok így válaszoltak: 'Élt egyszer három fivér — Kij, Scsek és Horiv. Ok építették ezt a városkát, majd meghaltak, mi pedig — leszármazottaik — itt élünk, és a kazároknak fizetünk adót. ' Aszkold és Gyir sok varéggal együtt ebben a városban maradt és uralkodott a poljánok foldj én. Rurik meg ebben az időben Novgorod trónján ült. " (Iglói E. fordítása: IGLÓI-MISLEY 1979, 13). Az egyik mondat tartalma a PVL szövegét megőrző Lavrent'jevskaá Letopis-ben eltér a krónikát szintén tartalmazó Ipat'jevskaá Letopis szövegétől. Lavr.: „ ...és mi itt lakunk, adózunk az ő nemzetségüknek [Kij, Scsek és Horiv], a kazároknak. " Ip. : „ és mi, az ő nemzetségük, itt lakunk, és adózunk a kazároknak. " (PVL 1950 ll, 184: GOLB-PRITSAK1982, 50). 5 A nevek olvasata és azonosítása vitatott. A WNNTYT alakra Kohn S. venenter/vanantar olvasatot ad: KOHN1881, 31,10. j. és 39, l.j., így végső fokon az onogundurokról van szó). A. Harkavy előbb a votjákokkal, majd a vjaticsokkal azonosította (idé-