A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 7. (Szeged, 2001)
BALOGH Csilla - † KŐHEGYI Mihály: Fajsz környéki avar kori temetők II. Kora avar kori sírok Fajsz-Garadombon
nyán, a jobb szemgödör mellett téglalap alakú, szélénél két kerek lyukkal áttört vas páncéllemez (9. kép 5) volt. H.: 4 cm, sz.: 1,5 cm. 5. A bal medencelapáton csontcsat (9. kép 6) feküdt. H.: 5,7 cm, sz.: 3,5 cm. 6. A gyöngyök mellől töredékes állapotú, egyenes hátú vaskés (9. kép 7) került még elö. H.: 11,7 cm, sz.: 1,3 cm. 7. A sírgödör fej felőli széléhez edényt (9. kép 8) állítottak. Belül szürkésbarna, kívül világosbarna színű, edénytörmelékkel soványított, kézzel formált fazék. Pereme ferdén levágott, nyaka rövid és tölcséres, teste kissé aszimmetrikus, tojásdad alakú. Kiegészített, felülete repedezett. Ma.: 17,7 cm, pá.: 12,9 cm, há.: 14,8 cm, fá.: 9,9 cm. A TEMETŐ HELYE, KITERJEDÉSE ES A TEMETKEZESI SZOKÁSOK A Duna egykori árteréből kiemelkedő, É-D irányban hosszan elnyúló homokos partvonulat nyugati, lankásabb részének szélén helyezkedtek el a sírok. A homokbányászat során kb. 5x10 m-es területet pusztítottak el, ahol három sírt dúltak fel. Az 1 m szélességű kutatóárkokkal a bányagödörtől É és D felé 5-5 m szélességű, K és Ny irányában 9-9 m szélességű terület került feltárásra (12. kép 1). A homokbányában a munkások által feldúlt sírok helyét 10-30 cm-es pontossággal lehetett meghatározni. Az előkerült 8 sír egymástól való távolsága 1,8-8,7 m között változott. A sírok két ÉNy-DK irányú, szabálytalan sorban helyezkedtek el: az É-i sírsort egymástól közel azonos távolságra (kb. 8,2 m) három fegyveres, viszonylag gazdag férfisír (C, 1. és 4. sír) alkotta, középen az ezüstszereiékes kardos legrangosabb sírral (C sír). Ezeket a D-i sírsorban szerényebb mellékletü sírok kísérték: köztük két női sír (3. és 5. sír), egy bronzveretes övvel eltemetett férfi sírja (A sír), és egy bizonytalan nemű csontváz volt. Ezektől távolabb, déli irányban helyezkedett el a melléklet nélküli 2. sír. A laza szerkezetű, feltehetően nemzetségi vagy nagycsaládi temető kiterjedéséről biztosan csak annyit mondhatunk, hogy É és DNy felé biztosan nem folytatódtak a temetkezések, de a többi irányban nem lehet kizárni, hogy további sírok rejtőznek. A feltárás körülményeiből következően a temetkezési szokásokról keveset mondhatunk, értékelhető adataink csak az 1-5. sírokból vannak. A sírok tájolása ÉÉNy-DDK volt, közelebb az É-D tartományhoz. Ez a tájolási irány az avar szállásterület Tiszától Ny-ra eső területein a korszakban általánosnak mondható, szemben a Tiszántúlra jellemző K-Ny, illetve ÉK-DNy irányítással (CSALLÁNY 1939, 132; LÖRINCZY 1992, 164). A sírgödrök alakjára és méretadataira vonatkozóan a rendelkezésünkre álló információk alapján egyöntetűen megállapítható, hogy az ide temetkező közösség halottait téglalap alakú, igen szűk, de viszonylag mély aknasírokba helyezte. Az ismert méretadatok nemek szerint nem mutattak különbséget. A sírokban hanyatt fekvő, nyújtott helyzetű csontvázak feküdtek. A 2. és 4. sírokban a jobb, az 5. sírban a halott mindkét karja a medencére volt hajlítva. A csontvázak helyzete alapján mindhárom esetben úgy tűnik, hogy a testek szorosan lepelbe vagy bőrbe csavarva kerültek a sírgödörbe. A RÉGÉSZETI LELETANYAG ERTEKELESE A Fajsz-Garadombon előkerült sírok hiányos, a földmunkák során esetlegesen összekeveredett, sérült síregyütteseinek biztos rekonstruálásához nem áll rendelkezésünkre elég információ, a munkásoktól begyűjtött tárgyak és adatok alapján tehát csak szűkös lehetőségeink vannak a leletegyüttesck vizsgálatára. A következőkben sorba véve az egyes tárgytípusokat — elsősorban az analógiáik alapján — kísérletet teszünk legalább a töredékes tárgyak rekonstruálására, néhány esetben értelmezésére, valamint egyes leletösszefüggések megállapítására. E vizsgálatok alapján nyílik lehetőségünk a lelőhely időrendi besorolására és a történeti és antropológiai adatokkal kiegészítve az ide temetkező népesség szociológiai helyzetének megállapítására. Övek A préselt szalagfonatos övveretek (2. kép 1-5). A munkások révén kerültek elő az A sír préselt bronz övveretei: egy pajzs alakú övveret és négy db kisszíjvéghez tartozó töredék. A veretek egy övhöz való tartozása díszítésük alapján kétségtelen: a préselt, gömbsorkeretes veretek belsejében kétszeres keskeny borda által határolt pajzs alakú mező látható, amit hosszában a kerethez hasonló lapos bor-