A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 8. (Szeged, 2002)
BODNÁR Mária: A badeni kultúra kutatási helyzete Magyarországon (Vázlat)
tó le, egészen pontosan a Balaton-Lasinja III-mal azonosítja ma már Kalicz N., s 23 lelőhelyét sorolta fel (KALICZ 1991, Abb. 17). A Cernavoda III-kultúra és a bolerázi csoport egymáshoz való viszonyával, kutatási problémáival a szerző is foglalkozott (BONDÁR-MATUZ-SZABÓ 1998. 11-15). Fentiek alapján megállapítható, hogy a magyarországi leletanyagban a korai badeni kultúra mindhárom említett időszakának (Protoboleráz, Cernavoda III, Boleráz) emlékei megtalálhatók. A protobolerázinak meghatározott lelőhelyek száma gyarapodott az utóbbi időben, de nem vagyok meggyőződve arról, hogy minden ide sorolt lelőhely valóban protobolerázi. Véleményem szerint ez az új jelenség biztonsággal megfogható Magyarország déli részén (Csongrád és Békés megye). A Békés megyei topográfiában eddig publikált leletanyagot vizsgálva (MRT 6; MRT 8; MRT 10) látjuk, hogy itt mind a Cernavoda III-, mind a bolerázi csoport leletei megtalálhatók, s megjelenik a protobolerázi horizont anyaga is. 5 Észak felé haladva, inkább a bolerázi csoport emlékanyagával találkozunk. Nem tartom teljesen biztosnak, hogy a Heves megyei lelőhelyek 6 teljes egészében a Protoboleráz-horizonthoz köthetők. Heves megyéből van egy új, a badeni kultúra korai időszakába tartozó nagy kiterjedésű telep (Nagyút-Göbölyjárás II.), amely az M3 autópálya leletmentése során került feltárásra. 7 A leletanyag előzetes értékelése alapján elmondható, hogy itt a bolerázi csoport jellegzetességei dominálnak és hiányoznak vagy csak nehezen körvonalazhatóak a protobolerázi karakterek. A Dunántúlt vizsgálva azt mondhatjuk, itt továbbra is a bolerázi csoport a jellemző. Legutóbb a Tolna megyei Aparhant telepmaradványa került publikálásra (BONDÁR 2001). Szekszárd közelében, Tolna-Mözs lelőhelyen, a déli autóút építését megelőző leletmentésen kerültek elő a bolerázi csoport újabb telepobjektumai. 8 Ezek közül három gödörből a díszkerámiának is tekinthető, ún. bratislavai típusú tálak töredékei is napvilágot láttak (BONDÁR 2000). Ezt a lelettípust J. Marán gyűjtötte össze s vizsgálta kronológiai jelentőségüket (MARÁN 1997; MARÁN 1998; MARÁN 1998a). J. Marán gyűjtését további töredékekkel kiegészítve legutóbb a szerző foglalkozott e tárgyak funkciójának és kronológiájának problémáival. 9 Eszerint az egész elterjedési területről 15 lelőhelyről ismerjük e jellegzetes spiráldíszes tálakat vagy töredékeiket, szám szerint mintegy 30-at, ezért is nagyon fontos az újabb lelőhely: a Dunától nyugatra eső területen Tolna-Mözs az egyetlen hely, ahol ez a markáns díszítésű tál előfordul, jelezve e tárgytípus újabb irányú elterjedési útvonalát. Mint már említettem, a badeni kultúra hazai kutatásáról is elmondható, hogy mind a korai időszak, mind a kései jól kutatott. A kései időszak kutatási helyzetét röviden az alábbiakban vázolhatjuk fel. V. Milojcic munkáit követően Banner J. és Kutzián I. a magyarországi leletanyagból elkülönítette az akkor még kostolaci csoport néven ismert, jellegzetes leletcsoportot (BANNER-KUTZIÁN 1960; BANNER-KUTZIÁN 1961). A badeni kultúra hazai anyagából a késő badeni kultúra leleteit, főbb tipológiai jegyeit a szerző körvonalazta a hazai leletanyagban elsősorban a Hódmezővásárhely-Bodzáspart, Palotabozsok, PécsVasas lelőhelyek leletei alapján (BONDÁR 1982). Korek J. a badeni kultúra új, elsősorban területi csoportosítását adta, s röviden a kései csoportokat (kostolaci, bosácai) is tárgyalta. 10 Ugyancsak a kultúra kései időszakát érinti, hogy egymástól függetlenül, nagyjából egyidőben jelent meg Korek J. (KOREK 1984), Ecsedy I. (ECSEDY 1985) és Bondár M. munkája (BONDÁR 1984), amelyekben a környező országok kutatási eredményeit figyelembe véve, a badeni kultúrából leválasztva, e szerzők is bizonyították a kostolaci kultúra önálló, de rövid életű létét Magyarországon is. Ezt a képet a későbbi ásatások sem módosították (ENDRŐDI 1992; BONDÁR 1998; HARKAI 2000). Mint láttuk, a korai és kései időszak vonatkozásában jelentős új eredmények vannak. Sajnos, a 5 Battonya (részletes feldolgozása: BONDÁR-MATUZ-SZABÓ 1998), Gyomaendrőd (BONDÁR 1999) 6 Gyöngyöshalász (SZABÓ 1983): Kalicz N. szerint protobolerázi lelőhely; Kompolt (BÁN FFY-BÍRÓ-VADAY1997): a szerzők szerint ez is protobolerázi lelőhely. 7 Ezúton is köszönöm az ásató Váradi Adélnak a leletanyagfeldolgozásának átengedését. 8 A telepanyagfeldolgozását munkacsoport végzi. Ezúton is köszönöm Gaál Attilának a badeni leletek feldolgozási jogának átadását. 9 Bondár, M. : Contacts of the early period of the Baden Culture in the Context of a unique type. (Recent data on the problem of „Bratislava type" bowls). Kézirat 2001, 20 old., 10 kép (Megjelenik: Antaeus 25). 10 Korek J.: Közép-Kelet-Európa a rézkor végén. Budapest 1983, 27-30. Doktori disszertáció.
