A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 8. (Szeged, 2002)

BODNÁR Mária: A badeni kultúra kutatási helyzete Magyarországon (Vázlat)

TORMA 1973. Abb. 5). Ezek az állatok vaskosak, eléggé aránytalanok és egyáltalán nem realisztikusak. Hosszú, nyújtott testű, kis fejű, terpesztett lábú juhokat ábrázolnak. A szlovákiai Radosinán előkerült protomén a kocsit húzó állatokat is hasonló elnagyoltsággal ábrázolták (NEMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1970, Abb. 29). Ugyancsak állatábrázolás volt a boglárlellei kocsimodellen (ECSEDY 1982, 8. kép; HONTI-KÖLTÖ-NÉMETH 1988, 2. t. 1-2), amely sajnos letörött, így nem tudjuk, milyen igavonó húzta ezt a kocsit. Különleges a Vác-Liliom utcában előkerült marhafejes edény, amely viszont meglepően realisztikus.

42 A klasszikus badeni kultúra anyagából, az ózdpilinyi csoport területéről, Salgótarjánból (KOREK 1968, 12. t. 4, 13. t. 1-7), Ózdról (BANNER 1956, 68. T. 3-6) és újabban Pilinyről (PATAY 1999, 53, 7. kép) ismerünk állatszobrocskákat. Ezek stílusukban sokkal közelebb állnak az ismert kora bronzkori zoomorf plasztikákhoz, egyáltalán nem hasonlítanak pl. a Pilismarói-Basaharcon hiteles körülmények között feltárt juhszobrokra. Tekintettel arra, hogy mind a három lelőhelyen kora bronzkori anyag is előkerült, az itteni állatkák badeni kultúrába sorolása véleményem szerint kérdőjeles. Érdekes, hogy a szarvasmarhát oly nagy becsben tartó badeni népesség ezt a fontos haszonállatot önálló plasztikaként — eddigi ismereteink szerint — nem ábrázolta. Banner J. monográfiájának megjelenése után örvendetesen gyarapodott a badeni kultúra kocsimodelljeinek száma is. A budakalászi temetőben előkerült közismert (SOPRONI 1954, 6. t. 1, 7. t. 1-2; BANNER 1956, Taf. 120) és egy másik, kevésbé idézett kocsimodell után (SOPRONI 1954, 6. t. 5; FOLTINY 1959, Fig. 5) újabb kocsikat találtak a már említett Radosinán (NEMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1970, Abb. 29), Szigetszentmártonban (KALICZ 1976), majd Boglárlellén (ECSEDY 1982). Bondár M. a pilismarót-basaharci temetőből is közölt egy díszítetlen modellt (BONDÁR 1990, 85, Abb. 7. 3), amely az ásató, Torma I. véleménye szerint nem kocsit ábrázol. A legújabb kocsimodell Balatonberényben került elő.

43 A badeni kultúra kronológiai helyzete is jelentősen megváltozott az elmúlt években. Anatóliai származtatása és sokáig meghatározó kronológiai rendszere a centeri urnákra és távoli kapcsolataikra épült (KALICZ 1963), sokáig tartotta magát az a nézet, mely szerint Trója V. rétegével párhuzamos, és Kr. e. 2100-1900 közé keltezhető. Ez a kronológia jól összecsengett az anatóliai folyamatokkal, Trója V. rétegének pusztulásával s lakóinak elmenekülésével. Megmagyarázhatóvá vált a Kárpát-medencében és peremterületein megjelenő új kultúra. E. Neustupny 14

C adatok alapján már 1969-ben más véleményen volt, s a badeni kultúra abszolút időrendjét jóval korábbra, Kr. e. 3400-2900 közé keltezte (NEUSTUPNY 1973, 344). A bulgáriai, törökországi, görögországi nagy ásatások (pl. Ezero, Karanovo, Yunatsite, Durankulak, Dubene-Sarovka, Demercihüyük, Dikili Tash, Sitagroi, Rachmani stb.) rétegtani adatai és a leletanyag összehasonlító, tipológiai elemzése 2100— 1900-hoz képest jóval korábbra helyezte a badeni kultúrát. Ugyanezt a korábbi keltezést támasztották alá a Németországban végzett jelentős dendrokronológiai kutatások eredményei (PETRASCH 1984), amelyek a szériavizsgálatoknak köszönhetően egészen Svájcig pontosan jól keltezhető lelőhelyadatokat szolgáltattak. Megdőlt tehát a Trója V-tel való párhuzamosítás helyessége. Az abszolút keltezés változását egy rövid válogatás illusztrálja (4. kép). Ma a legelfogadottabbnak tekinthető a Kr. e. 3500-3000 közötti időtartam, így a badeni kultúra egésze félévezredig létezett. Ez alatt az ötszáz év alatt 17 generáció adta tovább a mindennapi és szakrális tudást és tapasztalatot utódainak. Jelen tanulmányban a késő rézkori badeni komplexum széles spektrumú kutatásából csak egy rövid vázlatot volt módom közreadni, amely elsősorban a magyarországi kutatási helyzetet kívánta körvonalazni. Képet kaphattunk talán arról a mozgalmas időszakról, amelynek csak tárgyi emlékeit „faggathatjuk". Napjaink nagy felületű ásatásai és a jövőtől remélhető minél több publikáció hozzásegít bennünket ennek az izgalmas korszaknak minél részletesebb megismeréséhez. Jelen tanulmányban csak érintőlegesen foglalkozhattam a kultúra különböző aspektusaival, az itt felvázolt témakörök mélyrehatóbb elemzése nem fejthető ki egyetlen cikkben. Összegzésként elmondható, hogy Banner János monográfiája óta jelentősen megnőtt a badeni leletek és lelőhelyek száma, ám e mennyiségi növeke42 RégFüz Ser. I. 33 (1980) 25; MRT 9, 31/65. lh. 43 A leletfeldolgozása folyamatban van. Ezúton is köszönetet mondok Honti Szilviának a kocsi közlési jogának átengedéséért. E lelet feldolgozása kapcsán összegyűjtöttem a Kárpát-medencei késő rézkori kocsikat, amelyek elemzése önálló tanulmányban jelenik meg.