A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 7. (Szeged, 2001)
FÁRI Irén - † KŐHEGYI Mihály – SZALONTAI Csaba: Reizner János és Hampel József levelezése
Várom a rajzok lenyomatait s kérem, amint lehetséges, méltóztassék azt küldeni, hogy a szöveget idejében elkészíthessem. Az óbébai rajzokhoz a szöveget még később küldöm. Előbb a III ásatásból való serieseket küldöm fel esetleges lerajzolásra. O Béba gazdag agathirsz telep. Ott még sokat ásatok, ha lesz pénz, mert bizony az idénre nyert 500 K már végét járja. Szeged, 1903. szept. 30 aláz. szolg. Reizner J Reizner aláírásával. Somogyi-könyvtár Irattára 257/1903. 104. Hampel József levele Tömörkény Istvánnak. 37. sz. Érk. 1904. jan. 28. Igen tisztelt Munkatárs Ur} 21 Tisztelettel kérem hogy azon nagy veszteség alkalmából, mely boldogult Reizner barátunk elhunytával az ő családját érte, az ő családjának ismeretlen létem daczára legmelegebb részvétemet nyilvánítani kegyeskedjék. Majdnem három évtizede voltam a boldogulnál barátságos viszonyban és nehezen fogom nélkülözni az ő buzgó munkásságát. Itt fekszik most is tőle egy néhány közlemény, melyet alkalomadtán jöl fogunk használni és itt van az ő utolsó küldeménye is, melyet lerajzoltatunk mihelyt lesz reá mód. - A régészet ügye Szegeden nem aggaszt, mert igen tisztelt Munkatárs Ur közleményeiből látom, hogy mily érdeklődéssel és odaadással méltóztatott a mi szakunk érdekeit fölkarolni; arra kérem, hogy ezután is képviselje szaklapunkban a szegedi vidék érdekeit!^ 2 * Végül legyen szabad boldogult szaktársunkról fényképet kérni a n. múzeum régiségosztály részére, a hol boldogult társaink fényképeit gyűjtjük és megőrizzük és legyen szabad partét kérni számomra, mert a nekem szánt partét alighanem másfelé vitte a posta. Előre is köszönöm minden szívességét és maradtam kitűnő tisztelettel Budapest 1904. jan. 26. Hampel József Hampel kézírása, aláírással, Somogyi-könyvtár Irattára 37/1904. 105. Tömörkény István levele Hampel Józsefnek. Méltóságos uram. Boldogult igazgatóm elhunyta fölött kifejezett részvétét tudattam a gyászoló családdal, fogadja érte őszinte köszönetüket, valamint az intézetét is. Én is köszönettel vagyok Méltóságodnak felőlem táplált véleményéért, ígérem, hogy igyekvő munkatársa leszek ezentúl is. A gyászlapokat postára tettem. Mellékelve küldöm a boldogult gazdám fényképét, amelyet özvegyétől kértem erre a czélra. Méltóságodnak Szeged, 904, jan. 29. aláz. szolg. Tömörkény Tömörkény kézírása. Fogalmazvány, aláírással. Somogyi-könyvtár Irattára 37/1904. Hampel levelének üresen maradt hátoldalán. Reizner János — mint a Hampellel folytatott levelezés mutatja — a régészeti feltáró tevékenységet, a közlést és a leletek azonnali dokumentálását, leltározását egyaránt fontosnak tartotta. Élete fő müvében, a négy kötetet kitevő Szeged történetében — megjelent 1899-1900-ban — a város korai, íratlan történetének időszakát saját régészeti munkája nyomán tudta megrajzolni. Ugyancsak negyedszázados kitartó munka volt, és egyben a múzeumszervező munkásságának látványos betetőzése, az első kiállítások megnyitása 1899-ben. Bár az akadémiai levelező tagság Thaly Kálmán és Zsilinszky Mihály ajánlása ellenére néhány szavazaton meghiúsult, Reizner töretlen lendülettel folytatta megkezdett munkáit. Régészeti munkásságát Banner János értékelte: ,,Az az időhatár amelyen az ismertetett leletek helyet foglaltak az újkőkortól a magyar középkorig terjednek, de a Szeged története a XVIII. századig szélesíti ki ezt a horizontot. És ez természetes is annál az embernél, aki a régészetet és a történelmet 127 Reizner János 1904. január 19-én, éjjel fél 12-kor szívrohamban elhunyt. A másnap reggeli szegedi lapok közölték a hírt. Hampel Reizner utódjának, Tömörkény Istvánnak címezte levelét. Hivatalos értesítés híján nem tudjuk, honnan értesült Reizner haláláról. 128 Tömörkény István addig megjelent régészeti tárgyú írásai: TÖMÖRKÉNY 1902; TÖMÖRKÉNY 1903; TÖMÖRKÉNY 1903a.
