A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)

POLGÁR Szabolcs: A „Bajos Geográfus” néhány Kelet-Európára vonatkozó ország- és népnevéről

MFMÉ - StudArch IX (2003) 243-258 A „BAJOR GEOGRÁFUS" NÉHÁNY KELET-EURÓPÁRA VONATKOZÓ ORSZÁG- ÉS NÉPNEVÉRŐL POLGÁR Szabolcs A többnyire Bajor Geográfus néven idézett Descriptio civitatum et regionum ad septemtrionalem plagam Danubii című földrajzi leírás kéziratát Münchenben őrzik. Maga a Descriptio egy kódexben maradt fenn (Clm. 560), amely különböző tudományos munkákat tartalmaz. A tudományos kutatás előtt 1772 óta ismeretes. A Descriptio két jól elkülöníthető részből áll. Az első részben a Frank Birodalommal szomszédos törzsek és népek szerepelnek, a második rész az ennél távolabb élő népeket sorolja fel. A leírás keletkezési helyét Dél-Németországba teszik, idejét a 9. századra (a második rész gyakran idézett keltezése: 844-870 között; pl. Fritze, W.: Geographus Bavants: Lexikon des Mittelalters Bd. 4, 1269-1270

1

; Nalepa, J.: Geograf Bawarski: SSS II, 93-94). A továbbiakban a Descriptioban felsorolt 57 (vagy 58) névből azokat vizsgálom, amelyek a Volga- és a Dnyeper-vidékkel hozhatók kapcsolatba. Az általam vizsgált részlet a következő: „[...] Vuizunheire. Caziri. Ciuitates C. Ruzzi. Forsderen. Liudi. Fresiti. Serauici. Lucolane. Vngare.[..Aj'' (HERRMANN 1965, 221, 6-8; VESZPRÉMY 1996, 159). „ [...] Vuizunheire. Cazirinek száz váruk van. Ruzzi. Forsderen Liudi, Fresiti. Serauici. Lucolane. Vngare. [...]" (VESZPRÉMY 1996, 161). A Descriptioban szereplő neveket általában csoportokba szokták sorolni, rendszert keresve a leírásban. Az első 13 nevet egységesen a Frank Birodalom határai mentén lakó törzsek és a frankokkal szomszédos országok csoportjaként lehet elkülöníteni. Az utána következő nevek csoportokba osztására több kísérlet is történt. Az itt említett népek és országok egy részét nehéz lokalizálni, ezért nehezebb a csoportok elkülönítése is. A Kelet-Európába helyezhető nevek közül általában a Caziri és az Vngare között említetteket egy csoportba sorolják, elkülönítve ezzel a „kelet-európai", vagy „fekete-tenger-vidéki" csoportot (pl. HORÁK-TRÁVNÍCEK 1956, 10; HERRMANN 1988, 162 -163, térkép; NAZARENKO 1993, 46; GORSKIJ 1997, 278). J. Herrmann szerint a szóban forgó csoport neveiből egy út rekonstruálható, amelyik Kazáriából kiindulva Sarkéi és Kijev érintésével a Frank Birodalomba vezetett (HERRMANN 1988, 163, 1. ábra). H. Lowmianski a „fekete-tengeri csoportba" sorolta a Miloxi (15) és Phesnuzi (16) neveket is (LOWMIANSKI 1958=1986, 176). K. T. Witczak a Caziritól az Vngarexg terjedő sort kiegészítette a Besunzaneig (52) folytatódó nevekkel, szerinte ez még a Kazáriából nyugatra vezető út folytatása, ezért egy csoportba sorolhatók (WITCZAK 1993, 13). Altalános vélemény, hogy a leírás ebben a csoportban keletről nyugat felé haladva sorolja fel a neveket. J. Herrmann szerint itt nem csak magával a szóban forgó Kazária-Kijev útvonallal kell számolni, hanem egy dél felé tartó leágazással is (HERRMANN 1988, 166). Herrmann rekonstrukciójában a leágazás Kijevből indul és a Déli-Bugon át vezet a Dnyeszter-torkolat felé. A Caziri, Ruzzi, Forsderen liudi és a Fresiti nevek jelzik a Kijevig tartó szakaszt. A Serauici, Lucolane és az Vngare a dél felé tartó elágazást (HERRMANN 1988, 162, térkép) (l.kép). K. Witczak a Descriptio 40-52. számú népneveit (Caziri és a Besunzane közöttiek) szintén a Kazáriából a frankokhoz vezető utakkal hozta összefüggésbe (WITCZAK 1993, 13). A Ruzzi, Forsderen liudi, Fresiti, Serauici, Lucolane, Ungare nevekkeljelzett út Kijevből a Dnyeszter felső folyása felé tartott (WITCZAK 1993, 13; WITCZAK 1992, 255) (2. kép). Tehát mindkét rekonstrukcióban a Caziri\ó\ az Vngareig terjedő nevek egy kelet-nyugati sávban helyezkednek el. / Lexikon des Mittelalters. CD-ROM Ausgabe. Verlag J. B. Metzler 2000.