A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 7. (Szeged, 2001)
FÁRI Irén - † KŐHEGYI Mihály – SZALONTAI Csaba: Reizner János és Hampel József levelezése
Ez évi szept. 27 én 278 sz. a kelt megtisztelő soraira van szerencsém előadni f* hogy a fi [Folyó október hó] hó 21 én Torontál megye török kanizsi járásban Oroszlámos^ községtől északra egy félórányi távolságra eső Rábé községben megjelentem, s Ágoston Antal gazda emberrel, valamint a községi tanító Weihold István úrral magamat érintkezésbe tettem s velők a Rabén talált régiségekről mélyre ható beszélgetésbe ereszkedtem. Mindenek előtt megjegyzem, hogy Oroszlámos Arpádkori helynév, a Szt. Gellért legendában már előfordul „Oroszlános berekéi", de több más Arpádkori oklevélben is előfordul Oroszlános (Uruzlanus munustura) mely nem a mai helyén feküdt, hanem ettől északra a mai Majdan község helyén, tehát tőszomszédságában a mai Rabénak. Rábé is Arpádkori helynév. Az Arpádkori Új Okmánytár VII. k. 429 lapján az 1256 ik évről, de a pápai tizedlajstromban is említve van. Rábé most egy kis helység, 70 háza, 380 lakosa van s határa 470 hold. Lakói mind magyarok. Ezek előrebocsájtása után van szerencsém előadni, hogy Ágoston Antal [A. Af [nem az a féle kincs és arany kereső ember, —] egyszerűsége daczára is a régiségek iránt érdeklődik. A nemzeti múzeum régiségtárát már ismételt ízben meglátogatta s arról lelkesedve emlékezett. Sőt ez előtt két évvel a nemzeti múzeumhoz egy „réz lapot" küldött be adományul, s miért köszönő levelet is kapott de ezt megtekinteni alkalmam nem volt. Ágoston [A. A.] előadása [továbbá] így hangzott: A „kis tenger hajlat" által körül vett „Anka" nevű dombon, mely szőlővel van beültetve, szőlő kapálás közben a földszinttől egy arasznyi mélyen az előtt 2 hónappal Kószó Mátyás [K... M....] rabéi lakos egy arany csatot talált, mely a postán eszközölt felmérés szerint 22 gramm súlyú volt. A csatnak pecke nem volt. E csatot a találó Lippán lakó rokonának [Kószó Jánosnak] postán küldte el[, a kitől azért 7 frtot kapott. Weihold tanító szintén látta ez arany csatot.] 1863 ban Cseh János [C... J'...] rabéi lakos ugyancsak szőlő kapálás közben csontok és cserép edények közt két arany karpereczet talált, mit Szegeden az ötvösnek 24 friert adott el. Ágoston [A. A.] ezen leletet is látta. Az idő rövidségénél fogva sem Kószó Jánost 2 ® [K... M-t] , sem Cseh Jánost [C...J-t.] e leletek körülményeire nézve ki nem hallgathattam. Mintegy negyven évvel ezelőtt —folytatta Ágoston [A. A.] — Tóth Pál nevű rabéi lakos ugyancsak az említett szőlőben arany karpereczeket talált, a melyért nevezett Szegeden 80 frtot kapott. Akkor legényke volt már s látta az arany karpereczeket is. Mintegy 43 évvel ez előtt pedig a vármegyei urak (Nem e Bárány Ágoston?) a „kis tenger hajlatban " egy régi elsüllyedt hajót ásatott ki, mely tele volt kölessel. Ugyanaz alkalommal az „Anka" halommal átellenben a majdani határszélen egy part oldalban egy ölnyi mélységben két kő válúra (talán sarkophag?) akadtak, melyet a mélységből nem tudtak ki emelni. Ágoston szemmel látta e kő válukat, s azok még most is ugyanazon a helyen vannak eltemetve. Ugy Ágoston [A. A.] mint Weihold [W.] tanító előadta, hogy az illető szőlőföldeken majd minden alkalommal találnak régi cserép edényeket „óriási nagy fazekakat" melyek többnyire össze zúzódnak és cserepei széthányódnak. De Weiholdnak [W.] előde Gruber Nándor tanító több ép agyag edényt szerzett meg, s azokat annak idején Tallián Béla főszolgabíró 2 ^ úrnak (jelenleg Somogy megye főispánja) küldötte el. Azon kérdésemre, hogy bronz tárgyak fordultak e elő, mindketten oda nyilatkoztak, hogy bronz leletekről semmi tudomásuk, ilyenek csak az oroszlámosi határban fordulnak elő. Érmekről is kérdezősködtem, s a tanító azt adta elő, hogy ezek is nagyon ritkán fordulnak elő. A többi között felmutatott egy igen rongált és hibás fenntartású érmet, melyet Velerianus érmének ismertem fel. Említették azt is, hogy Popity János [P. J.J gazdának két kis ibriké van, melyeket saját szőlejében 18 Reizner kéziratéiban Hampel mint szerkesztő megjegyzéseket és szerkesztési jeleket tett, illetve a szöveget néhol módosította. Ezen módosításokat a szövegben szögletes [...] zárójelben jelezzük. A rövidítések mellett megszüntette Reizner bekezdéseit. Hampel minden egyes szerkesztői módosítása a tördelőnek szólt, aki ennek megfelelően szedte a szöveget, és így is jelent meg a publikáció. Úgy véljük, a levél hampeli javításai és módosításai tudománytörténeti érdekességek, melyből képet kaphatunk az Archaeológiai Értesítő szerkesztéséről is, ezért fontosnak ítéltük, hogy a két levelet egyesítve közöljük. 19 Oroszlámos, Torontál vm., ma Banatsko Arandelovo (Yu). 20 A név átjavítva: Mátyást. 21 Tallián Béla (1851-1921) politikus, miniszter. Torontál vármegyében alispán, 1886-tól Somogy, 1892-től Békés és Csanád vármegye főispánja, később képviselő (KENYERES 1982, 817).
