A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)

VÁLYI Katalin: Késő avar kori temetőrészlet Szeged-Kiskundorozsma-Hármashatáron

ékszer volt az avar korban. A 6. síré valamivel idősebb, a bonyolultabb, fejlettebb változatot a 7. sír későbbi fülbevalói jelentik.

30 Egyéb leletek Textilmaradvány. A 2. sír 2/1. sz. lelete néhány apró vastöredék, melyeket — bár a napló feljegyzése szerint talán csiholó lehetett — sajnos, már nem lehetett összeállítani. Ennek ellenére fontos töredékek ezek, hiszen a korrózió textilmaradványokat őrzött meg rajtuk. Ezek vizsgálatuk során a házivászonhoz hasonló textil maradványainak bizonyultak, ami a lelet helyzete (bal kézfej mellett) alapján a ruházat vagy esetleg tarsoly maradványa is lehetett.

31 A TEMETŐRÉSZLET KORA Amilyen gazdagnak bizonyult a dorozsmai temetőrészlet a temetkezési szokásokkal kapcsolatban, leletanyaga annál szegényesebbnek mondható. Különösen vonatkozik ez a jól korhatározható tárgyakra. Bár a temetőtöredék jellege miatt óvatosnak kell lennünk a következtetésekkel, annyi ebben az esetben is bizonyos, hogy nemcsak a meglévő tárgyak, hanem éppen egyes jellegzetes leletek hiánya is alkalmas a sírok korának a beszűkítésére. Hiszen nem lehet véletlen, hogy a korai időszak jellegzetességei (pl. lovastemetkezések, fegyverek, szürke, korongolt kerámia, préselt veretes övgarnitúrák, korai szemesgyöngyök és nagygömbös függők) ugyanúgy hiányoznak, mint a legkésőbbi időszak tipikus leletei (sárga kerámia, ovális karikájú haj karika, dinnyemag alakú gyöngyök). Mindezek alapján a temetőrészlet korát a 7. század végére vagy a 8. század elejére tehetjük. Ezt támasztja alá az egyedüli korhoz viszonylag biztosan köthető fülbevalók időrendi helyzete is. A TEMETŐRÉSZLET HELYE TÁGABB KÖRNYEZETÉBEN A dorozsmai temető alig 600 m-re délnyugatra fekszik Fehértó A temetőjétől. Mint láttuk, a temetkezési szokásokban és a leletanyagban is számos közös vonást mutat annak egykorú sírjaival. Ezért feltehető, hogy ugyanannak a vegyes gazdálkodást folytató közösségnek a kézműves tagjai temetkezhettek ide családjaikkal együtt, a nagy köznépi temetőtől némileg elkülönülve, akik (talán éppen tűzveszélyes foglalkozásuk miatt) valószínűen a településen is annak szélein lakhattak.

32 IRODALOM BÁLINT 1991 Bálint, Cs.: Die spätawarenzeitliche BARTOSIEWICZ 2001 Bartosiewicz L.: A vándorSiedlung von Eperjes (Kom. Csongrád). Varia Arch lás és letelepedettség jellegzetességei az újhartyáni Hung, Budapest 1991. lelőhely állatcsontleleteinek tükrében. — Migration and Sedentism in Light of the Animal Bones from 30 A 6/1. függőhöz hasonlókat találunk ezért pl. Halimba alsó rétegében (TÖRÖK 1998. Abb. 7/15, Taf. 23. 225/1, Taf. 37. 344/1 stb.), míg a 7. sír sugaras függőinek megfelelőit Halimba felső rétegében is megtaláljuk (TÖRÖK 1998, Taf. 42. 408/1, Taf. 46. 462/1 stb.), vagy pl. az utóbbiak Fehértó A temetőjének leggyakoribb típusát jelentik (MADARAS 1995, 68). A 6/1. függő Pásztor A. l/A típusának felel meg, bár a függő hengeres palástja elveszett, de az azt összefogó körgyűrű megmaradt. Ebben az esetben a csüngőtagot forrasztással erősítették a fulkarikához. A 7/1. és 7/2. függőink már a H/A típus megfelelői, ahol a csüngőn kívül egy további gyöngy díszíti a fülkarikát, esetünkben a karika felső harmadához csuklós szerkezettel erősítve (PÁSZTOR 1986, 114-124). 31 A textilmaradványok vizsgálatáért T. Knotik Mártának tartozom köszönettel, eredményeit így foglalta össze: „Dorozsma-Hármashatár, 2. sír, 1. melléklet: 3 konzervált vastöredék. A két nagy óbbon apró textilmaradványok, egyazon vászonból, korrózióba ágyazódva. A néhány tisztán kivehető fonalkereszteződésből megállapítható, hogy szövéséhez vászonkötést alkalmaztak. A szövet lánc- és vetüléksűrűsége egyező, feltehetően 12/cm. Minősége a házivászonhoz hasonló (Szeged, RégAd 1-73. J. minta. " ) 32 A rajzok elkészítéséért Koncz Margitnak tartozom köszönettel. A dolgozatot Kürti Béla lektorálta, munkáját és hasznos tanácsait ezúton is köszönöm.