A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 8. (Szeged, 2002)

HEINRICH-TAMÁSKA Orszolya: Megjegyzések a kora avar kori ötvösművészethez a fogazással díszített leletek kapcsán

— az utóbbi stabilitása érdekében — együtt préselnek, nem egyedülálló a kora avar kori leletanyagban (1. kép 5).

45 Terminológiai szempontból nem érdektelen, hogy nem tekinthetjük-e ezt a módszert a fóliás aranyozás egy formájának. Oddy meghatározása szerint a fóliás aranyozás abból áll, hogy egy tárgy köré, illetve fölé aranylemezt helyezünk, amit olyan módon rögzítünk, hogy vagy a tárgy szélén visszahajtjuk, vagy közvetlenül összeszegecseljük az alaplappal. Ennek alapján a fenti tárgyakat is ebbe a kategóriába sorolhatjuk, mivel itt is csupán mechanikus összekapcsolásról van szó.

46 A fogazott díszü tárgyak között préselt aranylemezek csak a kölkedi temető B 119-es sírjában, egy fatál vereteiként fordultak elő (Köl/Bl 19/1—4). Ugyanilyen vékony, egyrétegű ezüst- és bronzlemezeket használtak fel fakapszulák vereteiként. A fogazásos leletcsoportban erre is ismerünk néhány példát (1. kép 6; 2. kép l).

47 A lemezeket szögecsek segítségével rögzítették az alapra (1. kép 6). Az itt tárgyalt fogazással díszített aranyleletek, a további sírmellékletek alapján is, kizárólag gazdag sírokból ismertek. A fogazásos tárgyak között az arany mellett nagyobb számban találkozhatunk ezüstleletekkel. Ezeknek nagy részét aranyréteggel vonták be. Érdekes az a megfigyelés, hogy szinte kivétel nélkül csak az öntött leleteket aranyozták, a préselteket nem (ld. katalógus). Az egyetlen kivételt egy zamárdi sírban talált késtokveretek jelentik (Zam /518-18/3-6). Préselt ezüstleletek, a meghatározható esetekben, kizárólag női sírokból ismertek, elsősorban öv vagy övcsüngő tartozékaként, valamint kapszulaveretként. Aranyozás nélküli öntött ezüsttárgyat pedig eddig csak Zamárdiból és Keszthelyről ismerünk (ld. katalógus). Az ezüstből készült, fogazással díszített tárgyak lelőhelyei, a Cosoveni de Jos-i fibulán kívül, földrajzilag a Dunától nyugatra fekvő területeken sűrűsödnek.

48 A bronzleletek azonban, függetlenül attól, hogy öntöttről vagy présekről van szó, kibővítik ezt a képet kelet felé (7. kép).

49 Azonban itt is megfigyelhető az ezüsttárgyaknál már tárgyalt kapcsolat, hogy az öntöttek, a préseltekkel ellentétben, aranyozva vannak (ld. katalógus). Mind az anyagválasztást, mind annak megmunkálását tekintve eltér a többi leletünktől két vastárgy (Halb/0/1; Nos/14/1), amelyek az avar szállásterület két ellentétes széléről kerültek elő (7. kép). Mindkettő felületén nemesfém bevonat figyelhető meg. A tárgyak megmunkálása: a felület kovácsolással való alakítása és a mintázat vonalainak bemélyítése, sok hasonlóságot mutat a tausírozással. Itt is ki kellett vájni a vasalapból a később ezüst- és a sárgaréz szálakat befogadó mélyedéseket, avval a különbséggel, hogy itt nem lettek a vájatok kitöltve. A vájat formája a felhasznált munkaeszközöktől függ (GUSSMANN 1994, 138f; BREPOHL 1980, 362fí). A halbturni csat testén látható díszítés ék alakúan kiképzett vonalakból áll, ami egy ék alakban végződő ún. árvéső használatára utalhat. A noslaci szíj vég kereszt alakú motívuma félkör alakú keresztmetszetet mutat, ami egy gömbölyű végű szerszámtól származhat (2. kép 2).

50 A felhasználandó anyag kiválasztása és az alapforma elkészítése az előállítás első két lépésének tekinthető. A megmunkálás ezzel csak nagyon ritkán ér véget. Ezt követően a legtöbb tárgy további kezelésben részesül: a felületet finomítják, polírozzák, bevonják vagy éppen a díszítést viszik fel, illetve kidolgozzák. Ezeknek a technikáknak a nyomai szintén megfigyelhetők a kész tárgy felületén. A következőkben ezeket az eljárásokat ismertetjük, illetve elemezzük. 45 Kunszállás 32. sír varkocsszorítója (publikálatlan, KaJM). Továbbá pl. Kiskörös 2. sír (HORVÁTH 1935, 34-35). 46 Ennek ellenére fontos lenne megállapítani, hogy nem használtak-e valamilyen ragasztóanyagot a két lemez összefogására, valamint az aranylemez vastagsága is meghatározó (ODDY 1985, 65, 51, 19. kép). 47 Bud/397/1-2, Bud/770/1, Bud/874/1-2, BudCsH/7/1; Csák/262/1; Csák/284/1; Csák/349/1; Csák/397/1; Vár/20/1. 48 A Cosoveni de Jos-i fibula több szempontból is erősen elüt az egyéb fogazással díszített leletektől. Az egyetlen, több publikációban bemutatott kép alapján azt sem lehet egészen biztosan eldönteni, hogy fogazásos leletről van-e szó. Mivel azonban nem volt lehetőségem a leletet személyesen tanulmányozni, felvettem a katalógusba, mert az irodalom minifogazoítat tartja számon. Legutóbb CURTA 1994, 239, 246-250; VAGAL1NSK11994, 268-269. 49 A térképalapot Péter Stadlernek köszönhetem. 50 Theophilus Prespyter is különböző árvésőformákat ír le, amelyek különböző formájú mélyedéseket hagynak maguk után (BREPOHL 1987, 74, Kap. 11). Brepohl a mai ötvöstechnikában használatos árvésőformákat ismerteti (BREPOHL 1980, 223f).