A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 7. (Szeged, 2001)

VADAY Andrea: Gondolatok a régészeti illemtanról egy könyvismertetés kapcsán

felületek nyitása milyen információvesztéssel jár, s milyen módszerekkel igyekeztek ezt csökkenteni. Számos, igen hasznos ötlettel gazdagodva tudtam visszatérni, számomra nagy haszonnal jár a kollégák tapasztatainak, gondolatainak megismerése. Kompolt-Kistér régészeti anyag- és objektumleírását használják fel a könyvismertetök, hogy Gyoma (VADAY, A. - BARTOSIEWICZ, L. - BERECZ, K. - CHOYKE, A. M. MEDZICHRADSZKY, ZS. - PUSZTA, S. - SZÉKELY, B. VICZE, M. - VIDA, T.: Cultural and Landscape Changes in South-East Hungary II. Prehistoric, Roman Period Barbarian and Late Avar Settlement at Gyoma 133. (Békés County Microregion) Gyoma, site 133. Szerk.: Jerem E. Budapest 1996,) lelőhelyének korábbi közléséről is ejtsenek néhány rossz szót. Itt is inkább kollegáinkra bízom annak megítélését, hogy nyújt-e némi segítséget a feldolgozásokhoz a lelőhely ismertetése. De a Könyvismertetőknek nem ártott volna figyelmesen elolvasni az említett két kötet bevezetőjét, ahol a szerzők röviden összefoglalták a kötet szerkezetének és módszerének indokait és a feldolgozás lehetőségeit is. Reméljük, hogy az Olvasó nem „csodálkozik el" azon, hogy az anyagi keretek miatt csak a fontosabb és tipikusabb objektumoknak szerepel a rajza. A hiányolt három házrajznál az Olvasó számára talán elképzelhető a részletes leírás és az összesítő rajzon szereplő ábrák alapján az objektum. A továbbiakban a gunyoros megjegyzésekre már nem térek ki, legfeljebb sajnálatomat fejezhetem ki, hogy a statisztikai részt nem tudják felhasználni a könyvismertetők. A sok, újabban feltárt telep vagy teleprészlet összehasonlításánál a relatív statisztikai elemzések elengedhetetlenek, az abszolút elemzések pedig az adott lelőhely, valamint más lelőhelyek összehasonlításában nyernek értelmet. Az elmúlt 20 évben számos külföldi és hazai cikk (sőt könyv is) foglalkozik a régészetben alkalmazott statisztikai módszerekkel és ezek fontosságával, ha ezt nem tartják fontosnak a könyvismertetők, sajnos számos olyan lehetőséget dobnak ki a tudományos elemzés eszköztárából, amely ma már elengedhetetlen nagy leletanyagok feldolgozásnál. Véleményükkel nem szállok vitába, miszerint a feltárás óta eltelt időben bejárhattuk volna az ásatás idején régészeti észlelésre alkalmatlan területet a nyomvonalon kívül. A kötetben szerepel, hogy ezt megtették a Heves megyei múzeumi szervezet régészei a feltárások megindulása előtt, mivel csak ennek alapján jelölhették ki a feltárandó szakaszokat. Az ásatás megkezdésekor és ennek ideje alatt többszöri terepbejárásunk újabb információk szerzését célozta, de e munkánk csak az ő adataikat erősítette meg a felszíni nyomokat és a régészeti korszakokat illetően. Sajnálatos, hogy a könyvismertetők célja és stílusa nem engedte meg, hogy alaposan elolvassák a szöveget, ez vezetett arra a hibára, hogy nem vették észre, hogy a neolit sírok ismertetésénél Bánffy Eszter megkülönbözteti a sírok tájolását (amennyiben a sír bolygatatlan) és a sír hossztengelyét (amennyiben bolygatott, és a halott fektetését nem lehetett meghatározni). Ugyanebbe a kategóriába sorolható a kompolti vályogházak, a vályogtéglák kapcsán kifejtett kioktató szövegük. Nem kell feltétlenül kiégetni a keretbe vert vályog „téglatestet" vagy „kockát" ahhoz, hogy tégla legyen. A vályogházakat napon szárított, kiégetetlen vályogtéglából építik ma is. Sajnos csak igen ritkán marad meg a feltárásokon, elsősorban akkor, amikor a téglák másodlagosan megégnek. Erről volt szó Gyoma esetében is. Ezzel kapcsolatban remélem, hogy elégséges választ kapnak a kérdésre a könyvismertetők az e folyóirat hasábjain megjelenő újabb település ismertetőjében (ld. VADAY A. - SZEKERES Á.: Megjegyzések az Al/Öld korai szarmata telepeinek kérdéséhez. (A jazyg bevándorlás és a megtelepedés kérdésköre.) — Bemerkungen zur Frage der frühsarmatischen Siedlungen in der Tiefebene (Der Fragenkreis der jazygischen Einwanderung und Ansiedlung). MFMÉ - StudArch 7 (2001). Nincs mód arra, hogy e rövid válaszban részletesen ismertessem a római és szannata kerámia szétválasztásának eddigi közölt eredményeit, de a különböző szerzők tollából megjelent cikkek, tanulmányok hosszú sora véleményem szerint elegendő a kérdés kezeléséhez. A váci út építését megelőző feltárások anyagának közlésekor többek között maga Kulcsár Valéria is fog találkozni az eddig megjelent irodalmi adatokkal. Kétségtelen, hogy a római-barbár kapcsolat kérdése Északkelet-Magyarország területén csak mintegy 70-80 éven belüli időszakban jelent problémát, miután ezen a területen inkább Dacia, mintsem Pannónia anyagával lehet dolgozni. Dacia tartomány kerámiaanyagából elsősorban a távolabbi provinciák kereskedelmi áruját és a dák anyagot szokták közreadni. A főleg táborásatásokból ismert anyag válogatott, „megszűrt" illusztrációs anyaga jelenleg valóban nem elegendő a Felső-Tisza-vidék kerámiaanyagának minden részletre kiterjedő feldolgozásához. Más a helyzet Kompolt-Kistér Duna-Tisza közi lelőhelyével, ahol Pannónia szerepe az elsődleges. A „késő szarmata-hun kori" piros festésű szarmata anyaggal több cikkben és egy könyvben találkozhat a két Könyvismertető, itt nem térek ki a kérdésre. (A hazai római és szarmata korral foglalkozó többi kollegának nem jelentett problémát, ahogy az a cikkeik hivatkozásaiból is kitűnt). Az anyagleírás címszavában megadtuk, hogy római festett edénynek vagy annak barbár utánzatának határozható meg az anyag. így érthetetlen számomra, hogy Istvanovits Eszter és Kulcsár Valéria miért nem tudott eligazodni a kérdésben. Az viszont igen fontos az elemzések szempontjából, hogy egy lelőhelyen mennyi a római és mennyi a barbár utánzat. Az utánzatok száma ugyanis függ a lelőhely fekvésétől (provinciához közel vagy távolabb), a korai időszakban a lakosság összetételétől 2 Ugyanigy jelróható lenne, hogy a lelőhely nyomvonalon kívül eső részét miért nem tártukfel, miért nem közöltük le ugyanebben a kötetben a korszak többi települését, vagy Kompolt-Kistér publikációja során miért nem közöltük le a magyarországi szarmata telepeket stb.