A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 8. (Szeged, 2002)

TÓTH Katalin: Kora bronzkori temetkezések Szeged-Kiskundorozsma határában

különböző rítusú temetkezések között, ezzel szem­ben a többi vizsgált edénytípus megjelenésének aránya — hol kisebb, hol nagyobb mértékben — különbségeket mutat az urnás és a szórthamvas (és „szimbolikus") temetkezésekben. A belsődíszes tá­lak az urnás temetkezésekben ritkán, a szórtham­vas és „szimbolikus" temetkezésekben gyakrabban fordulnak elő. A fazekak és tárolóedények (amfo­rák) az urnás temetkezések közül mindössze egy­ből hiányoznak, a szórthamvas és „szimbolikus" temetkezésekben is megjelennek, de jóval kisebb arányban, A Somogyvár-Vinkovci-kultúra hagyo­mányait őrző egyfülű kis korsók és füles poharak biztosan urnás temetkezésben eddig nem fordultak elő, ugyanakkor a szórthamvas temetkezések leg­gyakoribb mellékletei. Az eddig ismert szórtham­vas és „szimbolikus" temetkezésekre — mind az edényszámot, mind az edénytípusokat tekintve — a változatosság, sokszínűség jellemző, gyakorlati­lag nem találkozunk közöttük két egyformával. Ez­zel szemben az urnás temetkezések jóval kevésbé változatosak. Egyharmaduknál a temetkezés mind­össze egyetlen urnaként szolgáló fazékból vagy tárolóedényből (amforából) áll, másik közel egy­harmaduknál a temetkezés egy urnaként szolgáló fazékból vagy tárolóedényből (amforából) és egy tálmellékletből áll, amit az esetek többségében al­jával lefelé az urna szájába helyeztek. Egyéb sírmellékletek Edényeken kívüli mellékletek nagyon ritkán for­dulnak elő a kultúra temetkezéseiben. Csontesz­közt mindössze egyetlen sírban találtak, Kompolt­Kistéren a 2. számú sírban (115. objektum) egy véső alakú csonttárgyat (BÁNFFY-GOGÁLTAN-HOR­VÁTH-NAGY-VADAY 1999, 66, 17. t. 7). Fémtárgy 2 te­metkezésből került elő: Sal'a/Vágsellye lelőhelyen feltárt szórthamvas temetkezés edényében egy megközelítőleg téglalap alakú réztárgy (VLADÁR 1966, 268, Abb. 30. 2), Magyarcsanád-Bökényen pedig egy négyszögletes keresztmetszetű bronztű két tö­redéke (KÜRTI 1974, 39, 17. kép). 48 A Jászdózsa-Ká­polnahalmon feltárt temetkezés urnaként szolgáló füles korsójában az egyik ásató, Stanczik Ilona leírása alapján faszéndarabkák mellett egy rossz megtartású csöves agyaggyöngy volt. A leletek va­lószínűleg már a felszedéskor megsemmisültek (DANI-KULCSÁR 2000, 44). A Valea lui Mihai-Gara C.F.R./Ermihályfalva lelőhelyről ismert temetke­zésben 9 db csontból készített gyöngy került elő (ROSKA 1932, 79, Fig. 10). A temetkezésekben esetlegesen elhelyezett hús­áldozatra (ételmellékletre) vonatkozóan mindössze három, meglehetősen bizonytalan adattal rendelke­zünk. Krásno-Kráciny/Ószéplak 1. sírjának kőpa­kolása alatt edénytöredékek mellett elszenesedett pelyvamaradványok és állatcsontok voltak (VLA­DÁR 1966, 267). 49 A Debrecen-Köntöskert, Bezerédj utca 30. szám alatt feltárt urnasír sírgödrének alsó részében egy őstulok lapockájának töredéke került elő. A temetkezés közlői szerint elképzelhető, hogy a sírba helyezett húsáldozat maradványa, de való­színűbbnek tartják, hogy másodlagosan került a sírgödörbe (NÉMETI-DANI 2001, 105). A Kompolt­Kistéren feltárt 2. sír (115. objektum) sírgödrének betöltésében előkerült állatcsontokról szintén nem dönthető el egyértelműen, hogy ételmellékletek voltak-e, vagy csak másodlagosan kerültek a betöl­tésbe (BÁNFFY-GOGÁLTAN-IIORVÁTH-NAGY-VADAY 1999, 66, 23. ábra). Kronológia (5. táblázat) A telepleletekhez hasonlóan a temetkezések Ma­kó-Kosihy-Caka-kultúrán belüli kronológiai elhe­lyezése is nehézségekbe ütközik, hiszen a kultú­ra belső kronológiája még jórészt kidolgozatlan. Mindössze néhány támpontunk van ezt illetően egyes edénytípusok — belsődíszes talpas tálak, kis füles korsók és füles poharak, aszimmetrikus fülű edények — alapján. A kultúra korai periódusára utalnak a kereszttal­pas tálak, valamint a gondosan, változatosan, mé­lyen vésett díszítéssel ellátott, illetve kívül és belül is díszített, erős vucedoli hatásokat mutató talpas tálak. Ez alapján a korai időszakra tehetjük a Ma­kó-Vöröskereszten, Szarvas-Bolza-kastély lelőhe­lyen és Kunpeszér-Sinai hegyen előkerült temetke­zéseket (KULCSÁR 1999, 122). Ezek a lelőhelyek a Dunától K-re lévő elterjedési területen, annak is in­kább a D-i felében helyezkednek el ( 11. kép). Valószínűleg a kultúra késői időszakára keltez­hetjük a Hódmezővásárhely-Gorzsa, Czukor-ta­nyán feltárt temetkezést aszimmetrikus fülű edénye alapján (KALICZ-SCHREIBER 1991). A Somogyvár­48 A Caka/Cseke lelőhelyen feltárt 4. sír közelében is találtak egy kisebb bronzkarikát, azonban kérdéses, hogy a temetkezés­hez tartozott-e (TOCÍK-PAULÍK 1960, 83). 49 Az adatot óvatosan kell kezelnünk, hiszen az objektum nem hiteles feltárás során került elő (VLADÁR 1966, 267).

Next

/
Thumbnails
Contents