A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 7. (Szeged, 2001)

VADAY Andrea – SZEKERES Ágnes: Megjegyzések az Alföld korai szarmata telepeinek kérdéséhez.(A jazyg bevándorlás és a megtelepedés kérdésköre)

pott, téglaszínű, gömbös testű edény töredéke (25. kép 6). Szá.: 9 cm. Aprójellegtelen, korongolt, szürke és barnássárga, kézzel formált edénytöredékek. Scrinium-veret töredéke (36. kép 1), bronzból, lant alakú végződéssel. 5. felület 5/1. objektum: a sekély, kerek gödör foltja 64 cm-es mélységben jelentkezett. M.: 6 cm.

70 Leletanyaga: Téglaszín, gyorskorongolt, gömbös testű edény peremtöredéke (26. kép 1). Szá.: 8 cm. Kézzel fonnált, kerámiatöredékkel soványított, sárgásbarna fazék vágott fenéktöredéke (26. kép 2). Fá.: 10 cm. 5/2. objektum: a sekély, kerek gödör foltja 85 cm mélységben jelentkezett. M.: csak 8 cm. Leletanyaga nem volt. 5/3. objektum: nagyméretű (320*290 cm) és mély, 119 cm relatív mélységű gödör. Egy több négyzetméteres folt keleti nyúlványaként jelentkezett 65 cm mélységben. K-ről és É-ról világossárga, a mészkiválástól kopogós-keményre szilárdult agyagréteg vette körül. Ez a kemény agyagréteg a gödör szélén, annak felhagyása után több helyen hatalmas tömbökben beszakadt. Alakja nem veszi fel a vermek szokásos formáját, csupán helyenként vágtak kisebb öblösödéseket az oldalába. Déli sarkában kisebb mélyedés van. A betöltésben talált, helyenként rózsaszínűre égetett agyagrögök alapján a gödör esetleg ki lehetett égetve, de ennek egyértelmű nyomát nem találták. Az 5/9/c objektum kemencéjét beleépítették az 5/3. objektum betöltődött földjébe (5. kép). Leletanyaga: gyorskorongolt, mészrögös soványítású szürke, félgömb testű, duzzadt peremű tál (26. kép 3), vállán két bordával. Szá.: 20 cm. Gyorskorongolt, szürke, duzzadt peremű tál (26. kép 4), vállán veit horonnyal, a felületén rádlis nyomokkal. Szá.: 24 cm. Az előzőhöz hasonló tál (26. kép 7), csak kissé behúzottabb a pereme. Szá.: 25 cm. Szürke, gyorskorongolt, mészrögökkel soványított, gömbös testű edény (26. kép 5), másodlagosan égett, feneke talpgyűrüs. Fá.: 9 cm. Vörösesbarna, kézi korongolt, homokos kaviccsal soványított fazék vágott fenéktöredéke (26. kép 6). Fá.: 10 cm. Kézzel formált, bamássárga fazék vágott fenéktöredéke (26. kép 8). Fá.: 11 cm. Az előzőhöz hasonló, vörösesbarna fazék (26. kép 9). Fá.: 14 cm. Bikónikus orsógomb (26. kép 10), a két rövidebb oldalon körbefutó, körömbenyomkodásos sor. Átm.: 4 cm, ma.: 3,5 cm. Szürke, gyorskorongolt edénytöredékek, köztük néhány hullámvonalas besimítással és kézzel formált darab. 5/4. objektum: 110*130 cm, Ny-K irányban kissé megnyúlt, ovális gödör, relatív m.: 31 cm. Déli felében több, gyengén kiégett agyagtégla-darabot találtak. Ezek nem a gödör fenekén voltak, hanem attól mintegy 10 cm-el magasabban. Nem összefüggő építményről van szó, hanem bedobált darabokról. A gödör alja egyenes. Leletanyag: kézzel formált, tört cseréppel soványított, sárgásbarna, vágott fenekű fazekak töredékéi (26. kép 11-12). Fá.: 12 cm. Sárgásbarna, kézi korongolt, homokos kaviccsal soványított, vágott fenekű fazék (19 kép 1). Fá.: 8 cm. Pár szürke, korongolt, illetve barnássárga, kézzel formált edény-oldaltöredékszilánk volt még a betöltésben. 