A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 8. (Szeged, 2002)
MARCSIK Antónia – BERECZKI Zsolt: A kiskundorozsmai Hosszúhát-halom feltárt honfoglalás kori sír csontvázának embertani jellemzése
A KOPONYA ÉS A POSTCRANIALIS CSONTO A csontvázlelet metrikus jellemzőit Martin méretei és méréstechnikája szerint (MARTIN 1928) vizsgáltuk, a kiértékelésnél figyelembe vettük Alexejev és Debec munkáját is (ALEXEJEV-DEBEC 1964). A koponya töredékessége azonban nagymértékben csökkentette a legfontosabb méretek felvételét, lásd a 3. táblázatot. A koponya széles, alacsony, a szemüreg közepes, a mandibula széles (go-go), corpusának magassága közepes, a ramus alacsony, szélessége közepes. A két indexérték alapján a koponya nagyon alacsony, a szemüreg chamaekonch. Az anatómiai variációk és különböző morfológiai jellegeket figyelembe véve említhető a torus palatinus (kismértékű). A koponya norma laterálisban — a feltehetően brachymorph tendenciája révén — curvoccipital lehetett, alveolaris prognathia, tuberculum marginale kifejezett, fossa canina sekély. Orrcsontok kiállóak. 8. 148 20. 98 51. 42 52. 33 66. 104 69. 70. 55 71. 34 20:8 66,62 52:51 78,57 3. táblázat: Koponya méretei, jelzői Tabelle 3: Die Größenangaben und Parameter des Schädels METRIKUS ÉS MORFOLÓGIAI JELLEMZÉSE A jobb humerus értéke 304 mm, ez az egy érték azonban nem engedi meg a termetre való következtetést. A vázcsontok közül a claviculákon az extremitas sternalison, a tuberositas claviculae és a körülötte lévő területen entesopathia nyoma látható. A humerusokon a tuberositas deltoidea erősebb kifejlődésű. A jobb tibián, a distalis epiphysis lateralis oldalán kb. 4 cm hosszúságú, 2 cm szélességű ligámentum vagy izom szakadásából eredő ossificatio figyelhető meg. A koponyán feltűnő a senilis osteoporosisból eredő koponyafal elvékonyodása, valamint a sutura squamalis egy részének teljes ossificatiója (1. kép 1). Ezen a területen egy hosszanti bemélyedés (kb. 6 x 2-2,5 cm) figyelhető meg, endocranialisan pedig ennek megfelelően egy hosszanti kiemelkedés. A bemélyedt területen a lamina externa teljesen sima. A jobb os parietalén, az eredeti sutura sagittalis középső területén jelképes trepanáció nyoma látható. A bemélyedés kör alakú, kb. 0,5 cm-es átmérőjű, mélysége kb. 0,3 cm, szélei simák, felszíne kissé erodált. A beavatkozás a lamina externát és kis mértékben a dipólét érintette (1. kép 2). A jelképes trepanációnak megfelelő endocraniális területen semmilyen elváltozás nincs. A koponya europid jellegű, a töredékes megtartás nem engedi meg a közelebbi típus megállapítását. ÖSSZEFOGLALÁS A 100. objektum töredékes férficsontváza a rendelkezésünkre álló életkormeghatározó jelzők alapján idősnek (60-70) mondható. A temporalis terület hosszanti bemélyedése hosszú ideig tartó nyomás miatt alakulhatott ki, aminek következtében a sutura squamalis ezen a területen teljesen elcsontosodott. Sapka vagy egyéb fejen használt kötés nyomó hatását tételezhetjük fel. A clavicula entesopathiája a ligamentum costoclaviculare erős igénybevétele miatt alakult ki, ez a felső végtag intenzívebb használatára utal, amivel kapcsolatos a tuberositas deltoidea erősebb fejlettsége is. A jelképes trepanációt az egyén későbbi életévében végezhették, a bemélyedés felszíne erodált, poroticus. Szimbolikusan trépanait koponyákat szinte valamennyi 10., illetve 10-11. századi embertani anyagban kisebb-nagyobb százalékban megfigyelhetünk (NEMESKÉRI ET AL. 1960a; L1PTÁK 1983). Fóthi Erzsébet és munkatársai a Közép-Volga-vidékről a
