A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)

TÓTH Katalin: Kora bronzkori temetkezés Mártély-Üdülőtelepen

kiegészített. Ma.: 36 cm, szá.: 14,2 cm, há.: 24 cm, fá.: 10,6 cm. 2. Kisméretű, közepesen vastag falú, kihajló peremű, rövid, ívelt nyakú, fordított csonka kúpos testű, kétfü\ü fazék (2. kép 3; 3. kép 4). Fülei a perem alól indulnak, a vállvonalra támaszkodnak. Alja enyhén profdált. Nyaka simított, a váll alatti felületét mély, rendszertelen seprűzés borítja. Világosbarna, helyenként szürke foltos, kiegészített. Ma.: 19 cm, szá.: 15,5 cm, há.: 19 cm, fá.: 8,8 cm. 3. Kisméretű, vékony falú, enyhén kihajló peremű, rövid, ívelt nyakú, tojástestű edény töredéke (2. kép 2). Alja enyhén profdált. Szürke, világosbarna foltos, felülete nem túl jól eldolgozott. Ma.: 9 cm, a megmaradt rész sz.: 4,3 cm. 4. Közepes méretű, közepesen vastag falú, kihajló peremű, magas, ívelten csonka kúpos nyakú, kettős csonka kúpos testű, lekerekített hasvonalú, egy fülű edény (2. kép 5; 3. kép 2). Nyaka tagoltan illeszkedik a testhez. Alsó része az alja felé enyhén, ívelten behúzott, alja kissé profdált. Szalagfüle a perem alól indul, a nyak alsó részére támaszkodik. Az edény testének alsó részét vízszintesen körbefutó, lapos, ujjbenyomkodásokkal tagolt borda díszíti. A füllel szemközti oldalán egy vízszintesen álló, a vállvonalon elhelyezett kis bordából induló 3 függőleges, az ujjbenyomkodásokkal tagolt bordáig futó sima bordadísz látható. A fül melletti 2 oldalon egy-egy hasonló, 2 függőleges sima bordából álló díszítés helyezkedik el. Világosbarna, szürke foltos, felülete viszonylag jól eldolgozott, kiegészített. Ma.: 26 cm, szá.: 14 cm, há.: 21 cm, fá.: 8 cm. 5. Közepes méretű, vékony falú, kihajló peremű, magas, ívelt nyakú, kettős csonka kúpos testű, lekerekített hasvonalú, egy fülű korsó (2. kép 4; 3. kép 1). Nyaka tagoltan illeszkedik a testhez. Alsó része az alja felé enyhén, ívelten behúzott, alja egyenes. Szalagfüle a peremből indul, a vállvonalra támaszkodik. Vállvonalát 3 szimmetrikusan elhelyezett, vízszintesen átfúrt, kisméretű bütyök díszíti. Bamásszürke, világosbarna foltos, felülete jól eldolgozott, kiegészített. Ma.: 14,8 cm, szá.: 9,2 cm, há.: 15 cm, fá.: 5,3 cm. 6. Kisméretű, vékony falú, enyhén kihajló peremű, rövid, ívelt nyakú, tojástestű kis edény töredéke (2. kép 1). Alja egyenes. Kívül szürke, belül világosbarna, felülete nem túl jól eldolgozott. Ma.: 8 cm, a megmaradt rész sz.: 4 cm. A KERÁMIAANYAG FORMAKINCSE, DÍSZÍTÉSE ES ANALÓGIÁI Az urnaként használt nagyméretű, megnyúlt tojástestű fazék (2. kép 6; 3. kép 3) nem túl gyakran, de előfordul a Nagyrév-kultúrában. Analógiáit megtaláljuk többek között a tószeg-ökörhalmi korai sírleletek között (CSÁNYI 1983, 12. kép 2; CSÁNYI 1999, 185, 3. kép 4) és Nagyréven (BÓNA 1963, 14, Pl. ix. 8). A fazekak és tárolóedények váll alatti részének seprűzése általánosan használt felületkezelési eljárás a kora bronzkorban. Szintén ritkán fellépő forma a nagyrévi népességnél a kétfülű fazék (2. kép 3; 3. kép 4). Legjobb analógiáit Vácról (BÓNA 1963, 15, Pl. XIII. 6) és Vác környékéről (BÓNA 1963, Pl. XIII. 12) ismerjük, a kultúra korai időszakából. A kettős csonka kúpos testű, bordadíszes edényhez (2. kép 5; 3. kép 2) többé-kevésbé hasonló formák igen gyakoriak a kultúra idősebb fázisában, elsősorban temetkezések mellékleteiként kerültek elő: Hódmezővásárhely-Kotacpart, Vata-tanya (GAZDAPUSZTAI 1957, 80, XIX. t. 10), Szanda (BÓNA 1963, 12, Pl. IV. 5), Szőreg (BÓNA 1963, 15, Pl. X. 4, 6/a).

5 Mind az ujjbenyomkodásokkal tagolt, mind az edények oldalán lecsüngő sima bordadíszek jellegzetes díszítőmotívumai a Nagyrév-kultúrának. A két kisméretű, tojástestü edény (2. kép 1-2) annyira töredékes, hogy formájukat nem lehet biztonsággal rekonstruálni. Külön figyelmet érdemel a kettős csonka kúpos testű, peremből induló szalagfullel ellátott kis korsó (2. kép 4; 3. kép 1). A peremből induló szalagfüles korsók megjelennek ugyan a Nagyrév-kultúra fiatalabb időszakában (kora bronzkor Ill/a és Ill/b), azonban mások a testarányaik, nyúlánkabbak, hosszabb nyakúak, nyomott gömbtestüek vagy lencsetestüek, lágyabb, lekerekítettebb a formájuk (SCHREIBER 1963, 231, 2. kép 1, 3, 9. kép 4; BÓNA 1960, Pl. II. 11, Pl. III. 8, Pl. IV. 9, Pl. V. 6, 14 stb.). A mártélyi korsó vastagabb nyaka, öblösebb, kettős kónikus teste inkább a Nagyrév-kultúra idősebb fázisára jellemző (CSÁNYI 1983, 57-58). Legjobb párhuzamait egy Bács-Kiskun megyei ismeretlen lelőhelyről (TÓTH 1998, 59-60, 6. kép 3) és Baks-Homokbányáról (P. FISCHL KISS-KULCSÁR 1999, 79, 8. kép 6) ismerjük.

6 5 Általánosan elterjedtek a hasonló formájú, kisebb méretű csuprok is: pl. Szolnok-Szőlősi-halom (CSÁNYI 1983, 40, 10. kép 4), Tószeg-Ökörhalom (CSÁNYI 1999, 185, 4. kép 4). 6 A Baks-Homokbányán nagyobb számban előforduló kihajló peremű, csonka kúpos nyakú, bekarcolt vonallal hangsúlyozott vállú, peremből induló szalagfüles bögretípus jellemzőit és kapcsolatait Kulcsár Gabriella foglalta össze. Megállapította, hogy a bögretípus a Tisza jobb és bal partján, a Tisza Körösöktől az Aranka-érig, illetve a Dong-értől a Csík-érig terjedő szakaszán településeken és temetkezések mellékleteként egyaránt előfordul az Ada-csoport, az Óbéba-Pitvaros-csoport, a korai Perjámos- és a korai Nagyrév-kultúra településterületén, a kora bronzkor II-III. időszakában. Véleménye szerint a korai Perjámos- és a korai Nagyrév-kultúra kerámiahagyományában kereshetők a gyökerei (P. FISCHL-