5/5. objektum: 80*80 cm-es, sekély, kerek gödör, melyet az 5/9. objektum már betöltődött részébe áshattak be, és így a telep legkésőbbi rétegéhez tartozik. A talaj színe alapján nem lehetett körülhatárolni, csupán egy égett, kormos réteg (5/9/b hát tűzhelye) és ez alatt kétmaréknyi cserép jelezte. Ennek megfelelően körvonalai csak rekonstrukciónak tekinthetők (7. kép). Leletanyag: Kézzel formált, sárgásbarna, kerámiatöredékkel soványított bögre (19 kép 2). Szá.: 9 cm, fá.: 6 cm, ma.: 10 cm. Apró, kézzel formált és gyorskorongolt edények oldaltöredékei. 5/6. objektum: szabálytalan négyszög alakú, 280*220 cm-es fóldbeásott ház. Relatív m.: 50 cm. DK-i sarkában kisebb gödör mélyed a padló szintje alá. Benne több állatcsont (lócsontok?) került napvilágra, és kemény, kopogósra letapasztott, sárga agyagpadlóját is sikerült jelentős területen megfigyelni. Cölöplyukat azonban nem találtak. 55 cm-es mélységben a ház körvonalai a ténylegesnél sokkal kiterjedtebbnek látszottak. A keleti fal mentén, elég bizonytalan körvonalakkal, de rekonstruálható egy későbbi gödör beásása is. A felszínen vagy felülnézetben azonban ennek semmi nyoma sem látható, és lelet sem volt ebben a beásásban (6. kép 1 ). Leletanyag: szürke, gyorskorongolt tál (19 kép 3). Szá.: 22 cm. Gyorskorongolt, bikónikus tál (19 kép 4), felső részén három párhuzamos, vízszintes horonnyal. Szá.: 14 cm. Vasszerszám töredéke (36. kép 5), négyzet keresztmetszetű nyélnyújtvánnyal, a pengerésze törött. Apróbb korongolt és kézzel formált edénytöredékek. 5/7. objektum: telepszéli gödör, 160*150 cm-es, 40 cm relatív mélységű gödör, melynek északi oldalát veremszerüen képezték ki. Leletanyag: szürke, gyorskorongolt hombár fenék- és oldal töredéke, a fenék kissé talpgyűrűs (19 kép 7). Fá.: 10 cm. Kisebb, kézzel formált, illetve szürke, gyorskorongolt edény-oldaltöredékek. 5/8. objektum: 164* 174 cm-es, 60 cm relatív mélységű verem, melynek oldalát legalaposabban és legmélyebben a déli oldalon vágták alá. Leletanyaga: szürke, gyorskorongolt, rögös soványítású, vágott fenekű hombár töredéke (19 kép 5). Fá.: 10 cm. Szürke, gyorskorongolt, kihajló peremű hombár töredéke, a peremszél vágott közepén homyolással (27. kép 6). Szá.: 18 cm. Gyorskorongolt oldaltöredékek. Nagyobb, szürke, gyorskorongolt, gömbös testű edény darabja (28. kép 12), melynek többi darabja a felület szórványanyagában volt. Kihajló peremű, vállán bordával. Szá.: 17 cm. 5/9. objektum: nagyméretű gödörkomplexum. A több, egymásba ásott objektum észak felé túlnyúlik a feltárt területen. Nagy verem, melynek falait eredetileg kissé bemélyítették, alul több kisebb, kerek vagy ovális gödörre tagolódik. Az objektum különböző részeit alszámokkal különböztették meg a feltáráson. Ez a számozás azonban nem jelentett kronológiai sonendet, csupán azt, hogy egyes részei határozottan elkülönültek. Egymásutániságuk a legtöbb esetben nem állapítható meg, illetve egyidejűségük 70 Jankovich B. Dénes megállapítása szerint ez az objektum a település legutolsó rétegéhez tartozhat.