A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 8. (Szeged, 2002)

BALOGH Csilla: Rosner, Gyula: Das awarenzeitliche Gräberfeld in Szekszárd-Bogyiszlói Straße. Monumenta Avarorum Archeologica 3.

elvégezte. A feltárt temető közössége sok tekintetben nem a Jellemző" avar életet élte, a sírokban gyakran bukkantak fel olyan leletek és temetkezési szokások, melyek közül jó néhány nem illeszkedett az avarok keleti szokásrendjébe, és ez nyilvánvalóan nem könnyítette meg az ásató és feldolgozó szakember dolgát. A 6. század végétől a késő avar korig használatban lévő temetőben nemcsak a sírok rablottsága ellenére megmaradt leletanyag sokszínűsége, de a temetkezési szokások és mind e mögött meghúzódó etnikai kérdések alapos tárgyi tudást és szakirodalmi ismereteket igényeltek, melyekről a Szerző tanúbizonyságot tett. A temető kora avar kori sírjai mellékletekben gazdagok, a keleti hagyományokat őrző emlékek mellett a bizánci és a germán kulturális és divathatást is tükröző elemek (korongfibulák, kifli alakú fülbevaló, bronzláncok, bizánci csatok, maszkos és martinovkás veretek, csontfésűk stb.) mellett e temetkezéseket a bepecsételt kerámia jellemzi. A temető közép avar horizontját alkotó temetkezésekben már erőteljes bizánci hatás figyelhető meg, és a kerámiamellékletekben uralkodóvá válik a jellegzetes szürkésfekete, fekete kerámia. A 8. században a temető közössége a leletek alapján teljesen elszegényedik, és e horizont sírjaiból ajellegzetes, sárga edények kerülnek elö. E vázlatos képet a temető korai periódusában élénkíti a temetkezési szokásokban és leletanyagban is nyomon követhető etnikai sokszínűség, különösen a kétélű egyenes vaskardokkal, spátaövekkel, pajzsdudorral ellátott férfisírok és a hozzájuk kapcsolódó egy- és kétsoros csontfésűkkel eltemetett női sírok csoportja. A temető szinte mindenre kiterjedő feldolgozása ellenére remélhetőleg e felvonultatott sokszínű anyag további kutatásokat ösztönöz. Különösen az antropológiai és archaeozoológiai anyag feldolgozásától várhatók még új és mindenképpen szükséges adatok. Reméljük, hogy az ismertetés során többször említett, a temető közelében feltárt és a temető közösségéhez kapcsolható avar telep monografikus feldolgozását is hamarosan kézbe vehetjük. Ehhez szívből kívánunk a Szerzőnek jó egészséget és kitartást, a Szerkesztőknek pedig a megvalósításhoz anyagi támogatást! IRODALOM BALLÁ 1989 Ballá, M.: Provenance studies of avar ceramics by neutron activationanalisis. BBAME 15 (1989) 131-133. BÓNA 1970 Bóna 1.: Avar lovassír háncsáról. — Grave of an Avar Horseman at Iváncsa. ArchÉrt 97 (1970)243-263. BÓNA 1971 Bóna, L: Ein Vierteljahrhundert der Völkerwanderungszeitforschung in Ungarn. Acta ArchHung 23 (1971) 265-336. BÓNA 1983 Bona L: A XIX. század nagy avar leletei. — Die großen Awarenfimde des 19. Jahrhunderts. SzMME 1982-1983 (1983) 81-160. CSALLÁNY 1939 Csallány D.: Kora-avarkori sírleletek. — Grabfunde der Frühaw arenzeit. FolArch 1-2 (1939) 121-180. GARAM 1991 Garam, É.: Die awarenzeitlichen Funde aus Ungarn im Römisch-Germanischen Zentralmuseum. Bonn 1991. GARAM 2001 Garam, É.: Funde byzantinischer Herkunft in der Awarenzeit vom Ende des 6. bis zum Ende des 7. Jahrhunderts. MAA 5, Budapest 2001. KISS 1991 Kiss A.: Zur Zeitstellung des „münzdatierten" awarischen Fürstengrabes von Kunágota. JPMÉ 36 (1991) 67-84. KISS 1995 Kiss A.: Tanulmányok a kora avar kori kunbábonyi vezérsírról. — Studien zum Fürstengrab von Kunbábony. MFMÉ - StudArch 1 (1995) 131-149. KISS 1996 Kiss, A.: Das aw arenzeitlich gepidische Gräberfeld von Kölked-Feketekapu A. Studien zur Archäologie der Awaren 5, Innsbruck 1996. KISS 1983 Kiss G.: Egy avarkori fülbevalótípusról. — Über einen awarenzeitlichen Ohrgehängentypen. ArchÉrt 109(1983) 100-111. KOVRIG 1963 Kovrig, L: Das awarenzeitliche Gräberfeld von Alattyán. ArchHung 40, Budapest 1963. LADENBAUER-OREL 1960 Ladenbauer-Orel, H.: Linz-Zizlau. Das bayerische Gräberfeld an der Traumündimg. Wien 1960. LÁSZLÓ 1944 László Gy.: A honfoglaló magyar nép élete. Budapest 1944. LÁSZLÓ 1955 László, Gy.: Etudes archéologiques sur l'histoire de la société des Avars. ArchHung 34, Budapest 1955. MADARAS 1994 Madaras, L.: Das awarenzeitliche Gräberfeld von Jászapáti. Das Awarische Corpus II, Debrecen-Budapest 1994. MARTIN 1990 Martin, M.: Awarische und germanische Funde in Männergräbern von Linz-Zizlau und Környe. Ein Beitrag zur Chronologie der Awarenzeit. WMMÉ 15 (1990) 65-90. PÁSZTOR 2001 Pásztor A.: A Szekszárd-Bogyiszló úti avar kori temető gyöngyleletei. — Die Perlenfunde des Gräberfeldes an der Straße SzekszárdBogyiszló. WMMÉ 23 (2001) 115-160. ROSNER 1970 Rosner Gy.: Újabb adatok Tolna megye avarkori történetének kutatásához. — Neue Beigträge zur Erforschung der awarenzeitlichen Geschichte des Komitats Tolna. BBÁMÉ 1970, 40-95. ROSNER 1972 Rosner Gy.: Előzetes jelentés a Gyönk-Vásártér úti avar temető feltárásáról II. — Vorläufige Mitteihmgen über die Freilegimg des awarenzeitlichen Gräberfeldes von Gyönk- Vásártér Str. BBÁMÉ2 (1972) 2-221. ROSNER 1975 Rosner Gy.: Előzetes jelentés a Gyönk-Vásártér úti avar temető feltárásáról III. — Vorläufige Mitteilungen über die Freilegung des