A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 8. (Szeged, 2002)

TÖRŐCSIK István: Királyság – egy középkori falu az írott források és a régészeti adatok tükrében

bizonyossággal meghatározni a lelet elrejtésének korát, a hasonló összetételű kincsleletek túlnyomó többsége a tatárjárás idején került a földbe.

7 A zűrzavaros időszakok, különösen a háborúk hasonló kincshorizontokban realizálódnak, ezek feltárásával és feldolgozásával a régészet és a numizmatika a — nem egy esetben szűkszavú — történeti forrásokat egészítheti ki. A kortárs és szemtanú Rogerius által említett peregi sáncok, valamint Sziget — a későbbi Gyula — megsemmisítése azt jelzi, hogy Békés megye területe nagymértékű pusztulást szenvedett ezen időszakban (KRISTÓ 1981,33-34). ZELEMERESTOL KIRÁLYSÁGIG Békés megye általunk vizsgált területéről korai írott források nem maradtak fenn. Nemcsak az Árpád-kor településeiről, birtokviszonyairól nincs adatunk, de a 14. századi állapotokat sem ismerjük. Tudjuk, hogy a szomszédos Szénás falu már e században a nagy kiterjedésű gyulai uradalom része, melyet 1387-ben a Losonczyak kapnak meg, ám a család kihalásával ismét a koronára szállt és Zsigmond 1403-ban Maróthi János macsói bánnak adományozta (KRISTÓ 1981, 53-54). Az uralkodó 1436 körül Hunyadi Jánosnak adományozott számos Békés, Csongrád és Csanád megyékben fekvő falut és pusztát, köztük valószínűleg Zelemérest is.

8 Ezzel létrejött a szentandrási uradalom, mely a gyulai várbirtok keleti szomszédja lett. 1456-ban Hunyadit megerősíti birtokaiban V. László király, ezen kívül új adományokkal is gyarapítja. Ezen oklevélben immár leírva is felbukkan Zeleméres (KRISTÓ 1967. 42-47).

9 Zeleméres 1456-ban már puszta, a Maróthyak viszont újratelepíthették, csakhogy a terület birtokjoga a Hunyadi családot illette a fönti adomány alapján. A „heves természetű" horogszegi Szilágyi Mihály — közelebbről nem ismert időpontban, de valószínűleg 1458-61 között — megrohanta Zelemérest, a falut elpusztította, lakóit pedig ugyanazon határban egy másik helyre telepíti. Ráadásul a Zeleméres nevet is eltörli, és szigorúan meghagyja a jobbágyoknak, hogy ezután Királyságnak nevezzék lakóhelyüket. A károsult Maróthy Lajos és Mátyás csak Szilágyi halála után jelentették az esetet Mátyásnak. A király 1461. május 5-én kelt levelében meghagyja Békés megye elöljáróságának az ügy kivizsgálását királyi megbízottak és az aradi káptalan emberei jelenlétében. A június 18-án lefolytatott vizsgálat a Marótiakat igazolta, szomszéd birtokosok (Halásztelekről, Szarvasról és Kákáról) és megyebeliek egyöntetűen a falu megsemmisítésének és a lakosság áttelepítésének tényét és jogtalanságát hangoztatták (HAAN 1870a, 221-223).

10 Ennek ellenére intézkedésről nincs forrás, de Haan feltételezi, hogy az igazságos Mátyás visszaadta a birtokot jogos tulajdonosainak. Nem így történt. Donáttornyát (és valószínűleg Királyságot is) a lippai vár (és közigazgatásilag Arad megye fennhatósága) alá rendelték, majd 1463. február 19-én kiállított oklevelében Mátyás édesanyjának adományozza (BOROVSZKY 1896, 151).

11 Néhány hónappal később az aradi káptalan előtt Teleki Varjasy János és Csirái Benedek familiárisok Szilágyi Erzsébet nevében tilalmazzák Mátyás királyt bizonyos Csanád, Zaránd, Arad és Békés megyei birtokok eladományozásától, melyek között Királyságot (Kyralsaga) is felsorolják (BLAZOVICH 1986, 11-12).

12 1480. július 4-én, Budán kelt oklevelében Szilágyi Erzsébet szigorú büntetések terhe alatt utasítja Szentmiklós, Csabacsűd, Királyság, Donáttornya, Komlós, Szentetornya és Ötvenablak községeket, hogy ispánjuk, Teleki Varjasy János rendelkezéseit teljesítsék (ÁNYOS 1927, 79).

13 1484-ben Mátyás megtiltja a világi és egyházi mél7 Van példa az 1210-es években vert pénzekkel záródó éremleletre is. 8 Erre vonatkozóan oklevelet nem ismerünk, de a későbbi megerősítés is Hunyadi saját nyilatkozata és a birtoklás ténye alapján történik. 9 Dl. 37634. Haan Lajos könyvéről Pesty Frigyes ír ismertetést a Századokban. Királyságot illetően egy adattal kiegészíti az általa olvasottakat. Ebben viszont összetéveszti Zelemérest a Zelemér nevű faluval (PESTY 1870, 475). Semmiképpen sem lehet egy a kettő, hiszen az előbbi Békés, míg a másik Csongrád megyében fekszik, és 1464-ben Szeri Apollónia és Katalin nem lehetett birtokos, az ekkor már — az alább ismertetett eseményekfolytán — megszűnt, és egyébként korábban is következetesen Zeleméresnek említett faluban. 10 Dl. 15577. 11 Szilágyi Erzsébet talán öccse „jogos " tulajdonára örökösként formálhatott igényt, de lehet, hogy csak véletlen egybeesésről van szó. 12 Dl. 15862.