A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 8. (Szeged, 2002)

P. FISCHL Klára – KISS Viktória: A Vattina-kultúra kutatása és északi kapcsolatainak kérdése

népességmozgással magyarázható, de ez utóbbi feltehetően kisebb távolságokat érintő mozgásként képzelhető el. A Szeremle-kultúra és a Belegiskultúra időszaka — N. Tasié álláspontját követve — már a klasszikus értelemben vett Vattina-fejlődés utáni időszakhoz köthető (magyarországi középső bronzkor 3 vége, Reinecke BB1 2. fele). Ezt a megközelítést és a két kultúra közötti átalakulás időszakát fejezte ki N. Majnarié-Pandzié a Vatin-Belegis I elnevezéssel. ÖSSZEFOGLALÁS N. Tasié, N. Majnarié-Pandzié, illetve B. Hansel és P. Medovic eredményeinek és a magyar kutatás álláspontjának összegzése alapján véleményünk szerint a Vattina-kultúra ugyanolyan telikultúrának tartható, mint a Tisza-vidék egykorú kultúrái, fejlődése is ez utóbbiak időrendjének megfelelő: kezdete és vége is hasonló kronológiai pontokhoz köthető. A kultúra kialakulása a korai vagy pre-Vattina korszakra (más néven Pancevo-„Donja Varos"-horizontra) vonatkozó újabb adatokat, főleg a ljuljaci ásatások eredményeit figyelembe véve már a RBA1 időszakra keltezhető. így a Maros- és Vattina-kultúrák egymást váltó kronológiája legfeljebb a Bánátra igaz, és nem a két kultúra egész életére. A Vattina-kultúra végét a koszideri korszakban bekövetkezett változásokkal magyarázhatjuk — ld. a mozsor-földvári (Mosorin-Feudvar, Yu) telep legfelső települési rétegét lezáró bronztü keltezését (MD 1 - MD 11 határa). Ezt követően a magyarországi késő bronzkori eseményekhez hasonló folyamatok játszódhattak le: a népesség anyagi kultúrája megváltozott a halomsíros kultúra csoportjaival való keveredés, illetve a Duna mentén megtelepedő Szeremle-népesség kerámiaművességének hatására (vö. Belegis, Mosorin-Stubarlija — MEDOVIC 1996, Taf. II. 1-3, Belgrád-Karaburma). A Szeremle-Dalj-Bijelo Brdo- és a Belegis-kultúra egykorúsága és látszólag azonos területen való elterjedése az eltérő életmóddal magyarázható, vagyis feltételezhető, hogy a szűk Duna-parti sávban megtelepedő, inkrusztált kerámiát használó csoportok és a Belegis-kultúra népessége kikerülte egymás elterjedési területét (HANSEL-ROMAN 1984, 229; FALKENSTEIN 1998, 44).

25 IRODALOM BANDI 1984 Bandi, G.: Die Kultur der transdanubischen inkrustierten Keramik. In: Kulturen der Frühbronzezeit des Karpatenbeckens und Nordbalkans. Hrg.: Tasic,N. Beograd 1984, 267-281. BÁNDI-F. PETRES-MARÁZ 1979 Bandi G. - F. Petres E. - Maráz B.: Baranya megye az őskorban. — Die Urzeit im Komitat Baranya. In: Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig. Szerk.: Bandi G.Pécs 1979,9-220. BÁNDI-KOVÁCS 1970 Bandi, G. - Kovács, T.: Die historischen Beziehungen der bronzezeitlichen Szeremle-Gruppe. Acta ArchHung 22 (1970) 25-39. BÁNDI-KOVÁCS 1974 Bandi G. - Kovács T.: Adatok Dél-Magyarország bronzkorának történetéhez (A Szeremle-csoport). — Beiträge zur Geschichte der Bronzezeit in Südungarn (Szeremle-Gruppe). JPMÉ 14-15 (1969-70) 1974, 97-111. BÁNDI-ZOFFMANN 1966 Bandi G. - Zoffmann Zs.: Középső bronzkori hamvasztásos temetők Baranyában. — Brandgräberfelder der Mittelbronzezeit im Komitat Baranya. JPMÉ 11 (1966) 3-56. BENKOVSKY-PIVOVAROVÁ 1972 BenkovskyPivovarová, Z.: Zur Poblematik der Litzenkeramik in Österreich. PZ 47 (1972) 198-212. BENKOVSKY-PIVOVAROVÁ 1981 BenkovskyPivovarová, Z.: Zum neuesten Forschungsstand über die Litzenkeramik in Österreich. In: Die Frühbronzezeit im Karpatenbecken und in den Nachbargebieten. MittArchlnst Beiheft 2 (1981) 29-38. BENKOVSKY-PIVOVAROVÁ 1992 BenkovskyPivovarová, Z.: Zum Beginn der Belegis-Kultur. Balcanica 23 (1992) 341-348. BOGDANOVIC 1986 Bogdanovic, M.: Ljuljaci, naselje Protovatinske i Vatinske kulture. Kragujevac 1986. BOGDANOVIC 1996 Bogdanovic, M.: Mittelserbien in der Bronzezeit und die Vattina-Kultur. In: The Yugoslav Danube Basin and the neighbouring regions in the 2

nd millennium B.C. Ed.: Tasic, N. Belgrade-Vrsac 1996, 97-108. BONA 1975 Bóna, I.: Die mittlere Bonzezeit Ungarns und ihre südostlichen Beziehungen. Arch Hung 49, Budapest 1975. 25 Itt szeretnénk megköszönni Honti Szilviának a lektorálás során tett értékes észrevételeit, tanácsait.