A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 7. (Szeged, 2001)

FÁRI Irén - † KŐHEGYI Mihály – SZALONTAI Csaba: Reizner János és Hampel József levelezése

csak szántás és kapálás művelete alatt állott. Mellette és közelében sem ér, sem víz állás, semlyék nincs, hanem mintegy 100 lépésnyi távolban egy laposas mélyedés terül el, mely esős időjárás alkalmával vízzel megtelik. Ezt a mélyedést Ördög András betölteni akarta, s a földet a halomról hordatta el, annak magasabb részit az 1889 ik évi deczember havában fiaival együtt megásta és kikubikolta a következő módon. A halom magasabb részein egymás mellett párhuzamosan futó 1 meter széles és 1 meter mély árkokat ástak s az így kiemelt földet a laposba áthordták, azután pedig a megmaradt padkákat ismét ásóval leszaggatták, ezzel az árkokat betemették s így a halom régi magasságát jóval lejebb ejtették. A fenti ábra híven tünteti elő a halom alaprajzát, az abban vágott árkokat ugy a kereszt metszetet, hol a feketével kitöltött ABCD stb rések a kiásott árkok üregeit jelzik. Ezen művelet által a halom egész teteje egy méternél jóval mélyebben elhordva, eltávolítva lett. A munkálat közben öt sírra akadtak. Ezek közül a legelső az A pontnál tárult fel. A csontváz fejjel nyugatnak, lábbal pedig keletnek feküdt, közönséges kinyújtózott módon. A sírban semmi más nem volt, mint egy kis ezüst karika [lásd a kisebb táblán felfűzve felül a középen] mely a fej körül feküdt. A csontváz lábán túl mintegy méternyi távolra egy ló csontvázra bukkantak, de ennek csak a feje, szügye és a két első lába volt meg, a dereka és a hátsó két lába hiányzott. A ló csontváz körül kengyel vasat és zablát is találtak, de ezeket a rozsda annyira elemésztette, hogy egészen elinaltak, úgy hogy annak töredékeit szétszórták. A ló csontvázát eltemetettlenül hagyták, ellenben az ember csontok melyek igen évültek voltak, úgy hogy a koponya is szétzúzódott s a borda csontok is össze töredeztek, ugyanazon a helyen újra elásva lőnek. Ezen sírnak a mélysége a felszíntől mintegy 1 méternyi mély lehetett. A sírt és annak egész környékét különben sokkal mélyebben kiásták, de semmit sem találtak benne, különösen kő vagy cserép darabokat, vagy bőrt. A 2. sírra az a B ponton akadtak. Ez sem volt mélyebb mint egy meter, s az előbbitől kelet felé mintegy 2 ölnyi távolra esett. Itt a csontváz ismét úgy feküdt mint az előbbinél, t.i. fejjell nyugatnak s lábbal keletnek. Es a lábnál itt is a fél testű ló csontvázára akadtak, a mely váznak a hátulja ugyancsak hiányzott. A csontváznál egyebet nem találtak, mint a két bronz karikát, [lásd a kis táblán fent szélül felfűzve, egyik ketté törve] Ezek az alsó karcsontok egyikén voltak. A fél ló csontváza körül azonban két kengyel vasat, egy zablát, (mindkettő vasból) úgyszintén két ezüstből készült négyszegű díszítményt, melyen az aranyozás nyomai észlelhetők [lásd a kisebb táblán] a mely díszítményéknek hátlapjain a szögletek felé egy egy centimeter nagyságú szegecske áll ki, a mely szegecskéhez némi korhadt farészecskék voltak hozzá tapadva, de a melyek a szögecskék közötti helyről csakhamar lemállottak. Több ily díszítményt nem találtak a legszorgosab kutatás daczára sem, és nem lehet, hogy az a homokban maradt volna, mert a homok omlós sőt folyó volt, s így abból csakhamar előtűnt volna. Sem mélyebb helyen nem maradhatott semmi, mert a sír helyét jó mélyen kiásták. Jól látták és megkülönböztették a szegecskék körül létezett korhadványt, hogy az csakugyan fa volt és nem bőr. Hogy a szegek fába voltak erősítve, kitűnik a szegek szerkezetéből is, nevezetesen hogy egyenesek, és nincsenek elhajtva, legörbítve, visszaverve. A harmadik sír az előbbi kettőtől 2-2 öl távolságra feküdt. Feje ép úgy mint az előbbiek nyugatnak, lába keletnek feküdt. Lócsontvázat az egész környezetében nem találtak. A sír helyét a II ik ábrán a C pont jelöli. E sírban találták a nagy táblán felfűzve lévő 279 darabból illetőleg részletből álló arany, és aranyozott ezüst különféle ékszereiket és díszítmény eket f

1 E díszítmények közül a két karperecz az alsó karszárcsonton, az arany gyűrű a két ujon volt (hogy melyiken? nem tudták megmondani). A hosszas fülön függő (az egyiknek lógója le volt törve, időközben restauráltatott) a fej körül feküdt. A külön papír lapra felaggatott apró kerek fejű — összesen 23 drb — szegecskék a láb körül voltak (bőrre vagy szíjra lehettek verve) A többiek mind a felső testrészen, a mell és a derék körül voltak. A kis arany lemezke hogy hol feküdt, nem tudják, s határozottan erősítik, hogy az a) betűvel jelölt ketté vált gomb is a leletben fordult elő s az 37 MFM Régiségtan Napló I. 14/1890. Reizner saját kezű bejegyzése: „Az egész lelet betudva a kisebb táblára fűzött darabokat is 272 darabból áll. "A leletegyüttes újra lett leltározva 92.1.1-32. leltári számon.