A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 8. (Szeged, 2002)

STRAUB Péter: 5. századi tömegsírok Keszthely-Fenékpusztán

9 infans II korit gyermek, 2 juvenis és 3 aditltus korú nő, valamint 3 juvenis, 2 aduitus és 1 maturus korú férfi. A kemencébe szórt vázrészek a bomlás különböző fázisaiban voltak. XXVa szelvény/2, objektum: egy 50 cm széles, fordított trapéz keresztmetszetű, fokozatosan mélyülő, csatornaszerű árok — mely eredetileg a kemencéket és talán a horreumot láthatta el vízzel — betöltéséből összefüggő csigolyákból álló emberi gerincrész került elő. XXVb szelvény/1. kemence: a kemence felmenő fala néhány helyen majdnem egész boltozatáig épen megmaradt, belsejében több emberi lábszár- és csigolyacsont, valamint egy koponya és állati keresztcsont feküdt (4. kép). XXVb szelvény/3, kemence: az előzőnél rosszabb megtartású kemence oldalának tapasztása mindössze 3-4 cm magasságban maradt meg, tüzelőteréből 4 emberi koponya s több végtagcsont, valamint egymással szemben két összefüggő törzsrész is előkerült (5. kép). XXVIIa szelvény/l. kemence: a 15 cm magasan és 2-2,5 cm vastagon megmaradt falú kemence déli felét lapos homokkövekkel rakták ki, szája keleti irányba nézett. A kemencében egy juvenis korú zsugorított helyzetű, remek megtartású női váz feküdt. Az alkarok a kulcscsontok irányába, a lábak pedig az ülőcsontokig voltak visszahajlítva (6. kép 1). A kemence déli oldalán egy Ny-K-i helyzetű, enyhén felhúzott lábú aduitus korú, kitűnő megtartású női csontváz feküdt, keresztbe fektetett alkarokkal (6. kép 2). XXVIIa szelvény/2, kemence: jó állapotban megmaradt, 2-2,3 cm falvastagságú, kissé négyszögletes formájú kemence, melynek szája keleti irányba volt. A kemencében két, egymásnak háttal fekvő, zsugorított helyzetű, kifogástalan állapotú váz feküdt (7. kép). Az északabbi aduitus korú férfi lábaival a kemence oldalához támasztva feküdt, míg a juvenis korú férfi karjait feje alá hajtották. XXVIIb szelvény/1. kemence: az aránylag épebben maradt kemencébe nagyszámú, a bomlás különböző fázisaiban lévő emberi vázrész volt bezsúfolva, közte / 7 koponyával és számos olyan gerincoszloppal, melyhez szervesen csatlakoztak a bordák (8. kép). Az összességében 27 egyénhez sorolható vázrészlet antropológiailag értékelhető része a következő nemi és életkori megoszlást mutatta: 3 infansl és 4 infans II korú gyermek, 6 juvenis, 3 aduitus és I maturus korú nő, valamint 3 juvenis és 4 aduitus korú férfi. XXVIIb szelvény/2, kemence: az altalajba mélyített kemence szájának felső tapasztása és teteje beszakadt, mely alól egy juvenis korú, zsugorított helyzetű — feltehetően női — váz került elő, oldalán padlótéglával (9. kép). A lábszárcsontok helyzete alapján a váz a bomlás kezdeti stádiumában kerülhetett a kemencébe. XXVIII. szelvény/5, objektum: több emberi comb-, medence- és alkarcsontot tartalmazó amorf formájú gödör (10. kép 1). XXVIII. szelvény/6. objektum: az ovális gödör betöltéséből gyermek- és felnőttkoponya, emberi medence és combcsontok, bordák, alkarcsontdarabok, gerincoszloprész, továbbá néhány állatcsont származik (11. kép). XXXI. szelvény/l. objektum: közel vízszintes aljú, kerek gödör, melynek alján két kupacban kerültek elő emberi és állati csontvázrészek (10. kép 2). Negyedszázaddal később, 1995. júliusában a 74. számú főút fenékpusztai szakaszának nyugati oldalán, a Németh Zsolt autós ételbárjához — korábban Korona kávézó — tartozó 0452/4 helyrajzi számú telek délnyugati felén, szennyvízgödör ásása során került elő újra tömegsír (16. kép).

5 A késő császárkori erőd területén kívül történt leletmentés eredményeképp, közvetlenül az ételbár északnyugati végénél egy szuperpozíciós késő római hulladékgödör szintén feltárásra került, melyből a dunántúli vonaldíszes kultúra néhány kerámiatöredéke is előkerült.

6 A mindkét objektumot vágó 2,4x3,4 méter átmérőjű derítő ásásáról a Balatoni Múzeum sajnos csak akkor szerzett tudomást, mikor az a tömegsír gödrének negyedét már megsemmisítette, így a gödör délnyugati oldalán fekvő vázak elbolygatva kerültek elő, illetve a szórvány csontok alapján akár egy-két csontváz teljes megsemmisítésével is számolhatunk. 1995/1. objektum: 308x256 cm kiterjedésű ovális gödör. A tömegsírból tíz csontváz egésze vagy részlete volt megmenthető, melyek több rétegben és csoportban kerültek elő (12. kép). Az antropológiai vizsgálat 2 infans II, 4 juvenis, 1 aduitus és 3 maturus korú egyénre bontotta a vázakat. A morfológiailag értékelhető anyag alapján a gyermekek mellett négy nő és két férfi valószínűsíthető, erőszakos behatás nyoma egyikük esetében sem mutatható ki. A csontvázak helyzete a kegyeleti szertartások mellőzését tükrözik, mindössze három váz került elő teljes épségben (13. kép 1). A tömegsír délkeleti feléből származó kerámia-, fém- és üvegdarabok az objektum alatt lévő késő római hulladékgödör megbolygatásával másodlagosan kerültek a vázakkal teli gödörbe. A leletanyagból a kerámiaanyagon kívül egy vastag falú üvegedény világoszöld színű aljtöredéke (14. kép 3), egy laposra csiszolt szürke fenőkőtöredék (14. kép 4), valamint egy középvonalában megmunkált állatcsontdarab (14. kép 5) érdemel említést. Az edénytöredékek közt gyakoriak a homokkal és apró kaviccsal soványított, kézi korongolt, különböző méretű, szürke fazék és bögre/korsóperemek (14. kép 6-7), valamint fenékrészletek (14. kép 10-12), a kisebb méretű, részben gyorskorongon készült, profdált talpú, világosbarna és sötétszürke színű edények aljdarabjai (14. kép 8-9), továbbá előkerült egy kerek átmetszetű, szürke 5 RégFiiz Ser. 1. No. 49 (1997) 48. 6 A publikálás lehetőségének átengedéséért Müller Róbertnek tartozom köszönettel. A tömegsír közelében P. Barna Judit 1997-ben további középső neolitikus anyagot talált, illetve a környék több alkalommal is szolgáltatott már DVK emlékanyagot (MRT 1966, 81).