A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 8. (Szeged, 2002)

HEINRICH-TAMÁSKA Orszolya: Megjegyzések a kora avar kori ötvösművészethez a fogazással díszített leletek kapcsán

alapján nem tűnik elképzelhetetlenek, hogy a fogazás egy technológiai fogást imitáló ornamentikaelem, mégha ennek bizonyításához egy átfogó stilisztikai kiértékelés elengedhetetlenek tűnik is. A fogazással díszített leletek rendkívül sokoldalú technológiai spektrumot mutatnak, és ötvöstechnikai szempontból többnyire egyedülállóak a korabeli avar anyagban. Ez nemcsak arra vonatkozik, hogy nagy részben öntött leletekről van szó, hanem az előállításhoz szükséges munkaeszközök használatára éppúgy, mint a bevonatok és berakások alkalmazására, valamint az ötvöstechnikai színvonalukra. Mint már Daim is megállapította, sok szempontból ezeken a tárgyakon találhatjuk meg először a közép, de főleg a késő avar korban általánossá vált technológiai fogásokat, még ha a közvetlen kapcsolatot nem is lehet bizonyítani (DAIM 2000, 161-162), sőt valószínűbbnek tűnik, hogy különböző forrásból származnak (WERNER 1986, 44-47). Azonban elgondolkodtató, hogy vannak-e ezeknek a technológiai ismereteknek regionális gyökerei, amelyek az ismert régészeti korszakokban átfogóan jelentkeznek. Ha a külső befolyások szerepét nézzük, akkor két irányba, Bizánc és a Meroving-világ felé találunk kapcsolatokat.

85 E befolyások részletesebb formái azonban még megoldatlan problémát jelentenek. Ami a fogazással díszített tárgyakat illeti, az ötvössírok mellett ezek képezik a kora avar kor legfontosabb fémtechnika-művészeti forrását. De nemcsak az ötvöstechnikai színvonal, hanem az alapanyagok, az arany bevonatok, valamint a fogazott tárgyaknak a korabeli gazdag mellékletű sírokban való előfordulása is viselőjük jólétét sugallja, és felveti szociális, etnikai hovatartozásuk kérdését. Erre a választ, ha egyáltalán lehetséges, csupán a stilisztikai értékeléssel párhuzamosan várhatunk. Csak ezzel összekötve alakulhat ki képünk arról, hogy miképp hathatnak egymásra a különböző technológiai ismeretek és a stilisztikai formavilág.

86 IRODALOM ANNHEUSER 1999 Annheuser, K.: Im Feuer vergoldet. Geschichte und Technik der Feuervergoldung und der Amalgamversilberung. Stuttgart 1999. ARMBRUSTER 2002 Armbruster, R.: Goldschmiede in Haithabu. — Ein Beitrag zum frühmittelalterlichen Metall handwerk. BAÍH34 (2002) 87-200. ARRHENIUS 1971 Arrhenius, B.: Granatschmuck und Gemmen aus nordischen Funden des frühen Mittelalters. Stockholm 1971. ARRHENIUS 1975 Arrhenius, B.: Die technische Voraussetzungen für die Entwicklung der germanischen Tierornamentik. FMS 9 (1975) 93-109. ARRHENIUS 1985 Arrhenius, B: Merovingian Garnet Jewellery. Emergence and Social implications. Stockholm 1985. ARRHENIUS 1986 Arrhenius, B: Einige christliche Paraphrasen aus dem 6. Jahrhundert. In: Zum Problem der Deutung frühmittelalterlicher Bildinhalte. Hrg.: Roth, H. Sigmaringen 1986, 129-151. AUFLEGER 1996 Aufleger, M.: Metallarbeiten und Metallverarbeitung. In: Die Franken. Wegbereiter Europas. Ausstellungskatalog. Hrg.: Wieczorek, A. - Périn, P. - v. Welck, K. - Menghin, W. Mannheim 1996,618-628. AWAREN 1985 Awaren in Europa. Schätze eines asiatischen Reitervolkes 6.-8. Jh. Frankfurt am Main 1985. AXBOE 1981 Axboe, M.: The Scandinavian gold bracteates. AcAr 52 (1981) 1-100. AXBOE 1988 Axboe, M.: Probleme der Brakteatenhersteliung. FMS 22 (1988) 158-169. BAKAY 1973 Bakay K.: Az avarkor időrendjéről. Újabb avar kori temetők a Balaton környékén. — Zur Chronologie der Aw arenzeit. Neue aw arenzeitliche Gräberfelder in der Umgebung des Plattensees. SMK 1 (1973) 11-62. BÁLINT 1993 Bálint, Cs.: Probleme der archäologischen Forschung zur awarischen Landnahme. In: Ausgewählte Probleme europäischer Landnahmen des Früh- und Hochmittelalters. Hrg.: Müller-Wille, M. - Schneider, R. I. Sigmaringen 1993, 195-273. BÁLINT 1995 Bálint Cs.: Kelet, a korai avarok és Bizánc kapcsolatai. Szeged 1995. BÁLINT 2000 Bálint M.: Az avarkor kőbetétes övei. In: A népvándorláskor kutatóinak 9. konferenciája. HMRK 2 (2000) 125-134. BÁRDOS 1995 Bárdos, E.: La necropoli di Zamárdi. In: Gli Avari. Red.: Menis, G. C. Friul 1995,151-163. BÁRDOS 1998 Bárdos E.: A Kárpát-medence legnagyobb avar kori temetője. Kaposvár 1998. BÁRDOS 2000 Bárdos, E.: La necropoli avara di Zamárdi. In: L'oro degli avari. Red.: Ärslan, E. A. Buora, M. Milano 2000, 76-141. 85 Már Felde h is ezt a két irányt vélte felfedezni a kora avar kori leletanyagban, a fogazásos leletek kapcsán (FETTICH 1926, 28). 86 A cikk folytatásaként a fogazott leletek stilisztikai analízisével szeretnénk foglalkozni.