A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 8. (Szeged, 2002)

BODNÁR Mária: A badeni kultúra kutatási helyzete Magyarországon (Vázlat)

TORMA 1973. Abb. 5). Ezek az állatok vaskosak, elég­gé aránytalanok és egyáltalán nem realisztikusak. Hosszú, nyújtott testű, kis fejű, terpesztett lábú juhokat ábrázolnak. A szlovákiai Radosinán előke­rült protomén a kocsit húzó állatokat is hasonló el­nagyoltsággal ábrázolták (NEMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1970, Abb. 29). Ugyancsak állatábrázolás volt a bog­lárlellei kocsimodellen (ECSEDY 1982, 8. kép; HON­TI-KÖLTÖ-NÉMETH 1988, 2. t. 1-2), amely sajnos letö­rött, így nem tudjuk, milyen igavonó húzta ezt a kocsit. Különleges a Vác-Liliom utcában előkerült marhafejes edény, amely viszont meglepően rea­lisztikus. 42 A klasszikus badeni kultúra anyagából, az ózd­pilinyi csoport területéről, Salgótarjánból (KOREK 1968, 12. t. 4, 13. t. 1-7), Ózdról (BANNER 1956, 68. T. 3-6) és újabban Pilinyről (PATAY 1999, 53, 7. kép) is­merünk állatszobrocskákat. Ezek stílusukban sok­kal közelebb állnak az ismert kora bronzkori zoo­morf plasztikákhoz, egyáltalán nem hasonlítanak pl. a Pilismarói-Basaharcon hiteles körülmények között feltárt juhszobrokra. Tekintettel arra, hogy mind a három lelőhelyen kora bronzkori anyag is előkerült, az itteni állatkák badeni kultúrába soro­lása véleményem szerint kérdőjeles. Érdekes, hogy a szarvasmarhát oly nagy becs­ben tartó badeni népesség ezt a fontos haszonálla­tot önálló plasztikaként — eddigi ismereteink sze­rint — nem ábrázolta. Banner J. monográfiájának megjelenése után örvendetesen gyarapodott a badeni kultúra kocsi­modelljeinek száma is. A budakalászi temetőben előkerült közismert (SOPRONI 1954, 6. t. 1, 7. t. 1-2; BANNER 1956, Taf. 120) és egy másik, kevésbé idézett kocsimodell után (SOPRONI 1954, 6. t. 5; FOLTINY 1959, Fig. 5) újabb kocsikat találtak a már említett Ra­dosinán (NEMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1970, Abb. 29), Szi­getszentmártonban (KALICZ 1976), majd Boglárlellén (ECSEDY 1982). Bondár M. a pilismarót-basaharci temetőből is közölt egy díszítetlen modellt (BON­DÁR 1990, 85, Abb. 7. 3), amely az ásató, Torma I. vé­leménye szerint nem kocsit ábrázol. A legújabb ko­csimodell Balatonberényben került elő. 43 A badeni kultúra kronológiai helyzete is jelen­tősen megváltozott az elmúlt években. Anatóliai származtatása és sokáig meghatározó kronológiai rendszere a centeri urnákra és távoli kapcsolataikra épült (KALICZ 1963), sokáig tartotta magát az a né­zet, mely szerint Trója V. rétegével párhuzamos, és Kr. e. 2100-1900 közé keltezhető. Ez a kronológia jól összecsengett az anatóliai folyamatokkal, Trója V. rétegének pusztulásával s lakóinak elmenekülé­sével. Megmagyarázhatóvá vált a Kárpát-medencé­ben és peremterületein megjelenő új kultúra. E. Neustupny 14 C adatok alapján már 1969-ben más véleményen volt, s a badeni kultúra abszolút időrendjét jóval korábbra, Kr. e. 3400-2900 közé keltezte (NEUSTUPNY 1973, 344). A bulgáriai, törökországi, görögországi nagy ásatások (pl. Ezero, Karanovo, Yunatsite, Duranku­lak, Dubene-Sarovka, Demercihüyük, Dikili Tash, Sitagroi, Rachmani stb.) rétegtani adatai és a lelet­anyag összehasonlító, tipológiai elemzése 2100— 1900-hoz képest jóval korábbra helyezte a badeni kultúrát. Ugyanezt a korábbi keltezést támasztották alá a Németországban végzett jelentős dendrokro­nológiai kutatások eredményei (PETRASCH 1984), amelyek a szériavizsgálatoknak köszönhetően egé­szen Svájcig pontosan jól keltezhető lelőhelyadato­kat szolgáltattak. Megdőlt tehát a Trója V-tel való párhuzamosítás helyessége. Az abszolút keltezés változását egy rövid válogatás illusztrálja (4. kép). Ma a legelfogadottabbnak tekinthető a Kr. e. 3500-3000 közötti időtartam, így a badeni kultúra egésze félévezredig létezett. Ez alatt az ötszáz év alatt 17 generáció adta tovább a mindennapi és szakrális tudást és tapasztalatot utódainak. Jelen tanulmányban a késő rézkori badeni komplexum széles spektrumú kutatásából csak egy rövid vázlatot volt módom közreadni, amely első­sorban a magyarországi kutatási helyzetet kívánta körvonalazni. Képet kaphattunk talán arról a moz­galmas időszakról, amelynek csak tárgyi emlékeit „faggathatjuk". Napjaink nagy felületű ásatásai és a jövőtől remélhető minél több publikáció hozzáse­gít bennünket ennek az izgalmas korszaknak minél részletesebb megismeréséhez. Jelen tanulmányban csak érintőlegesen foglalkozhattam a kultúra kü­lönböző aspektusaival, az itt felvázolt témakörök mélyrehatóbb elemzése nem fejthető ki egyetlen cikkben. Összegzésként elmondható, hogy Banner János monográfiája óta jelentősen megnőtt a badeni lele­tek és lelőhelyek száma, ám e mennyiségi növeke­42 RégFüz Ser. I. 33 (1980) 25; MRT 9, 31/65. lh. 43 A leletfeldolgozása folyamatban van. Ezúton is köszönetet mondok Honti Szilviának a kocsi közlési jogának átengedéséért. E lelet feldolgozása kapcsán összegyűjtöttem a Kárpát-medencei késő rézkori kocsikat, amelyek elemzése önálló tanul­mányban jelenik meg.

Next

/
Thumbnails
Contents