A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)

MÁRK László: A szarmata népesség temetkezési rítusairól, vegyészszemmel

MFMÉ - StudArch IX (2003) 151-163 A SZARMATA NÉPESSÉG TEMETKEZÉSI RÍTUSAIRÓL, VEGYÉSZSZEMMEL MÁRK László „Drága barátaim, a miénknél Szebb kor is volt - kétség ehhez nem fér! S egy nemes nép élt itt valaha. Ha a történelem hallgatásba Burkolná, föld méhéből kiásva Kövek ezre erről vallana... " Friedrich Schiller BEVEZETÉS Az „időtudományokkal" (SÜMEGI 2001,17) foglalkozó kutatóknak minden feltárásnál szembe kell nézni azzal a sajnálatos ténnyel, hogy az adott lelőhelyen megfigyelhető jelenségek csak kis töredékét képezik az egykori környezet és társadalom által örökül hagyott információknak. Kissé ironikus módon, az óriási információhalmaz egy részének elvesztéséért éppen az „eltelt időt" és a lelőhelyet érő környezeti hatásokat okolhatjuk. Azonban ezek a nem kívánatos kémiai, fizikai, biológiai, esetleg rétegtani változások során keletkező maradványok a letűnt korokat fürkésző szakember számára beszédes örökségül szolgálhatnak. Ezen változások pontos megfigyelésével, valamint multidiszciplinális módszerekkel történő elemzésével a korrodált információk egy része megismerhetővé válik, így gazdagítva a múltról alkotott elképzeléseinket. Az archeológia, paleoantropológia, paleozoológia, régészeti geológia és egyéb, a régmúlttal foglalkozó tudományágak már nemcsak a múlt kincseinek, maradványainak felfedezését tűzik ki célul, hanem azok aprólékos tudományos elemzését, értékelését is. Ha az a célunk, hogy pontosan megismerjük és meg is értsük múltunkat, akkor az egykoron lejátszódott természeti és kulturális folyamatokat már nem tekinthetjük egy „globális puzzle" apró elemeinek.

1 A kutatási elképzeléseink kialakításakor felvetődő leglényegesebb kérdések azok voltak, hogy a múltbeli változások miért és pontosan mikor következtek be. Ezen kérdések precíz megválaszolása követeli talán a legnagyobb erőfeszítést az elfeledett világok kutatóitól. A probléma megoldásához már nem elegendő a feltárt jelenségek egyszerű összerendezése, azokat értelmezni is kell tudni, és csak a változások magyarázata világíthat rá egy folyamat tényleges okaira. / Az ún. modern archaeológia (RENFREW 1998) kialakulása előtt a pusztán a régészeti tipológiára és az addigi geológiai ismeretekre támaszkodó iskolák ilyen módon próbálták meg felderíteni a világ őstörténetét. Azonban ez a nagyszabású terv csak egy globális kronológiai módszer, a radiokarbon kormeghatározás kifejlesztése után (19 70-es évek vége) vált lehetővé, ez az időszak tehát a modern régészet születésének időpontja.