A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 8. (Szeged, 2002)

BENDE Lívia – LŐRINCZY Gábor – TÜRK Attila: Honfoglalás kori temetkezés Kiskundorozsma-Hosszúhát-halomról

A KISKUNDOROZSMA-HOSSZUHAT-HALOMISIR LELETEIRŐL A nyíltegez A bal felkar mellé helyezett vaspálcás tegez merevítéséböl több mint harminc darab, kisebb-nagyobb töredéket tártunk fel (4-7. kép), részben másodlagos helyzetben. A vasból készült pálcák és pántok töredékei a bolygatás miatt nem teszik lehetővé a tárgy pontos rekonstrukciójának elvégzését, azonban formai hasonlóságot mutatnak a korábban már in situ megfigyelt és rekonstruált tegezek szerkezetének elemeivel (RÉVÉSZ 1985; KÜRTI 1992; MESTERHÁZY 1994; KÜRTI 1996; RÉVÉSZ 1996. 169-175; KISS 2000, 78). A korábbi feltárásokból tudjuk, hogy a tegezben a nyílvesszőket hegyükkel felfelé tárolták (vö. RÉVÉSZ 1996. 171). Az általunk feltárt sírban mind a négy nyílhegy másodlagos helyzetben ugyan, de egymáshoz közel, a koponya bal oldalán került elő (T/l, 3, 7; 4. kép), ezért véleményünk szerint a nyíltegezt szájával fölfelé, a sír nyugati végének irányába helyezték a halott mellé. A tegezt vaspánt és -pálcák merevítették. A mindössze három darab pánttöredék valószínűleg a nyakpánt része volt. Az egyik töredék kimozdított helyzetben, közvetlenül a koponya mögött került elő, vagyis a tegezszáj közelében (T/2; 6. kép 1). A másik kissé távolabb, a felkar mellett volt (T/14; 6. kép 2), és a sírtól 1,5 m-re is előkerült a pánt egy darabja (6. kép 3). Belső oldalukon bőrmaradvány figyelhető meg, amely tovább erősíti nyakpántként való meghatározásukat. Fenékpánt esetében ugyanis szegecsek helyett szeget, illetve falenyomatot várhatnánk a pántból befelé nyúló szegecsek végén, mivel a tegezfenék általában deszkából készült. A tegezfenék pánttal történő merevítésének hiánya gyakori a honfoglalás kori tegezek esetében (RÉVÉSZ 1985, 38). Az oldalfalat merevítő lapos, keskeny vaspálcák töredékeinek többsége a tegezszáj környékén, illetve a tegez felső felében került elő (4. kép). Amint más esetekben megfigyelték, az oldalpálcák többsége a nyakpántról indult (RÉVÉSZ 1985, 40), így volt ez valószínűleg ebben az esetben is. Többségében másodlagos helyzetük miatt azonban nemigen állapítható meg, hogy a tegez teljes hosszában futottak-e, valószínűbb azonban, hogy nem. A tegezek átlagos hossza 70-80 cm körüli volt, ebben a sírban ekkora a távolság a keresztpánt darabja (T/2) és a tegez aljába mélyeszteti kampó (T/20) között, amely kb. 30 cm-re feküdt a pánttöredékektől. Az oldalpálcák darabjai között megtalálható a két fúggesztőfül töredéke is (T/5, 12; 7. kép 1-2). Különösen a T/5, töredék esetében feltűnő, hogy a fúggesztőfül külső oldalán a vaspálca laposra kalapált, kör alakban kiszélesedik, és középen szegecs üti át, belső oldalán fa- és bőrmaradvány figyelhető meg. A fúggesztőfül kisméretű íve egy 0,5 cm vastag függesztőszíj áthúzására volt alkalmas. Az oldalpálcák töredékeinek belső oldalán szinte valamennyi esetben látható fa-, illetve bőrmaradvány. Révész László hívta fel a figyelmet arra, hogy a vaspálcák önmagukban nem lehettek alkalmasak a tegez falának merevítésére, mivel azok az esetek többségében nem futottak végig a fenéklemez és a nyakpánt között

37 (RÉVÉSZ 1985, 41). Véleményünk szerint a Kiskundorozsma-hosszúhát-halomi sírban megfigyelt famaradványos oldalpálca-töredékek a tegez két oldalán futottak — ahogy azt nagyjából a töredékek elhelyezkedéséről készült rajz is mutatja (4. kép), ahol egy-egy faléc merevítette a tegez oldalát, hasonlóan a hódmezővásárhely-nagyszigeti 22. sír tegeze alapján készült rekonstrukcióhoz.

38 Néhány bőrmaradványos oldalpálca-töredék esetében is látható szegecs (pl. T/6; 7. kép 11), itt feltehetően a bőrből készült oldalfalat és a merevítőpálcát rögzítették egymáshoz, ezzel is növelve a tegez oldalának tartását. A tegez oldalának nyitásánál használt fogantyú töredéke lehet a T/l 1. töredék (7. kép 3).

39 A közel 3 7 Megállapítását 1996-ban, a karosi tegezek esetében tett megfigyelései alapján annyiban módosította, hogy az ott feltárt tegezeknél bal oldalon biztosan, a jobb oldalon pedig valószínűleg végigfutottak az oldalpálcák a fenékpánttól a fedélig (RÉVÉSZ 1996, 173). 38 Révész László további példákat is említ, ahol a tegez oldalpálcáinak szegecsein famaradvány látható: Algyő-258. kútkörzet 11. és 25. sír, illetve Kiszombor-B temető 167. sír, ahol az oldalpálcák alatt a faléc maradványa is megfigyelhető volt (RÉVÉSZ 1985, 42). Rekonstrukciója szerint a vas oldalpálcát, a fa alátétlemezt és a bőrből készült tegezfalat a vaspálcán megfigyelt 3-5 mm hosszú, visszakalapált végű szegecsek fogták össze. Rekonstrukciójával egyetértve itt jegyezzük meg, hogy bár az esetek többségében a fa alkatrészeket valóban szegeitek, a fentiek szerint nem példa nélküli a szegecselésük sem. 39 A T/12, pálca 3 db töredéke, illetve a T/l 1. számmaljelölt fogantyú egymás mellett, párhuzamosan feküdt a bal felkar külső oldalán. Az egyik T/l 2-es töredék összeillik a fogantyú pálcájával, egy másik töredék viszont a T/8-as pálcatöredékek egyikével illeszkedik.