A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 8. (Szeged, 2002)

STRAUB Péter: 5. századi tömegsírok Keszthely-Fenékpusztán

9 infans II korit gyermek, 2 juvenis és 3 aditltus korú nő, valamint 3 juvenis, 2 aduitus és 1 maturus korú férfi. A ke­mencébe szórt vázrészek a bomlás különböző fázisaiban voltak. XXVa szelvény/2, objektum: egy 50 cm széles, fordí­tott trapéz keresztmetszetű, fokozatosan mélyülő, csator­naszerű árok — mely eredetileg a kemencéket és talán a horreumot láthatta el vízzel — betöltéséből összefüggő csigolyákból álló emberi gerincrész került elő. XXVb szelvény/1. kemence: a kemence felmenő fala néhány helyen majdnem egész boltozatáig épen megma­radt, belsejében több emberi lábszár- és csigolyacsont, va­lamint egy koponya és állati keresztcsont feküdt (4. kép). XXVb szelvény/3, kemence: az előzőnél rosszabb megtartású kemence oldalának tapasztása mindössze 3-4 cm magasságban maradt meg, tüzelőteréből 4 emberi ko­ponya s több végtagcsont, valamint egymással szemben két összefüggő törzsrész is előkerült (5. kép). XXVIIa szelvény/l. kemence: a 15 cm magasan és 2-2,5 cm vastagon megmaradt falú kemence déli felét la­pos homokkövekkel rakták ki, szája keleti irányba nézett. A kemencében egy juvenis korú zsugorított helyzetű, remek megtartású női váz feküdt. Az alkarok a kulcscsontok irá­nyába, a lábak pedig az ülőcsontokig voltak visszahajlítva (6. kép 1). A kemence déli oldalán egy Ny-K-i helyzetű, enyhén felhúzott lábú aduitus korú, kitűnő megtartású női csontváz feküdt, keresztbe fektetett alkarokkal (6. kép 2). XXVIIa szelvény/2, kemence: jó állapotban megma­radt, 2-2,3 cm falvastagságú, kissé négyszögletes formájú kemence, melynek szája keleti irányba volt. A kemencé­ben két, egymásnak háttal fekvő, zsugorított helyzetű, ki­fogástalan állapotú váz feküdt (7. kép). Az északabbi aduitus korú férfi lábaival a kemence oldalához támasztva feküdt, míg a juvenis korú férfi karjait feje alá hajtották. XXVIIb szelvény/1. kemence: az aránylag épebben ma­radt kemencébe nagyszámú, a bomlás különböző fázisaiban lévő emberi vázrész volt bezsúfolva, közte / 7 koponyával és számos olyan gerincoszloppal, melyhez szervesen csatlakoz­tak a bordák (8. kép). Az összességében 27 egyénhez sorol­ható vázrészlet antropológiailag értékelhető része a követke­ző nemi és életkori megoszlást mutatta: 3 infansl és 4 infans II korú gyermek, 6 juvenis, 3 aduitus és I maturus korú nő, valamint 3 juvenis és 4 aduitus korú férfi. XXVIIb szelvény/2, kemence: az altalajba mélyített kemence szájának felső tapasztása és teteje beszakadt, mely alól egy juvenis korú, zsugorított helyzetű — feltehe­tően női — váz került elő, oldalán padlótéglával (9. kép). A lábszárcsontok helyzete alapján a váz a bomlás kezdeti stádiumában kerülhetett a kemencébe. XXVIII. szelvény/5, objektum: több emberi comb-, medence- és alkarcsontot tartalmazó amorf formájú gödör (10. kép 1). XXVIII. szelvény/6. objektum: az ovális gödör betöl­téséből gyermek- és felnőttkoponya, emberi medence és combcsontok, bordák, alkarcsontdarabok, gerincoszlop­rész, továbbá néhány állatcsont származik (11. kép). XXXI. szelvény/l. objektum: közel vízszintes aljú, kerek gödör, melynek alján két kupacban kerültek elő em­beri és állati csontvázrészek (10. kép 2). Negyedszázaddal később, 1995. júliusában a 74. számú főút fenékpusztai szakaszának nyugati oldalán, a Németh Zsolt autós ételbárjához — ko­rábban Korona kávézó — tartozó 0452/4 helyrajzi számú telek délnyugati felén, szennyvízgödör ásá­sa során került elő újra tömegsír (16. kép). 5 A késő császárkori erőd területén kívül történt leletmen­tés eredményeképp, közvetlenül az ételbár észak­nyugati végénél egy szuperpozíciós késő római hulladékgödör szintén feltárásra került, melyből a dunántúli vonaldíszes kultúra néhány kerámiatöre­déke is előkerült. 6 A mindkét objektumot vágó 2,4x3,4 méter átmérőjű derítő ásásáról a Balatoni Múzeum sajnos csak akkor szerzett tudomást, mi­kor az a tömegsír gödrének negyedét már megsem­misítette, így a gödör délnyugati oldalán fekvő vá­zak elbolygatva kerültek elő, illetve a szórvány csontok alapján akár egy-két csontváz teljes meg­semmisítésével is számolhatunk. 1995/1. objektum: 308x256 cm kiterjedésű ovális gö­dör. A tömegsírból tíz csontváz egésze vagy részlete volt megmenthető, melyek több rétegben és csoportban kerül­tek elő (12. kép). Az antropológiai vizsgálat 2 infans II, 4 juvenis, 1 aduitus és 3 maturus korú egyénre bontotta a vá­zakat. A morfológiailag értékelhető anyag alapján a gyer­mekek mellett négy nő és két férfi valószínűsíthető, erő­szakos behatás nyoma egyikük esetében sem mutatható ki. A csontvázak helyzete a kegyeleti szertartások mellő­zését tükrözik, mindössze három váz került elő teljes ép­ségben (13. kép 1). A tömegsír délkeleti feléből származó kerámia-, fém- és üvegdarabok az objektum alatt lévő késő római hulladékgödör megbolygatásával másodlago­san kerültek a vázakkal teli gödörbe. A leletanyagból a ke­rámiaanyagon kívül egy vastag falú üvegedény világos­zöld színű aljtöredéke (14. kép 3), egy laposra csiszolt szürke fenőkőtöredék (14. kép 4), valamint egy középvo­nalában megmunkált állatcsontdarab (14. kép 5) érdemel említést. Az edénytöredékek közt gyakoriak a homokkal és apró kaviccsal soványított, kézi korongolt, különböző méretű, szürke fazék és bögre/korsóperemek (14. kép 6-7), valamint fenékrészletek (14. kép 10-12), a kisebb méretű, részben gyorskorongon készült, profdált talpú, vi­lágosbarna és sötétszürke színű edények aljdarabjai (14. kép 8-9), továbbá előkerült egy kerek átmetszetű, szürke 5 RégFiiz Ser. 1. No. 49 (1997) 48. 6 A publikálás lehetőségének átengedéséért Müller Róbertnek tartozom köszönettel. A tömegsír közelében P. Barna Judit 1997-ben további középső neolitikus anyagot talált, illetve a környék több alkalommal is szolgáltatott már DVK emlék­anyagot (MRT 1966, 81).

Next

/
Thumbnails
Contents