A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 7. (Szeged, 2001)

FÁRI Irén - † KŐHEGYI Mihály – SZALONTAI Csaba: Reizner János és Hampel József levelezése

hozzá kapcsolva van szintén átrajzoltatom és a maga idején készen lesz. A királyhalmi leletet kívánsága szerint itt tartom. A mi czikkeinek helyét illeti, nem tehetek egyelőre semmi ígéretet — minden czikk helye egyaránt jó, akár elől akár hátul van. Az A.E. köztársasági lap, értem ott nincs első és nincs utolsó rangosztály - mondhatom hogy az emberek hátidról kezdik olvasni a folyóiratokat; hogyha tehát az az érdeke hogy czikkét elolvassák, azt kellene kívánnia hogy leghátul közöljük. Csillagozni, hogy ellentétes véleményt mondjak nem szoktam a czikkeket — azt csak Henszlman tette annak idején Rómerrel, a miért össze is vesztek. Ha van kiigazítani való, azt előbb vagy utóbb teszem, vagy a szöveg megváltoztatásával vagy önálló czikkben. Még nem olvashattam értekezését, majd csak akkor olvasom ha az egész szedés alá megy, a mi reménylem 10-12 ike táján megtörténhetik. A harang czikkecskét köszönöm, az ilyen egyvelegbe való dolgok mindig használhatók; de ha rajzot kíván mellékelni vagy jó fényképet kérek vagy az eredetit — máskép mindig dupla munkáival jár a dolog és még sincs köszönet benne, mert hiányos rajz után nem lehet jó másolatot készíteni. Örvendek hogy 31 én és azontúl is látjuk. A különnyomatot saját költségén való készíttetése ellen nem lehet semmi kifogás, majd lesz gondom reá. A laikus nagy közönségnek lehet a leleteket bemutatni — majd erről 31 ikén értekezhetünk és akkorra meghívhatja T. L. urat

43 is, a kit eddig még nem láttam itt. A rég. társ. ülésén szokott némi hallgatóság jelen lenni — hogy mennyi, azt Sz.-i titkár az utókor számára midig följegyzi, vide Arch Ért. 1891. 1. füzet 85 és 88 l. Szíves üdvözlettel kész híve Hampel József Hampel kézírása, aláírással, Somogyi-könyvtár Irattára, Múzeumi iratok 49/891. 33. Reizner János beszámolója Szeged Város Tanácsának. 49/891. Tekintetes Tanácsi A magy. tud. Akadémia erkölcsi és anyagi támogatása alatt működő „ Országos Régészeti és Embertani Társulat" részére január február hónapokban felszólítást nyertem, hogy a hírlapok közlései szerint az oly nevezetes bojárhalmi lelet a társulatnak ülésén bemutassam és ismertessem. E fontos és megtisztelő felszólításra mielőtt vállalkoztam és a magyar tudományosság areopágja

44 előtt megjelenni késznek nyilatkoztam volna, a nagy érdeklődést keltet leletet rendeznem a szakirodalom segélyével alapos tanulmány alá kelle vennem. Buvárlataimat befejeztem, s most hogy a társulatnak újabb — e hó 31 én tartandó ülésére szóló — meghívását vettem; indíttatva érzem magamat a tekintetes tanácsnak előterjeszteni: Hogy a nevezett tudományos testület méltán elvárhatja a város közönségétől, hogy a ritka ősmagyarkori leletet a szakköröknek bemutassa, ismertesse, azt és annak tanúságait nemzeti közkinccsé tegye. Ezen szolgálat tételre a város a ritka kincs birtoklása által mintegy kötelezve is van, s nem teheti azt, hogy a megtisztelő felhívás elől elzárkózzék. És én szíves készséggel vállalkozom e tekintetben a város érdekéből a szolgálattételre, ha méltóztatikfelhatalmazni, hogy a bojárhalmi leletet, valamint a városi múzeum birtokában levő egy másik — az 1889 ik évi június havában Kiss Ferenc kir. főerdész

45 úr által beszolgáltatott — s 11 drbból álló királyhalmi ősmagyarkori ezüst leletet, mely sok tekintetben a bojárhalminál is becsesebb és tanúságosabb, - a társulat ülésére felvihessem, ismertethessem és „A Szeged-királyhalmi és bojárhalmi ősmagyar kincsleletek" czímű terjedelmesb értekezésemet előadhassam.

46 Biztosíthatom a tekintetes tanácsot hogy azon alkalomból, a midőn az akadémia előadói asztalánál Szeged tudományos és kulturális reputatioja legelőször szóba kerülend, nemcsak a város közönségének, de a kritika és a szakköröknek várakozásait is teljes mértékben kielégíteni fogom. 43 T. L. valószínűleg Tisza Lajost jelenti. 44 Itt: nagy tekintélyű testület. 45 Kiss Ferenc (1860-1952) a Magyar Kir. Erdőgondnokság szegedi főerdésze, majd erdőmestere, végül hivatali főnöke (HABERMANN 1992, 147). 46 A leleteket újabb adatokkal kiegészítve: KÜRTI 1994, 369-386.