A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 8. (Szeged, 2002)

VÖRÖS István: A kiskundorozsmai honfoglalás kori sír lova

A KISKUNDOROZSMAI HONFOGLALÁS KORI SIR LOVA VÖRÖS István Az M5-ÖS út nyomvonalán végzett régészeti feltárások során 1999 októberében a kiskundorozsmai Hosszúhát-halmon egy honfoglalás kori lovassír került elő (100. objektum, Bende Lívia - Lőrinczy Gábor - Türk Attila ásatása, MFM, Szeged). A sír feltárásakor a ló feje a keleti sírvég déli falánál, azzal párhuzamosan, ferdén a jobb oldalára dőlve, nyugati tájolásban feküdt. A bal oldali mellső lábvég (mc-ph. I.) a ló agykoponyája alatt északi, a két hátulsó lábvég (mt-ph. I.) a ló feje és a sír északi fala között — V alakban kissé szétnyílva egymás mellett — déli irányban feküdt. A hátulsó lábvégek közül a jobb oldali volt a keleti sírvéghez közelebb, a bal oldali tőle nyugatra került elő. A ló mellső hátulsó lábvégei között feküdt az egyik körte alakú füles kengyel, alatta az emberi csontváz egyik lábfeje volt. A másik azonos típusú kengyel az északi sírfal alsó harmadában álló helyzetben, a szájvasaknál kettétört kétkarikás, csuklós kéttagú vaszabla tőle délre került elő. A zabla oldalkarikái nagyok. A ló koponyája és az állkapocs párja összeroppant. A koponyacsont vékony, a fogazat teljes, microdont (1. táblázat). A felső záporfogsor h. 166, Pm. H. 92, M. h.: 74 mm. Az alsó zápfogsor h. 160, Pm. H.: 82, M. h.: 77 mm. A fogazaton ún. pontyfogazat (prognathia superior) kialakulása figyelhető meg. A P

2 rágófelület elülső végén fogcsúcs alakult ki. A felső P

3 fogoszlop elülső falának alsó harmadában jelentős kitüremkedés található. Az alatta levő P rágófelülete domborúra kopott. A nyelvcsonti ágak épek. A mellső végtag csontjai: 5 carpale, sin. mc2, mc fr., ph. I., dext. ph. I. Hátulsó végtag csontjai: 4 sin.-2 dext. Tarsale, sin.-dext. mt. (dext. darabokra tört), ph. I., sin. ph. II. fr. - III. fr. 3 sesamoideiim sup. 3 farokcsigolya (VIII-IX-X). Az egyetlen megmaradt patacsont (ph. III.) hordozó széle csúcsán sekély, U alakú bemetszés található. A lómaradványok közül hiányzik a talajmüvelés vagy a feltáráskor végzett földmunkálatok következtében a jobb oldali mellső szárcsont (mc.), valamint 3 ph. II. és 3 ph. III. A ló neme: kanca. A ló életkora: a fogazat statusa és a rágófelületek kopása alapján 5-5,5 év. A ló marmagassága, testalkata: a két metapodium hoszszúságméretéből Vitt-módszerével számított marmagasság 139,2 cm, közepes testmagasságú. A metapodiumok középhosszúak és középkarcsúak, az első ujjcsontok (ph. I.) hosszúak. A mc karcsúsági index-értéke 14,8. A mc/mt hosszúsági méretarány 0,828. A patacsont (ph. III.) kicsi. A postcranialis csontok méreteit a 2. táblázat tartalmazza. A ló mortalitása: nyár (április/május - október). A lómaradványok „in situ", valamint a másodlagos helyzetű emberi lábfej előfordulása alapján egyértelműen megállapítható, hogy a lóáldozat bemutatása, illetve maradványainak a sírba helyezése a temetés után később történt. Hogy a sír bolygatása mennyi idő elmúltával történhetett, jelezheti az a megfigyelés, amely szerint az emberi lábfejek elmozdításakor az ujj csontokat már nem, a lábközépcsontokat még egyben tartották az ízületi szalagok. A kiskundorozsmai honfoglalás kori sírban egy lóbőr nélküli részleges ló utótemetésére került sor. A sír keleti végébe a lónak csak a feje (koponya + mandibulapár) és a négy lábvége került. P2 P3 P4 Ml M2 M3 Felsőfog h. 35 29 26,5 26.5 26 24,5 sz. 24 27 25,1 25 24,2 18,5 Pc. h. 12 10 11 12 10 m. 55 72 61 62 72 68 Alsófog h. 30 27 25,2 24 25 27 sz. 15 1 6.5 16,1 14,2 15 12,5 m. 46 70 75 65 62 67 1. táblázat: Kiskundorozsma-Hosszúhát-halom 1999. A lófogak méretei (mm) (h.: hosszúság, sz.: szélesség, Pc. h.:protoconus h., m.: magasság) Tabelle 1: Kiskundorozsma-Hosszúhát-Hügel, 1999. Die Größenangaben der Pferdezähne (mm) (h. : Länge, sz. : Breite, Pc. h. : Länge des Protconus Protoconus, m. : Höhe)