A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 7. (Szeged, 2001)

FÁRI Irén - † KŐHEGYI Mihály – SZALONTAI Csaba: Reizner János és Hampel József levelezése

hozzá kapcsolva van szintén átrajzoltatom és a maga idején készen lesz. A királyhalmi leletet kí­vánsága szerint itt tartom. A mi czikkeinek helyét illeti, nem tehetek egy­előre semmi ígéretet — minden czikk helye egy­aránt jó, akár elől akár hátul van. Az A.E. köztár­sasági lap, értem ott nincs első és nincs utolsó rangosztály - mondhatom hogy az emberek hátid­ról kezdik olvasni a folyóiratokat; hogyha tehát az az érdeke hogy czikkét elolvassák, azt kellene kí­vánnia hogy leghátul közöljük. Csillagozni, hogy ellentétes véleményt mondjak nem szoktam a czikkeket — azt csak Henszlman tet­te annak idején Rómerrel, a miért össze is vesztek. Ha van kiigazítani való, azt előbb vagy utóbb te­szem, vagy a szöveg megváltoztatásával vagy önál­ló czikkben. Még nem olvashattam értekezését, majd csak akkor olvasom ha az egész szedés alá megy, a mi reménylem 10-12 ike táján megtörtén­hetik. A harang czikkecskét köszönöm, az ilyen egyve­legbe való dolgok mindig használhatók; de ha raj­zot kíván mellékelni vagy jó fényképet kérek vagy az eredetit — máskép mindig dupla munkáival jár a dolog és még sincs köszönet benne, mert hiányos rajz után nem lehet jó másolatot készíteni. Örvendek hogy 31 én és azontúl is látjuk. A kü­lönnyomatot saját költségén való készíttetése ellen nem lehet semmi kifogás, majd lesz gondom reá. A laikus nagy közönségnek lehet a leleteket bemutat­ni — majd erről 31 ikén értekezhetünk és akkorra meghívhatja T. L. urat 43 is, a kit eddig még nem láttam itt. A rég. társ. ülésén szokott némi hallgatóság je­len lenni — hogy mennyi, azt Sz.-i titkár az utókor számára midig följegyzi, vide Arch Ért. 1891. 1. fü­zet 85 és 88 l. Szíves üdvözlettel kész híve Hampel József Hampel kézírása, aláírással, Somogyi-könyvtár Irattára, Múzeumi iratok 49/891. 33. Reizner János beszámolója Szeged Város Tanácsának. 49/891. Tekintetes Tanácsi A magy. tud. Akadémia erkölcsi és anyagi tá­mogatása alatt működő „ Országos Régészeti és Embertani Társulat" részére január február hóna­pokban felszólítást nyertem, hogy a hírlapok közlé­sei szerint az oly nevezetes bojárhalmi lelet a tár­sulatnak ülésén bemutassam és ismertessem. E fontos és megtisztelő felszólításra mielőtt vál­lalkoztam és a magyar tudományosság areopágja 44 előtt megjelenni késznek nyilatkoztam volna, a nagy érdeklődést keltet leletet rendeznem a szakirodalom segélyével alapos tanulmány alá kelle vennem. Buvárlataimat befejeztem, s most hogy a társu­latnak újabb — e hó 31 én tartandó ülésére szóló — meghívását vettem; indíttatva érzem magamat a tekintetes tanácsnak előterjeszteni: Hogy a nevezett tudományos testület méltán el­várhatja a város közönségétől, hogy a ritka ősma­gyarkori leletet a szakköröknek bemutassa, ismer­tesse, azt és annak tanúságait nemzeti közkinccsé tegye. Ezen szolgálat tételre a város a ritka kincs birtoklása által mintegy kötelezve is van, s nem te­heti azt, hogy a megtisztelő felhívás elől elzárkózzék. És én szíves készséggel vállalkozom e tekintet­ben a város érdekéből a szolgálattételre, ha méltóz­tatikfelhatalmazni, hogy a bojárhalmi leletet, vala­mint a városi múzeum birtokában levő egy másik — az 1889 ik évi június havában Kiss Ferenc kir. főerdész 45 úr által beszolgáltatott — s 11 drbból álló királyhalmi ősmagyarkori ezüst leletet, mely sok tekintetben a bojárhalminál is becsesebb és ta­núságosabb, - a társulat ülésére felvihessem, is­mertethessem és „A Szeged-királyhalmi és bojár­halmi ősmagyar kincsleletek" czímű terjedelmesb értekezésemet előadhassam. 46 Biztosíthatom a tekintetes tanácsot hogy azon alkalomból, a midőn az akadémia előadói asztalá­nál Szeged tudományos és kulturális reputatioja legelőször szóba kerülend, nemcsak a város közön­ségének, de a kritika és a szakköröknek várakozá­sait is teljes mértékben kielégíteni fogom. 43 T. L. valószínűleg Tisza Lajost jelenti. 44 Itt: nagy tekintélyű testület. 45 Kiss Ferenc (1860-1952) a Magyar Kir. Erdőgondnokság szegedi főerdésze, majd erdőmestere, végül hivatali főnöke (HABERMANN 1992, 147). 46 A leleteket újabb adatokkal kiegészítve: KÜRTI 1994, 369-386.

Next

/
Thumbnails
Contents