A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 8. (Szeged, 2002)

TÖRŐCSIK István: Királyság – egy középkori falu az írott források és a régészeti adatok tükrében

GAZDASÁGI ADATOK Királyság határában már a hódoltságot megelőzően élénk mezőgazdasági termelés folyhatott. 1542-ből maradt fenn a nyugati irányú külkereskedelem harmincadvámjegyzéke. Ebben az évben Királyság és a szintén Békés megyei Gerendás társult településekként Nagyszombatban 2200 forint vámértékű marhát vittek ki az országból. Ez az adat nemcsak a termelés volumenét világítja meg, hanem az itt lakó kereskedők vállalkozó szellemére is utal (EMBER 1988, 334).

24 A juhállományát illetően az 1560as tizedjegyzék alapján a megye települései közül a harmadik helyen áll (1539 állat), s csak Békés mezőváros, s a nála szintén jóval népesebb Décse előzi meg (CSIPES 1976, 54). Az 1563-as báránytizedjegyzék is hasonló volumenű juhállományt sejtet, Királyság itt az ötödik helyen áll (1859 állat), Békés megye 47 települése közül (CSIPES 1976, 55). A sertéstartás és a méhészet már nem volt ilyen jelentős. A két török adóösszeírásban 1860 (1567), illetve 2335 (1579) juhot írnak össze a családfők birtokában.

25 TOROK FORRÁSOK A Tisza-Maros-Körös-köz török birtoklását Gyula várának elfoglalása véglegesíti 1566-ban. Az aradi szandzsákot megszüntetik, az új központ immár a frissen meghódított vár és város, utóbbi hamarosan jelentősebb számú mohamedán polgári lakossággal gyarapodik. A rövid életű aradi szandzsáknak fennmaradt egy összeírása 1557/58-ból (VELICS-KAMMERER 1890, 203-204). A békési náhije falvai sajnos csak családonkénti összesítésben.

26 Ekkor 30 családfő) fizetett dzsizje-adót. Ez már a kettős adózás időszaka, az apácák ekkor adják először bérbe a falut. 1561-ben a gabona felét is a töröknek szolgáltatják be. A gyulai szandzsák (vagy liva) első összeírása 1567-ben készült.

27 Úgy tűnik, hogy a terület gazdasági potenciálját a török is felismerte, mivel a szentandrásihoz hasonló uradalmat szerveznek itt a szultán, vagyis a kincstár számára, legalábbis erre következtethetünk abból, hogy khászbirtok lesz Szentandrás, Ecser, Fábiánsebestyén, Mágocs, Királyság, Szénás és Szentetornya is (KÁLDY-NAGY 1982,25-26). Ekkor 68 adóköteles családot jegyeznek fel. Név szerint 139 felnőtt (15 évesnél idősebb) férfi szerepel a listán. Közülük 67 nős. Ez alapján számításba kell venni 67 feleséget, ilyeténképpen közvetetten 206 személyre van adatunk. Ehhez hozzászámíthatunk a 71 felnőtt fiúnak (és özvegy embernek) megfelelő 71 hajadont és özvegy asszonyt, valamint a gyerekek hozzávetőleges számát, mely a kettő összege, vagyis 142. így összesen 490 lakost kapunk (HORVÁTH-H. SIMON 1996, 410). A falu összesen 25 ezer akcsét fizetett. 1579-ben már 90 családot írnak össze, de az előbbi módszerrel számolva a lakosság száma már csak 344. Ok 50 ezer akcse adót róttak le (a dzsizje és a juhadó kivételével). Pusztán a családok számát tekintve 30%-os a lakosság növekedése, de a családtagok fogyását szem előtt tartva csaknem ugyanilyen arányú a fogyása. Időzzünk el egy kicsit a defterek névanyagánál. Az 1567-es vezetéknevek száma 53,

28 míg 1579ben 63.

29 Figyelembe kellett venni, hogy egyes neveket kisebb eltéréssel írnak a két defterben, de a 24 Békés megyéből még Kamut falu vámoltatott marhát, de nagyságrenddel kisebb értékben. 25 Az adatokat nem lehet mechanikusan kezelni, mivel 1567-ben Fábiánsebestyénen 2295juhot találnak a defterdárok, holott a két tizedjegyzékben jóval Királyság mögött szerepel. 26 A „ház"-ként fordított 'hane ' ugyanis családot jelent (KÁLDY-NAGY 1982, 19). 27 Az 1567-es és 1579-es összeírás részletesen közölt (KÁLDY-NAGY 1982, 184). 28 A nevek a következők: Aradi, Arki, Bácstó, Bagyó, Bakos, Bálás, Bálik, Bán, Berecsi, Boda, Bodó, Boróci, Bosnák, Csemőtin, Csomós, Csukás, Dobró, Domói, Döbröcsin, Duna, Ezsiás, Feltó, Hollódi, Horvát, Ihász, Jancsa, Javasos, Keresztös, Kincses, Kis, Kövér, Kövezs, Kum, Mudanik, Nagy, Ón, Óriás, Petkó, Sámson, Sikeres, Somogyi, Szabó, Szűcs, Szűr, Szűz, Tót, Török, Ugrón, Vanyiga, Varga, Vince, Virág, Zavacs. 29 Ekkor ezeket a vezetékneveket találjuk: Acél, Antal, Aradi, Aranyi, Bacsa, Bacstó, Bágyó, Bakos, Bálás, Baló, Barátó, Bat, Be res i kos, Berecs, Bíró, Bodó, Bodor, Bolder, Bosnak, Botor, Budai, Csapó, Csatárnak, Csomós, Dobói, Dobró, Dósa, Döbröcsin, Duna, Ercsi, Gyújtó, Horoka, Horvát, Katana, Keresztös, Kesene, Kincsös, Kis, Kórógy, Kovács, Kum(Kun), Nagy, Orgonás, Orgolai. Petkó, Rosos, Seres, Sikeres, Simon, Szabó, Szegedi, Szűcs, Szűz, Tót, Török, Ugrón, Vállas, Varga, Venyesző, Virág, Vitisa, Zavacs, Zsodó.