A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 8. (Szeged, 2002)

BALOGH Csilla: Régészeti adatok Bács-Kiskun megye területének kora avar kori történetéhez. Előmunkálatok a Duna–Tisza köze avar kori betelepülésének kérdéseihez

14. Fülöpszállás 24 (CSALLÁNY 1956, No. 297) 75. Fülöpszállás (Fülöpszállás-Temetői út) (CSAL­LÁNY 1953. 137; KOVRIG 1955, 36; CSALLÁNY 1956, No. 296; CSALLÁNY 1963,33) 16. Gátér (KADA 1905; KADA 1906; KADA 1908; CSALLÁNY 1953. 137: KOVRIG 1955, 34; CSALLÁNY 1956, No. 303; CSALLÁNY 1963, 33) Kora avar sírok: 11. sír (ötvössír), 167. sír, 176. sír, 193. sír (lovassír), 212. sír (lovassír), 239. sír (lovassír). 25 Kora avar jellegű leletek, melyek sírszámok szerint nem azonosíthatók: 1. Egybeöntött pajzstestű bronzcsat (9. kép 1). A csatkarika ovális, kissé profilait, a csattest a nyakrészen kerek lyukkal áttört. Hátoldalán felerősítésére két öntött fül szolgált. H.: 4,3 cm, sz.: 2,9 cm. 2. Egybeön­tött pajzstestű bronzcsat (9. kép 2). A csatkarika ovális, profilált, a csattest a nyakrészen ugyancsak lyukkal áttört. Hátoldalán három, öntött fül szolgált felerősítésére. H.: 4,7 cm, sz.: 2,7 cm. 3. Öntött bronz, Talakú akasztóveret (9. kép 3). Felső része négyzet alakú, két vízszintesen ha­ladó, vésett párhuzamossal díszített. Szára nyújtott. Hátol­dalán felerősítése négy öntött füllel történt. H.: 4,4 cm, sz.: 1,9 cm. 4. Préselt, sima, bronz nagyszíjvég (9. kép 4) elő­és hátlapja. Mindkettő felső szélénél két-két apró lyukkal áttört, melyek a felerősítő szegecsek helyei. A hátlap töre­dékes. H.: 8,1 cm, sz.: 2,6 cm. 5. Préselt, sima, bronz nagy szíjvégek (9. kép 5-6) előlapjai. Felső szélüknél apró kerek lyukak, a felerősítő szegecsek helyei. Az egyik pe­reme helyenként hiányos, a másiknál a lekerekített alsó rész letört. H.: 8,3 cm, sz.: 2,2 cm, h.: 3,9 cm, sz.: 2,4 cm. 6. Préselt, sima, bronz nagyszíjvég (9. kép 7) hátlapjának darabja. Alsó fele hiányzik. H.: 5 cm, sz.: 2,1 cm. 7. Ezüst­lemezből préselt, sima, peremes kisszíjvég (9. kép 8) elő­lapja. Egyenes felső szélénél ezüstszegeccsel van átütve. H. : 5 cm, sz.: 1,6 cm. 8. Bronzlemezből préselt, sima, peremes kisszíjvég (9. kép 9) ónozott előlapja. Felső, egyenes szélénél egy apró lyukkal áttört. H.: 4,6 cm, sz.: I, 7 cm. 9. Bronzlemezből préselt kisszíjvég (9. kép 11) sima hátlapja. Szélénél hiányos. H.: 4,4 cm, sz.: 1,6 cm. 10. Sima ezüstlemezből préselt kisszíjvég (9. kép 12) elő­lapjának darabja. H.: 3,4 cm, sz.: 1,5 cm. 11. Sima bronz­lemezből készített, széles kisszíjvég (9. kép 13) töredékes előlapja. Felső egyenes szélénél két apró lyukkal áttört. H.: 2,5 cm, sz.: 2,4 cm. 12. Nagyszíjvég oldalpántja (9. kép 10). Vékony bronzpántból hajlított, U alakú. 