A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 8. (Szeged, 2002)

NAGY Margit: A gepida sasfejes csatok és kapcsolataik

csatlemez (6. kép 6; 12. kép 3; 15. kép 1); h.: 10,2 cm; a csatlemez h.: 6 cm, sz.: 4,3 cm; TJM ltsz.: 68.12.158+159. (BÓNA 1974, 101, 14. t.; BÓNA 1976;NAGY 1984,225, 16 ábra2). II. Erdélyi típus 1/ Cipau/Maroscsapó (Reg. Cluj, Ro): torzított koponyájú sírlelet. Aranyozott ezüst, niellóval és almandinberakásos középlemezzel (4. kép 1; 7. kép 1). A csatlemez hátlapját poncolt díszű bronzlap alkotja; h.: 14,7 cm, a lemez 5x5,5 cm; Kolozsvári Régészeti Múzeum ltsz.: 7893 (RUSU 1959, 486-489, Abb. 2-3). 21 Fundatura/Szamosjenő (ineu/Kisjenő, jud. Cluj, Ro): aranyozott ezüst, niellóval, almandinberakásokkal (4. kép 1 ; 7. kép 1 ; 15. kép 2); h.: 11 cm, a lemez 4,5x4,5 cm. Kolozsvári Régészeti Múzeum ltsz.: 54197 (BUDAY 1907, 65; RUSU 1959, 489-190, Abb. 4-5. CSEH 1993, 94; CSEH 1990, 48, Liste 11,3; GOLDHELM 1994, 236, Nr. 100). 3/ Valentine-Arnesp (Fr): aranyozott bronz, vörös almandinberakásokkal (4. kép 2; 7. kép 2); h.: kb. 12 cm (VINSKI 1968, 323-324, Abb. 6). A madárfej a jellegzetes csőrforma, az ún. „sólyomfog" alapján sólyomnak határozható meg. 4/Keres (U), 152. alsó sír (1904): aranyozott ezüst (7. kép 8); h.: kb. 13,5 cm; Szentpétervár, Ermitázs (AMBROZ 1968, 14-5, Ris. 1. 1; AJBABIN 1990, 32-33, Ris. 29. 2). 5/ Keres (U) vagy Taman, Zaporojsky-gyűjtemény: csatlemez (7. kép 11); h.: 8,4 cm (AJBABIN 1990, Ris. 29. 4; KAZANSKI 1999, 101, Abb. 95. 3). ///. Duna-vidéki típus 1/ Kovin (Bánát, Yu), községi park: 1852-ben előkerült, szórvány, aranyozott ezüst(?), poncolt csat (5. kép 1 ; 7. kép 4), a középlemez hiányzik, a nyakon kőlap helye; h.: 10,6 cm; Vrsaci Múzeum (VINSKI 1968, 317-318, Abb. 2). 21 Észak-Szerbia (Yu): bronz vagy rosszezüst csatlemez, aranyozásnyomokkal (5. kép 2; 7. kép 5); poncolt; h.: 10 cm; Belgrádi Múzeum (VINSKI 1968, 318-319, Abb. 3). 3/ Iatrus/Krivina (Russe körzet, Bu) I. réteg, 1958: aranyozott bronz csatlemez, almandinfoglalatokkal (5. kép 4; 7. kép 6); h.: 10,8 cm, sz.: 5,5 cm; Történeti Múzeum, Russe (HARALAMBIEVA 2001, 457, Abb. 3. 2). 4/ Rispass (Keleti Balkán, Bu): aranyozott bronz, almandinfoglalatokkal (5. kép 3; 7. kép 6); h.: 7 cm, sz.: 5 cm; Történeti Múzeum, Sumen ltsz.: C 174 (HARALAMBIEVA 2001, 459, Abb. 3. 1). 5/ Keres (U): aranyozott ezüst, almandinberakásokkal (7. kép 9; 15. kép 3); h.: 16,5 cm, a karika sz.: 7,5 cm; a lemez 6

X

6 cm; Museum für Vor- und Frühgeschichte, Berlin (GÖTZE 1907, Nr. 32, Taf. VIII. 2; RUSU 1959, 497-498, Abb. 8, 4; AMBROZ 1968, 13-14, Ris. 1. 5; AJBABIN 1990, 34, Ris. 26. 2).

32 IRODALOM AJBABIN 1990 Ajbabin, A. I.: Chronologija mogilnikov Kryma posdnerimskogo i rannesrednevekovogo vremeni. — Die Chronologie der spätrömischen und frühmittelalterlichen Gräberfelder auf der Krim. MAIET. Vyp. 1. Simferopol 1990, 3-86. AMBROZ 1968 Ambroz, A. K.: Dunajskie elementy v rannesrednevekovoj kidture Kryma (VI-VH vv.). KSIA 113 (1968) 10-23. AMBROZ 1970 Ambroz, A. K.: Juznye udozestvennye svjazy naselenie Verhnego Podneprovja v VI. v. In: Drevnie slavjane i ih sosedy. Moskva 1970, 70-74. AMBROZ 1988 Ambroz, A. K.: Osnovyperiodizacii juzno-krymskih mogilnikov dpa Suuk Su. In: Drevnosti slavjan i rusi. Red.: Timoscuk, V. A. Moskva 1988, 5-12. AMBROZ 1995 Ambroz, A. K.: Jugo-zapadnyj Krym. Mogilniki IV-VII. vv. MAIET. Vyp. IV. 1994/1995 (1995) 31-88. ANNIB ALDI-WERNER 1963 Annibaldi, G.-Werner, J.: Ostgotische Grabfunde aus Acquasanta, Prov. Ascoli Piceno (Marche). Germania 41 (1963) 356-373. ARANYAK Aranyak a Jósa András Múzeumban (Aranytárgyakat tartalmazó régészeti leletegyüttesek a nyíregyházi Jósa András Miizeum gyűjteményében). Szerk.: Almássy K. - Istvánovits E. - Kurucz K. Nyíregyháza 1997. ARRHENIUS 1988 Arrhenius, B.: Skandinavien und Osteuropa in der Völkerwanderungszeit In: Germanen, Hunnen, Awaren. Schätze der Völkerwanderungszeit. Hrg.: Bott, G. Nürnberg 1988,443^146. BECK 1973 Beck, R: Adlersymbolik. RGA Bd. 1 (1973)82-83. BIERBRAUER 1975 Bierbrauer, V.: Die ostgotischen Grab- und Schatzfunde in Italien. Spoleto 1975. BIERBRAUER 1994 Bierbrauer, V.: Archäologie und Geschichte der Goten vom 1.-7. Jahrhundert Versuch einer Bilanz. Frühmittelalterliche Studien. Jahrbuch des Instituts für Frühmittelalterforschung der Universität Münster. Band 28 (1994)51-171. BIERBRAUER 1995 Bierbrauer, V.: Das Frauengrab von Castelbolognese in der Romagna (Italien). — Zur chronologischen, ethnischen und historischen Auswertbartkeit des ostgermanischen Fundstoffs de 5. Jahrhunderts in Südeuropa und Italien. JRGZM 38 (1991) 1995, 541-592. BIERBRAUER-BÜSING-BÜSING KOLBE 1993 Bierbrauer, V. - Büsing, H. - Busing Kolbe, A.: Die Dame von Ficarolo. Archeológia Médiévale 20 (1993) 303-332. 32 A cikk német változata a BudRég 36. kötetében jelenik meg. Rajz Számítógépes grafika: Csernus Erzsébet. Nagy Margit, Kováts Margit - Szűcs Árpád (12. kép).