A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 8. (Szeged, 2002)

BENDE Lívia – LŐRINCZY Gábor: Kora bronzkori temető és település a kiskundorozsmai Hosszúhát-halmon

cm). Pontosan középen, az épület tengelyével megegyezően hosszovális, 2,2* 1,4 m méretű területen az objektum néhány cm-rel mélyebb, teknős kialakítású volt, alján piros agyagszemcsékkel (tüzelőhely?). Az ovális mélyedés körül, az objektum aljánál 15-20 cm-rel magasabban állati koponyadarabok és lábak kerültek elő. Az objektum Ny-i fala mellett, középtájon egy nagyméretű, kb. 1 m átmérőjű területen szétnyomódott tárolóedény és egy fazék töredékei feküdtek. Az edények mellett őrlőkő kb. egy negyednyi darabja került elő a ház alján. Sem a ház gödrének belsejében, sem környezetében nem észleltük cölöplyukak nyomát. 1. Homokos soványítású, világosbarna-szürke színű, ívelten, alig kihajló peremű, kettős csonka kúpos testű, erősen összeszűkülő, egyenes aljú fazék (11. kép 1) töredékei. Lekerekített peremét három erősen bemélyített, párhuzamos vonal hangsúlyozza, vállvonalát ugyancsak bekarcolt vonal jelzi, mely alatt kettős vonalból kialakított cikcakkminta fut körbe. A két cikcakkmintasort bemélyített vonal választja el. A háromszögek szárai közötti területet ferde sraffozás tölti ki. Ma.: kb. 16 cm, peremének átmérője 11-12 cm körüli, hasának átmérője kb. 17 cm. Jelzet: 45.50.1., ltsz.: 2002.2.33. 2. Homokos soványítású, szürkésbarna színű, enyhén kihajló, lekerekített peremű, széles szájú, kettős csonka kúp alakú, aszimmetrikus, nagyméretű tárolóedény (11. kép 2). Pereme alatt négy helyen ujjbenyomkodással tagolt hosszúkás bütykök ülnek szimmetrikusan elhelyezve. Ma.: 36 cm, szá.: 26,5 cm, fá.: 15 cm. Jelzet: 45.50.2., ltsz.: 2002.2.34. 3. Őrlőkő negyednyi darabja (12. kép 9). Közepén mélyedés. Átm.: kb. 20 cm. Jelzet: 45.50.3., ltsz.: 2002.2.35. 4. Állatcsontok {szarvasmarha: összeroppant homlok, fejéi, agykoponya fr., szarvcsap, maxilla fr., 3M sup., mandibula fr. M inf. fr.; juh: mandibula fr., dext. M3, M inf. fr., csövescsont (tibia?) fr.). 54. gödör (10. kép 1): tojásdad alakú, teknős kialakítású, sekély gödör. Mérete: 102x126 cm. M.: 25 cm. Betöltésében öt összeillő kis kerámiatöredék került elő. Gömbös hasú tárolóedény tenyérnyi darabja (12. kép 10). Jelzet: 45.54.1., ltsz.: 2002.2.36. 84. gödör (10. kép 2): ovális formájú, szabálytalan alakú, sekély gödör. Alja teknős kialakítású. Átm.: 160

x

260 cm. M.: 28 cm. 1. Szürke-barna színű kónikus tál össze nem illő töredékei. Pereme ívelten kihajló, lekerekített, vállvonala bemélyített vonallal hangsúlyozott, teste csonka kúpos, alja egyenes (12. kép 1-3). Jelzet: 45.84.1., ltsz.: 2002.2.37. 2. Világosbarna színű tál ívelten kihajló peremének és bemélyített vonallal hangsúlyozott vallanak töredékein, kép 4). Jelzet: 45.84.1., ltsz.: 2002.2.38. 3. Világosbarna színű, nagyméretű edény ívelten kihajló peremének töredékei (12. kép 5). Felülete enyhén fényezett. Jelzet: 45.84.1., ltsz.: 2002.2.39. 4. Nagyméretű, szürke színű edény ívelten kihajló peremének töredékei (12. kép 6). Jelzet: 45.84.1., ltsz.: 2002.2.40. 5. Szürkésbarna színű, nagyméretű, csonka kúpos nyakú edény peremének töredéke (12. kép 7). Jelzet: 45.84.1., ltsz.: 2002.2.41. 6. Szürkésbarna színű, nagyméretű tárolóedény egyenes peremének töredékei (12. kép 8). Jelzet: 45.84.1., ltsz.: 2002.2.42. 7. 30 db dió és tojás nagyságú paticsdarab. Jelzet: 45.84.2., ltsz.: 2002.2.43. 8. 6 db kis kalcinált csonttöredék. 9. 1 db kisebb állati? csöves csonttöredék. 10. Narancsbarna és szürke, közelebbről nem meghatározható edények közepes és vékony falú, össze nem illő, apró töredékei. Jelzet: 45.84.1., ltsz.: 2002.2.44. A gödörsor objektumai

12 5. gödör (10. kép 5): ovális formájú, teknős alja felé erősen szűkülő gödör. Átm.: 130 cm, m.: 49 cm. 34. gödör (10. kép 3): trapéz alakú, lekerekített sarkú gödör, lefelé erősen szűkült, alja nagyjából egyenes, alaprajza a fenekén is megtartotta a téglalapalakot. H.: 166 cm, sz.: 132 cm, m.: 50 cm. 35. gödör (10. kép 4): ovális formájú gödör, oldala meredeken szűkült, és téglalap alakú formát vett fel, alja egyenes. H.: 162 cm, sz.: 124 cm, m.: 45 cm. 41. gödör ( 10. kép 6): kissé szabálytalan alakú, lépcsősen mélyülő gödör, alja teknős. H.: 130 cm, sz.: 116 cm, m.: 58 cm. 42. gödör (10. kép 7): kissé szabálytalan alakú, kerekded gödör, oldala domborúan ívelt, erőteljesen szűkült egyenes alja felé. Átm.: 130 cm, m.: 50 cm. A KERAMIA-LELETANYAG JELLEMZŐI A kiskundorozsmai sírokban előkerült kerámiamellékletek mennyisége a sírok számához viszonyítva igen magas. Az 55. és 65. sírban két-két, a 66. sírban három, az 56. sírban négy, míg a 15. sírban 9 edény került elő. Az öt sírból tehát 20 edény látott napvilágot, amelyek három fő típusba sorolhatók: ezek a tálak, a fazekak és a bögrék. A kora bronzkorban általános tálformát két fő típus képviseli: többségében ikerfülűek (2. kép 5; 4. kép 6; 5. kép 5; 7. kép 3, 5), illetve található közöttük egy négy fül es darab is (2. kép 4). Ez esetben két fül a peremből indul, míg kettő a perem alól, s mindegyik a vállvonalon támaszkodik. Ikerfülű tál valamennyi sírban előkerült, következetesen mindig egy, a 15. sírban járult hozzá a négyfülű darab. A tálak testarányai hasonlóak: peremük enyhén kihajló; rövid, ívelt — a 66. sír esetében erősen kó12 Terjedelmi korlátok miatt itt az ötvenből mindössze öt jellegzetes formájú gödör leírását és rajzát adjuk.