13. Ön­tött bronz, tokos szíjvég (9. kép 14). Elülső oldalán hosszanti, vésett vonalpárral díszített. H.: 4,5 cm, sz.: 1 cm. 14. Nagylemezgömbös arany fülbevalópár (10. kép 1). A nyitott fülkarikák csavartak. Erre van ráhúzva egy kisebb gömb, amelyhez alulról három hasonló méretű gömbön keresztül kapcsolódik a nagy lemezgömb. A ki­sebb gömbök találkozásánál granulációkból álló gyöngy­drótok vannak. A nagygömböt négy, szimmetrikusan el­helyezett, préselt félgömb alakú kitüremkedés díszíti, melyek granulációkból álló kerettel vannak körbevéve. Köztük a gömb felülete kereszt alakban elhelyezett, apró granulációkkal van kitöltve. H.: 3,6 cm, összsúly: 3,5 g. 15. Nagylemezgömbös arany fülbevalópár (10. kép 2). A nyitott fülkarikák csavart huzalból vannak kialakítva. Ezekre vannak ráhúzva azok az aranygömbök, melyekhez három-három kisebb gömb, és egy-egy nagylemezgömb kapcsolódik. A gömbök granulációkból álló gyöngydrót­tal díszítettek. FL: 4,3 cm, összsúly: 9,2 g. 16. Nagy­lemezgömbös arany fülbevalópár (10. kép 3). A kerek átmetszetű fülkarikák nyitottak. Ezeken két-két apró hu­zalkarika között lógtak a négy kisebb és egy nagy, díszí­tetlen lemezgömbből álló függők. A csüngőrészeket a ka­rikákhoz kötő tagok hiányoznak. Az egyik fülbevaló gömbjei sérültek, deformálódtak. H.: 3,6 cm, összsúly: 5,3 g. 17. Világosszürke, homokkal soványított, korongolt ki­öntőcsöves edény (10. kép 4). Pereme profdált, hornyolt szalagfűle a vállból indul és a vállra támaszkodik. Teste tojásdad, vállán bekarcolt hullámvonalköteg, alatta párhu­zamos vonalköteg díszíti. Ma.: 20,5 cm, szá.: 10,5 cm, has átm.: 16 cm, fá.: 8,3 cm. 18. Világosszürke, homokkal so­ványított, korongolt kiöntöcsöves edény (10. kép 5) töre­dékei. Vállrészen bekarcolt párhuzamos vonalkötegek között hullámvonalköteg látható. 19. Világosszürke, ho­mokkal soványított, korongolt agyagkulacs (10. kép 6). Nyakból induló, vállra támaszkodó, árkolással tagolt, szimmetrikusan elhelyezett szalagfülei vannak, melyek­nek folytatásában a test oldalán széles hornyolat húzódik körben. Hátoldala lapos, előoldala kissé csúcsos, koncent­rikus díszítésű, bekarcolt körök között befésült hullámvo­nalkötegek haladnak. H.: 24,5 cm, pá.: 4 cm, has átm.: 20 17. Imrehegy (HORVÁTH-H. TÓTH-V. SZÉKELY 1988, 43; H.TÓTH 1990, 150) A községtől nyugatra, a keceli határ közelében 1965-ben mélyszántás alkalmával lándzsa és ló­szerszámok kerültek elő, melyek Kosztka Ferenc 24 A fülbevaló valószínűleg a kiskunfélegyházi múzeum háborús veszteségei közé tartozik, nincs nyoma a leltárkönyvekben és a régészeti gyűjteményben! 25 A felsorolásba csak a biztonsággal az avar kor korábbi periódusába sorolható sírokat tüntettük fel. Ezen kívül még néhány sírról (14., 4L, 136., 157., 213., 216. és 238.) a leírás alapján valószínűsíthető, hogy korai jellegű síregyüttesről van szó. Mivel a temető leletanyagának jelentős része elpusztult, a maradék leletek sírszám szerint teljes bizonyossággal jelenleg nem azonosíthatók, ezért e sírok besorolása is bizonytalan. Bóna István a szegvár-sápoldali sírról szóló tanulmányában meghatározott egy korai sírcsoportot (BÓNA 1979, 29), azonban ezzel nem minden esetben értünk egyet: a 116., 150., 161. és a 203. sírok inkább már a közép avar kor felé vezetnek. 26 KaJM ltsz.: 55.24.126-127.; 55.27.35.; 55.28.38, 44., 69-77., 86., 114, 154-155.; 55.29.1.

Next

/
Thumbnails
Contents