A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 8. (Szeged, 2002)

BALOGH Csilla: Régészeti adatok Bács-Kiskun megye területének kora avar kori történetéhez. Előmunkálatok a Duna–Tisza köze avar kori betelepülésének kérdéseihez

jedési térképén a Duna-Tisza köze gyakorlatilag fehér foltként jelentkezett. Ezen tárgytípusok elterjedésének vonatkozásában a megye területéről összegyűjtött leletek fényében kissé változott a kép: csontcsat került közlésre Fajsz-Garadomb 5. sírból (BALOGH-KŐHEGYI 2001, 336, 9. kép 6), páncéllamellát pedig a következő helyekről ismerünk: Dávod-Rétaljai szőlő (GUBITZA 1908, 420, 11), Fajsz-Garadomb 1., 5. sír (BALOGH-KŐHEGYI 2001, 335-336, 6. kép 10-31; 9. kép 5) és Vaskút-Homokbánya (22. kép). Összességében elmondhatjuk, hogy — csak a Bács-Kiskun megyéből előkerült korai leleteket tekintve is — kétség kívül jelen van a Duna-Tisza közének középső részén egy Ázsia felé mutató leíethorizont, melyben a hosszú fülű kengyelek és a rövid kopjak a vezérleletek. Ide tartoznak természetesen a máglyaleletek is, melyeket a honfoglalók első generációjához köt a kutatás (BÓNA 1987, 126). Azonban ha ezek ténylegesen a legkorábbi horizonthoz tartoznak, hogyan lehet, hogy az eddig ismert máglyaleletek egy nagy része a korai szállásterületen kívül eső Duna-Tisza közi területekről került elő? Eszerint vagy feltételezhetjük a terület megszállását már az avar honfoglalás idején, vagy pedig felül kell vizsgálni a máglyaleletek keltezését. Mi ez utóbbi álláspontot képviseljük, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy pl. Csólyospáloson közép—késő avar környezetből is adatolható ez a temetkezési gyakorlat (WICKER 1995, 60). A lelethorizont kronológiai besorolása valószínűleg némi módosításra szorul, de ez további kutatásokat igényel. Ugyancsak körültekintően kell vizsgálat alá venni a területen kirajzolódó másik lelethorizontot, melyben pedig az antik-bizánci és helyi összetevők túlsúlya a meghatározó. Az összegyűjtött korai leletek már most arra mutatnak, hogy a 7. század első harmadának végén ide telepedő kagáni(?) környezet nem lakatlan területet talált! A Duna-Tisza köze valamennyi kora avar leletének és lelőhelyének felgyűjtésétől a későbbiekben azt várjuk, hogy e korai horizonthoz sorolható lelőhelyek száma tovább nő. A kulcsfontosságú leletek átfogó tipokronológiai vizsgálatával pontosítható lesz a terület avar megszállásának ideje, a stratégiai szempontok által vezérelt katonai(?) jelenlét és a megtelepedés fáziskülönbsége. LELŐHELY- ÉS LELETKATASZTER 1. Baja-Belterület (ZALOTAY 1957, 63; KŐHEGYI 1989, 38, 220. j.) Baja területéről, közelebbről meg nem határozott helyről, ismeretlen körülmények között előkerült kora avar leleteket ajándékozott 1939-ben dr. Mészáros Ervin ciszter-rendi szerzetes, bajai gimnáziumi tanár a bajai múzeumnak. Az összesen 22 db tárgy között övcsat, préselt övveretek erősen oxidá13 E lelettípus feltételezett ázsiai származtatását Bálint Csanád a megfelelő számú ázsiai lelet hiányában és a kelet-európai késő antik előzmények alapján nem látta bizonyíthatónak (BÁLINT 1995, 266). Bóna István e fülbevaló típust a második avar generációhoz kapcsolta (BÓNA 1980, 42). 14 A katalógusban Bács-Kiskun megye területéről előkerült kora avar kori, illetve kora avar jellegű leletek és lelőhelyekjelen ismereteink szerint teljes felsorolását adjuk közre. Kora avar jellegű leleteken azokat a tárgyakat vagy leletkombinációkat értem, melyeknél a tárgytípus vagy annak technikája inkább az avar kor első periódusára mutat, de pontosabb keltezésük az adott összefüggések között egyelőre bizonytalan. Noha tisztában vagyunk Csallány Dezső alapvető összefoglalásának (CSALLÁNY 1956) pontatlanságaival, a csak nála szereplő, ma már ellenőrizhetetlen lelőhelyeket is felvettük adattárunkba. Ugyanakkor néhány, általa kora avar korinak vélt lelőhelyéhez az alábbi megjegyzéseket tesszük: 1. Alpár-Madarl-ianya (Tiszaalpár-Madari-tanya) (CSALLÁNY 1956, No. 18): nem avar kori, hanem szarmata és kora középkori lelőhely, és azonos Lakitelek-Szikrával (Kecskemét-Szikra, Bódványhegy, Kecskemét-Szikrai-puszta, Madari-tanya) (CSALLÁNY 1956, No. 943; STANCZIK 1975, 193-198; BÓNA-NOVÁKI 1982, 97-98, 12. j). 2. Dunavecse-Csanádfehéregyháza (CSALLÁNY 1956, No. 244): nem avar kori, hanem 10. századi sírlelet (NAGY 1901, 285-286). 3. Érsekcsanád (CSALLÁNY 1956, No. 273): adatai ellenőrizhetetlenek, kronológiai besorolása bizonytalan. 4. Kiskunmajsa-Pálos (CSALLÁNY 1956, No. 490): nem korai avar leletek. Az innen származó leletek a Nemzeti Múzeumban 1/1933.1-3. leltári számon találhatók. A leletek (töredékes vaslándzsa, hurkos fülű, villás szárú kengyelpár és szablyatöredék) Antal József szeszfőző földjén kerültek elő a feljegyzés szerint egy sírból, és dr. Mály János pénzügyi tanácsos ajándékaként kerültek a múzeumba. A késői kengyeltípus alapján a lelőhely a továbbiakban törlendő a korai avar kengyel-lándzsa lelőhelyek (CSALLÁNY 1953, 137) sorából. 5. Madaras (CSALLÁNY 1956, No. 568): Jász-Nagykun Szolnok megyében található (BÓNA 1983, 115; GARAM 1993, 90-92). 6. Madaras (CSALLÁNY 1956, No. 569): nem kora avar sírlelet, hanem szarmata halmos temető (ROEDIGER 1905). A leletkatalógusból szándékosan hagytuk ki a közép és késői jellegű környezet