A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 8. (Szeged, 2002)

BODNÁR Mária: A badeni kultúra kutatási helyzete Magyarországon (Vázlat)

„Lehet, hogy a kurgánépítők ismerték a temetők helyét mint szakrális körzetet és ezért emelték felettük több esetben is temetkezési halmaikat. " (KALICZ 1999, 86). Míg korábban a gödörsíros kultúrát a bodrogkeresztúri utánra és a badeni kultúra elé keltezte a kutatás, most úgy tűnik ez a nézet felülvizsgálatra szorul. A temetkezések során megfigyelhető szakrális képzetek tárgyi emlékei (ember alakú urnák, kősztélék, kocsitemetkezés stb.) sokrétű kultikus életre, sokszínű társadalomra utalnak. A badeni kultúra népének ünnepei, szertartásai során használt tárgyi emlékek vonatkozásában is vannak új kutatási eredmények. Kalicz Nándor (KALICZ 1981), N. Tasié (TASIC 1983a) és B. Novotny (NOVOTNY 1981) összefoglalásai után a lapos, háromszög testű, cserélhető fejű női szobrocska lett a badeni kultúra „standard" idolja. Az újabb idolokat gyűjtve azt tapasztaltam, hogy létezik másfajta idol is e késő rézkori kultúrában (BONDÁR 1999a; BONDÁR 2000a). Ezekre a szobrocskákra már B. Novotny is felhívta a figyelmet (NOVOTNY 1981, 136), ám a standardizálódás miatt a másfajta ábrázolásról (főként hengeres testű, vagy lapos monolitszerű idolok, illetve egy realisztikus férfiszobrocska) a kutatás csaknem teljesen megfeledkezett. A badeni idolok összességét vizsgálva megállapítható, hogy ezek az antropomorf emlékek nemcsak a Cernavoda III-kultúrában, a bolerázi csoportban és a klasszikus badeni kultúra korai időszakában léteztek, hanem — kisebb mennyiségben ugyan — megtalálhatók a kultúra kései időszakában is (BONDÁR 1999a, 46; BONDÁR 2000a, 32). Megkockáztatjuk annak felvetését is, hogy a mai terminológiával protobolerázinak nevezett időszakból is ismerünk idoltöredékeket (BONDÁR 1999b). A legújabb lapos, cserélhető fejű badeni idolok az M7 autópálya építését megelőző feltárásokon,

35 illetve az ezzel összefüggő terepbejárásokon

36 kerültek elő Somogy megyében. Az emberábrázolások másik csoportjába tartoznak a termékenységkultusz és női beavatási szertartások valószínűsíthető kellékei, a kebles (ginekomorf)

37 edények, amelyeket nemrégiben a szerző gyűjtött össze és egészített ki közöletlen töredékek publikálásával.

38 A kronológiai szempontból is nagyon fontos edények (PETRASCH 1984; PAVELCÍK 1988) az általánosan elfogadott keltezés szerint csak a badeni kultúra korai időszakában (bolerázi csoport és a korai klasszikus baden idején) léteztek, annak ellenére, hogy J. Pavelcik rámutatott, hogy ez az edénytípus a kultúra kései csoportjában, a bosácai csoportban is megtalálható. Gömörben, antropomorf urnákkal egy sírban került elő egy ginekomorf edény is. Az ásató, B. Kovács István szerint ez a sír volt a temető legkorábbi sírja.

39 Látjuk tehát, hogy az antropomorf ábrázolások korábbi „kétpólusú" keltezése ma már nem állja meg a helyét.

40 Legutóbb Endrődi A. közölt kebles edényeket (ENDRŐDI-GYULAI 2001, Fig. 10-11), ezek azonban a kis kerek bütykökkel jelzett kebelábrázolással jelentősen különböznek a már ismert, belülről kinyomott bütykökkel ábrázolt amforáktól. Az antropomorf ábrázolások köréből egyedülálló lelet került elő Balatonőszödön, szintén az M7 autópálya építését megelőző feltáráson. Az emberi arcot formáló agyagtárgy töredékét Horváth Tünde mutatta be egy szakmai konferencián.

41 Az antropomorf ábrázolásokon kívül a zoomorf plasztikával is találkozunk a badeni kultúrában, bár az állatszobrok száma nem túl nagy. A bolerázi csoport pilismarót-basaharci temetőjéből közölt juhszobrokat Torma I. (TORMA 1972, Abb. 11. 1-2; 35 Balatonszemes-Szemesi berek, HontiSz. - Németh P. ásatása 1999-2000. Az idolokat a szerző dolgozza fel a készülő autópályás tanulmánykötetben. 36 Bondár M.: A badeni kultúra ember ábrázolásának újabb emlékei Somogy megyéből. Kézirat 2002. (Megjelenik: SMK.) 37 Gineko - görög szó, női, nő, nővel kapcsolatos fogalmat jelöl. (Ld. Bakos J.: Idegen szavak és kifejezések szótára!) 38 Bondár, M.: Chapters from the history ofportrayal in the Late Copper Age in the Carpathian Basin (Baden Culture). In: Festschrift für Pál Patay zum 85. Geburstag. Studien zur Metallindustrie und Glaubenswelt der Kupferzeit MittelEuropas. Hrg.: Kovács, T. Kézirat 1998. 18 old., 11 kép. Bondár M.: A badeni kultúra emberábrázolásának újabb emlékei Somogy megyéből. Kézirat 2002. SMK s. a. Bondár M.: Fejezetek a Kárpát-medence késő rézkori emberábrázolásának tárgyi emlékeiből. Kézirat 2001, 16 old., 8 kép. WMMÉ 2002 s. a. 39 Kovács, B. I: A Rima-medence az újkőkorban és a rézkorban. Budapest 1986, 105. Ezúton is szeretném megköszönni B. Kovács Istvánnak, hogy engedélyezte számomra egyetemi doktori disszertációjának tanulmányozását. 40 Bondár, M.: Chapters from the history of portrayal in the Late Copper Age in the Carpathian Basin (Baden Culture). In: Festschrift für Pál Patay zum 85. Geburtstag. Studien zur Metallindustrie und Glaubenswelt der Kupferzeit MittelEuropas. Hrg.: Kovács, T. Kézirat, 1998. 18 old., 11 kép. 41 Vallás és régészet. Az Ősrégészeti Társaság előadásai a Magyar Nemzeti Múzeumban, 2002. április 15. A leletet Horváth T. dolgozza fel.