A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 7. (Szeged, 2001)

BALOGH Csilla - † KŐHEGYI Mihály: Fajsz környéki avar kori temetők II. Kora avar kori sírok Fajsz-Garadombon

egy-egy csat alapján sima, veret nélküli övekre gondolhatunk, míg a többi sírnál (A, C és 1. sír) joggal feltételezhetjük azt, hogy közép-ázsiai szokás szerint (LÁSZLÓ 1955, 219-238) kettős övet viseltek. Az 5. sírból a bal medencéről csontból faragott csat (9. kép 6) került elő. A nagy mesterségbeli tudást igénylő, állatcsontból készített csatok a korai avar leletanyag keleti rétegéhez tartoznak, ritkán előforduló tárgytípus. Formájuk általában hasonló: egyik végük téglalap alakú, rajta ovális vagy kör alakú áttöréssel, a másik pedig lekerekített, kör vagy T alakú áttöréssel. A fajszi csat kialakítása ezektől annyiban tér el, hogy a két áttörés egy összeszűkülő résszel összeér, amibe a két oldalán található furat segítségével illesztették be a szintén csontból faragott pecket. A népvándorlás kori csontcsatjaink közt egyaránt ismerünk pecekkel ellátott (Bölcske — SZELLE 1891, 254) és pecek nélküli (Szegvár-Oromdülő 1. sír — LÖRINCZY 1991, 128, II. t. 8, Szekszárd-Bogyiszlói u. 193. sír — ROSNER 1999, 32, Taf. 15. 193. 7) darabokat is. Az előkerülési helyük alapján hevedercsatként funkcionáltak a lószerszámhoz kapcsolódva, vagy pedig övcsatként, kevésbé valószínű, hogy az övről lelógó akasztóhorogként (MESTERHÁZY 1969, 243). Esetünkben az előkerülési hely — a bal medencecsont —, a szintén csontból készített, elhegyesedő pecek és az erős kopásnyom alapján kétséget kizáróan használatban lévő csatról van szó, ami derékövet kapcsolt össze. Az A sírban a préselt, fonatdíszes bronz övvereteken kívül előkerült sima bronz kisszíjvég (2. kép 9) alapján két övet valószínűsíthetünk. A C sír leletei között található ezüst szíjvégek közül a lemezes nagy szíj vég (3. kép 6), a vele megegyező szélességű kisszíjvég (3. kép 5) és a pajzs alakú sima bronzveret (3. kép 1) tartozhatott egy övgarnitúrához, míg a másik három, jobb minőségű ezüstből készített, bordázott pánttal záródó keskenyebb kisszíjvég (3. kép 2^1) egy másik veretes öv tartozéka lehetett. Ez volt a fegyveröv, amiről a hasonló bordázott pántokkal díszített kard, az ezüstszerelékes tőr, az íj, valamint a nyíltartó tegez csüngött le. Az 1. sírnál szintén joggal feltételezhetjük, hogy két övvel temették el a fegyveres harcost, hiszen a bronzból készített, pajzs alakú, halszálka mintás övveret (6. kép 2) aligha tartozott az egészen kis méretű rossz ezüstből készített kisszíjvégekhez (6. kép 3-4), mert a korai, kettőspajzs alakú véretekkel jellemezhető övekre sokkal inkább a rövid és széles kisszíj végek jellemzők (GARAM 2000,380). Az a valószínűbb, hogy ezek a kicsiny szíjvégek a szintén ezüst, hiányosan megmaradt, talán kettőspajzs alakú verethez (6. kép 5) tartoztak, s együttesen az íjat tartó fegyverövet díszítették. A gerincoszlopon előkerült ovális bronzcsat a préselt bronzszereiékes övet zárhatta (6. kép 7). Szintén két övet viselt a 4. sír halottja: a bronzcsattal záródó és préselt ezüst álcsatokkal (7. kép 5-7) díszített övet és egy veret nélküli, téglalap alakú vascsattal (7. kép 17) záródó másikat. A harcos íját, tegezét az álcsatos övön hordhatta, míg a másik egyszerű, a ruházatot összefogó öv lehetett. Ékszerek Mindössze két sírból került elő ékszer. Az 5., női sírban mindössze három gyöngy (9. kép 2-4) került elő: a bal lapockacsonton egy kopott, barna alapon három sárga szemmel díszített, és a bal könyök belső oldalánál két halványsárga, lapított gömb alakú opak gyöngy. A néhány szem gyöngy felfűzése mögött ősi baj elhárító rítust feltételezhetünk (BÓNA 1979, 30). A 6. század vegére, 7. század második harmadára keltezhető, kissé lapított gömb alakú, fekete alapon fehér, ritkábban sárga szemes gyöngyök nemcsak a korai avar leletanyagban található meg, de széles körben elterjedtek a nyugat-európai főbb gyöngykészítő műhelyek vonzáskörzetében is (PÁSZTOR 1995, 73). Esetünkben a vele együtt lévő sárga, lapított gömb alakú gyöngyök az egész 7. században elterjedtek. Az egyetlen fülbevaló az álcsatos öves, fegyveres férfi sírjából (4. sír) került elő: a koponya két oldalán egy-egy kerek átmetszetü ezüsthuzalból hajlított, nyitott fülkarika (7. kép 2^1) volt. Ajobb oldali mellett ezüst lemezgömbjénck töredékei is előkerültek. A sírban eltemetett halott mellékletei (ezüst álcsatos öv, íj, nyílcsúcsok, csontbogozó) alapján közösségének rangosabb tagjai közé tartozhatott. A korszak gazdagabb férfitemetkezéseiben nem ritka a fülbevalók előfordulása, a legrangosabbakéban (Kunszentmiklós-Bábony, Bocsa, Szentendre 1. sír, Kecskemét-Sallai utca stb.) éppen a nagylemezgömbös fülbevalók fordulnak elő. Az ékszertípus viselésének divatja átöleli az egész korai időszakot, sőt nem ritkán a 7. század harmadik harmadára keltezhető négyszögletes lemezes és rozetta alakú véretekkel díszített közép avar övgarnitúrás sírok társaságában is előfordul.